Sok mindennek kell történnie, hogy ilyet láthassunk a Puskás-stadionban © MTI

„Peking megmutatta, hogy Budapestnek hogyan nem lehet olimpiát rendeznie – nyitotta meg a magyarországi olimpia lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetést Dr. Bienerth Gusztáv, a BOM Felügyelő Bizottságának tagja. – Én kifejezetten pozitívan látom az idei nyári játékok után a mi rendezési esélyeinket. Ha őszinte akarok lenni, Peking nemcsak a magyar főváros, de talán a világ számára sem követendő példa. Mi járjuk a magunk útját, ne akarjunk senkit majmolni.”

A kérdés ugyanakkor továbbra is tartja magát: hogyan lehetséges 2020-ra felzárkóztatni az országot, hiszen a régióból Prága és Varsó is dédelget hasonló ambíciókat, előbbi pedig igencsak előttünk jár. Abban biztosak lehetünk, hogy a régió a közeli jövőben olimpiai rendezést kap. Korántsem mindegy azonban, hogy Budapesté vagy az említett két fővárosé, esetleg másé lesz-e a jog, hiszen az azt követő mintegy 50 évben nem valószínű, hogy lesz a régióban még egy olimpia.

A szakértők igyekeztek megynyugtatni mindenkit: a magyar olimpiai és a városfejlesztési tervek tökéletesen összecsengenek. A 2016-os rendezés nem reális, jelenleg a gazdaság stabilizációjával, időbeli és technikai megvalósíthatósági problémákkal kell elsősorban foglalkoznunk. Egy esetleges budapesti olimpiáig nem csak a 4-es és 5-ös metróknak kell megépülnie, de a fővárosi közlekedéshez tökéletesen kell kapcsolódnia az elővárosi vasútnak, az M6 mellett az M8 autópályának is készen kell lennie, nem utolsó sorban pedig fejleszteni kell (nem csak használhatóvá tenni) a Budapest - Szolnok – Záhony és a Budapest – Székesfehérvár vasútvonalat.

„A lemaradásunkat akkor is pótolni kellene, ha nem rendeznénk olimpiát” – tette hozzá Beleznay Éva, Budapest főépítésze. – Jó a város geopolitikai helyzete, többek között itt találkozik a Barcelona – Kijev a London – Bagdad tengellyel. Ezt mindenképpen ki kell használnunk.” Majd a konkrét helyszínekre rátérve kifejtette: „Az északi helyszíneket eleve elvetettük, lévén nincs szükségünk zöldberuházásra. Központi terület a Csepel-sziget északi csücske lenne, itt rendeznénk be az olimpiai falut és a médiaközpontot. Jelenleg is folynak a tárgyalások a terület spanyol tulajdonosával és igen előrehaladott állapotban vannak.”

Mint a szakember elmondta, ez lenne a beruházás és a rendezvény központja, de az észak-déli terjeszkedés jegyében helyszínként jön számba az óbudai Hajógyári-sziget északi része és a Puskás Ferenc-stadion központtal egy zuglói, 8. kerületi és kőbányai terület. Ezzel párhuzamosan (és ezáltal is felerősítve) addig teljesen kiépül az Etele tér és a Ferihegyi repülőtér közötti kapcsolat. A terv azonban nagyban épít a magánfejlesztőkre, hiszen Budapest belső részein lényegében nincsenek kormányzati és önkormányzati tulajdonban lévő telkek.

Sportdiplomatáinknak igencsak össze kell magukat szedniük © Magyar Olimpiai Bizottság

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint nagyjából 80-20 százalékos magán- és közpénzeloszlással kell számolni a befektetés terén. A szakértők szerint ez egyrészt egy ingatlanfejlesztési "Boom"-ot fog elindítani a fővárosban, másrészt jók az utóhasznosítási lehetőségek, jobbak mint például Athénben voltak.

„A főváros hét évre tervez, ami természetesen hét éves pénzügyi tervet foglal magába – mondta Ikvai-Szabó. – Ez egyben azt is jelenti, hogy látjuk, meddig lehet nyújtózkodnunk. 2013-ig, az Európai Unió következő finanszírozási ciklusáig meg kell teremteni a feltételeket. Ezt a lehetőséget óriási hiba lenne kihagynunk, mert nemcsak a városnak, hanem a régiónak is sokat jelentene.” A jelenlevők becslése szerint 538 milliárd forintot kellene befektetni, ami eloszlana 12 évre, ez persze nem a közvetlen költség.

Elég azonban csak arra gondolni, hogy a pekingi olimpia hivatalosan 40 milliárd dollárba került, de Bienerth szerint ez inkább 60 és 100 milliárd közé tehető. Ott a pénz nem játszott szerepet, nekünk pedig nem szabad ebbe a hibába esnünk. Erősíteni kell a nemzetközi lobbit, a magyar sportdiplomáciának pedig végre elő kellene bújnia a barlangjából és jelezni, hogy egyáltalán létezik.

A jelenlevők arra buzdítottak: fogjunk össze, különben tényleg nem lesz belőle semmi, sem most, sem később. „Ne azt nézzük állandóan, hogy mit miért NEM lehet megvalósítani” – fogalmazott Ikvai-Szabó. Mint mondta, ez nem pénz- vagy ingatlankérdés. Végre döntetnünk kell: 2020-ban vagy később, de egyáltalán akarunk-e olimpiát, hiszen 2011-re már reális lesz egy pályázat benyújtása. A BOM deklarált célja, hogy összehozza a mindenkori kormányt, a fővárost, a Magyar Olimpiai Bizottságot és az országot.

Az olimpiai törvénytervezet 2008 októberében-novemberében a Parlament elé kerülhet, ennek elfogadásával a BOM beteljesíti küldetését és elkezdődhet a konkrét tervezés.