„Az akaratlan vizeletvesztés minden életkorban kórjelző értékű. Az inkontinencia önmagában nem betegség, hanem tünet, amelynek számos kiváltó oka lehet” – szögezi le dr. Sipos Attila, a Budai Egészségközpont urogynekológus, szülész-nőgyógyász főorvosa.
A láthatatlan tartószerkezet
A medencefenék izmokból, szalagokból és kötőszövetből álló rendszer, amely alulról tartja a húgyhólyagot, a méhet és a végbelet. Ha ez a tartószerkezet meggyengül, a szervek lejjebb süllyedhetnek, és a működésük is zavart szenved. Köhögéskor vagy nevetéskor a hasűri nyomás áttevődik a hólyagra, a gyengült zárószerkezet pedig már nem tudja visszatartani megfelelően a vizeletet.
A kezelés ezért a tartószerkezet megerősítését vagy helyreállítását célozza. „Ha egy kismedencei szerv felfüggesztését anatómiailag korrigáljuk, a funkció is javul” – foglalja össze a mai szemléletet lényegét dr. Sipos Attila.
Miért éppen a negyvenes évek?
A legtöbb nőnél még nincs tartósan hormonhiányos állapot negyven környékén, ilyenkor inkább a szülések hosszú távú hatása kerül előtérbe. A várandósság és a hüvelyi szülés ugyanis jelentős terhelést róhat a medencefenék izmaira és kötőszöveteire, az esetleges sérülések következményei pedig akár évekkel később is jelentkezhetnek. A kockázatok szempontjából az sem közömbös, hogy a szülés milyen életkorban történik.
„Bár a szövetek rugalmassága korral romlik, a gyerekvállalás mégis egyre inkább kitolódik. Épp ezért a negyvenéves kor körüli spontán szülések során keletkező szakadások gyakrabban okoznak maradandó károsodást, és ez megteremti a talajt a későbbi süllyedéshez” – magyarázza az urogynekológus főorvos.
Emellett sokat számít a szülés utáni hat hét is: a túl nagy fizikai terhelés, például a korai hordozás ebben az időszakban megalapozhatja a későbbi panaszokat.
A negyvenes években – kinél korábban, kinél később – beköszönt a nagy változás időszaka. A perimenopauza és a menopauza környékén a testalkat átrendeződhet, a súlytöbblet pedig tovább terheli a kismedencét. Ehhez jöhet az esetleges krónikus köhögés vagy a székrekedés miatti erőlködés is.
A hormonszint csökkenésének hatása az ötvenhez közeledve és afölött erősödik fel: ekkor az inkontinencia és a süllyedés tünetei is intenzívebbé válhatnak. Az ösztrogén hiányában ugyanis elvékonyodik a hüvely és a húgycső nyálkahártyája, gyengül az alatta lévő kötőszövet, így a húgycső záróképessége és a szervek megtámasztása is romlik.
Kellemetlen, intő jelek
A leggyakoribb inkontinenciatípus a stresszinkontinencia. Ekkor köhögésre, tüsszentésre, nevetésre vagy sport közben távozik vizelet. De sokakat érint a késztetéses (urge) inkontinencia is, amelynél hirtelen, erős inger jelentkezik, és mire az érintett a mosdóhoz érne, már vizeletet veszít. Az említett két típus együtt is előfordulhat, ezt nevezzük kevert típusnak.
A kismedencei szervsüllyedések tünetei kevésbé egyértelműek. Ezen elváltozásoknál a hüvelyben teltség- vagy idegentest-érzés, lassabban vagy szakaszosan induló vizeletürítés, hiányos vizeletürülés-érzés, húzó jellegű fájdalom tapasztalható, és nem ritka az együttlétek során felmerülő diszkomfort sem.
A súlyosság perdöntő
Első fokozatú stressz-inkontinenciánál csak erős köhögésre vagy nagy erőkifejtésre cseppen el a vizelet, ez gyakran speciális medencefenék-tréninggel, gyógytornával orvosolható. A második fokozatban a panasz már rányomja a bélyegét a mindennapokra: nevetésnél, tüsszentésnél, de akár járás közben is jelentkezik. Ez az állapot már orvosi beavatkozást igényel.
A harmadik, legsúlyosabb fokozatban már egy felállásnál is kontrollálatlanul távozhat a vizelet.
„Ha valaki ezeket a tüneteket észleli, érdemes állapotfelmérésre jelentkezni” – tanácsolja a főorvos. „Egy nőgyógyászati szűréshez hasonló, fájdalommentes vizsgálatot kell elképzelni. Lényeges, hogy telt hólyaggal kell érkezni. Előbb köhögtetéses teszttel, majd speciális ultrahanggal vizsgálja szakorvos a húgycső mozgását és a medencefenék állapotát” – részletezi dr. Sipos Attila.

A kezeléspiramis
A specialista kiemeli: a terápia mindig a legtermészetesebb, még eredményt hozó módszerektől indul. Tehát a piramis alján az életmód optimalizálása található.
Már a testsúly 5–10%-os csökkentése is lényeges javulást hozhat az inkontinencia szempontjából. Emellett a káros szenvedélyektől is érdemes megszabadulni. A dohányzás kétszeresen árt: a krónikus köhögés terheli a medencefeneket, a nikotin pedig irritálja a húgyhólyagot. A fűszeres, savas ételek és a koffein szintén ingerelhetik a hólyagot, a rostdús étrend azonban segít megelőzni a székrekedést, ezáltal csökkenti az inkontinenciát fokozó medencefenékterhelést és a hólyagpanaszokat.
Süllyedésnél speciális pesszárium is szóba jöhet, amelyet napközben kell viselni. Ezenfelül ösztrogénhiány esetén a helyi, hüvelyi ösztrogénkezelés is sokat segíthet, mivel javítja a hüvely és a húgycső nyálkahártyájának állapotát, ezáltal bizonyos esetekben enyhítheti a húgyúti és vizelettartási panaszokat.
A gyógytornának kulcsszerepe van a megelőzésben és a tünetek enyhítésében is. „Fontos azonban, hogy ne az internetről próbáljuk eltanulni a gyakorlatokat. Érdemes medencefenék-tornára szakosodott gyógytornász segítségét kérni, hogy a medencefenék-izmok hatékonyan dolgozzanak” – hangsúlyozza a szakorvos.
A rendszeres sport ebben az életszakaszban is kiemelten fontos. Edzés közben azonban ügyelni kell arra, hogy kilégzésnél végezzük az erőkifejtést, és ne préseljünk lefelé, a medence irányába. Továbbá, ha már jelentkeztek az inkontinencia tünetei, ne emeljünk 5 kg feletti súlyt, mert fokozhatja a panaszokat.
Van, amikor csak a műtét segíthet
Stresszinkontinenciánál a második fokozattól már indokolttá válik a műtét. „A mindössze 40 perces minimál invazív beavatkozás során egy kis metszésen keresztül speciális szalagot helyez az urogynekológus sebész a húgycső középső harmada alá. Jól pozícionált szalag esetén gyakorlatilag 100%-os eredménnyel jár a műtét, a páciens másnap már haza is mehet. A teljes terhelés azonban hat hét után javasolt” – mondja dr. Sipos Attila, aki maga is végez inkontinenciaműtéteket.
A főorvos szerint azt a tévhitet feltétlenül el kell oszlatni, hogy a méhsüllyedésen csak a méh eltávolításával lehet segíteni. „Ilyenkor ugyanis nem a méh a beteg, hanem a méhet tartó szalagrendszer károsodott” – magyarázza a főorvos. Épp ezért a modern laparoszkópos felfüggesztéses technikák révén a méhet speciális hálókkal rögzíti a sebész a megfelelő helyre. Természetesen ugyanez a terápiás szemlélet érvényesül más szervek süllyedésénél is.
„Inkontinencia és süllyedéses probléma esetén tehát nem érdemes tűrni a panaszokat, az életminőség-romlást. Mindenre van megoldás. De az első lépés az a szakember általi állapotfelmérés” – biztat dr. Sipos Attila.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)