Érdekességei ennek a selejtezősorozatnak is voltak, és lett majdnem meglepetése is, hiszen a Diego Maradona vezette argentin nemzeti válogatott sokáig váratta szurkolói a kijutással. Hosszabb ideig, mint eddig bármikor. Az ezredforduló óta fokozatosan ellaposodó francia válogatott is csak az utolsó pillanatban vívta ki a kvalifikációt, ráadásul egy kezezés után született meg a továbbjutást jelentő gól. Thierry Henry el is ismerte, hogy rossz végtaggal ért labdához, de a szándékosságot tagadta.

A szlovének kijutása is meglepetésnek hat, hiszen a közvélemény és a szakma inkább a Guus Hiddink irányította orosz válogatottat tartotta esélyesebbnek. Az oroszok 2-1-es moszkvai győzelme már jelezte, hogy ez a meccs nem lefutott, hazai pályán pedig már a szerencse is a szlovének mellé állt. A győzelem érdekessége, hogy Borut Pahor miniszterelnök a meccs után az öltözőben – ígéretéhet híven – lepucolta a játékosok cipőit.

Erwin Koeman (jobbra): az eredmény reális © Stiller Ákos

Az a csoportban a portugálok nagyszerű hajrát vágtak ki: az utolsó csoportmeccsek előtt csak negyedik helyen álltak Dánia, Magyarország és Svédország között, sokan már temették Carlos Queiroz csapatát. Mégis, Európa 11. csapataként kijutottak a jövő évi labdarúgó világbajnokságra, a magyar válogatott pedig ismét itthonról követheti az eseményeket. Immár sorozatban hatodszor.

Nem legyünk azonban igazságtalanok sem a magyar nemzeti válogatottal, sem annak kapitányával, a holland Erwin Koemannal szemben. A józan hangok már az utolsó nagy nekifutás előtt mondták, hogy Svédország és Portugália legyőzése a bravúr kategóriába tartozik. Ezt még a Málta elleni győzelmen is fellelkesedni képes magyar szurkolóseregnek is tudnia kell. Koeman pedig nem ígért semmi. Ő nem mondta azt, hogy legyőzzük ezeket a csapatokat, amelyek egyébként a világ elitjébe tartoznak.

Összességében nem szerepeltünk olyan rosszul a selejtező-sorozatban, hogy most búsulnunk kelljen az eredmény miatt. Nem Koeman távozásával kellene foglalkoznunk, még ha a politika (legalábbis egy konkrét politikus) kicsit visszatetsző módon bele is ártotta magát a kérdésbe, mintha bármi köze is volna hozzá. A magyar válogatott belgiumi teljesítménye ugyan az ezredforduló magyar válogatottjait idézte, de tagadhatatlan, hogy Koeman érkezése jó hatással volt a válogatottra és a játékosokra.

Szerencsére arra még nincs szükség, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) úgy tegyen, mint a guineai sportminiszter, aki a rossz eredményekre hivatkozva egyszerűen mindenkitt kirúgott a nemzeti csapatból, edzőstül, játékostul. Az ok: gyenge eredmények és a fegyelem hiánya. Mi itt azért még nem tartunk.

A 2010-ES LABDARÚGÓ VILKÁGBAJNOKSÁGON RÉSZTVEVŐ CSAPATOK

AFRIKA (5+1 kvóta):   Dél-afrikai Köztársaság (a rendező jogán), Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria, Kamerun, Algéria ÁZSIA (4):   Ausztrália, Japán, Koreai Köztársaság, Koreai NDK DÉL-AMERIKA (5):   Brazília, Chile, Paraguay, Argentína, Uruguay EURÓPA (13):   Anglia, Dánia, Hollandia, Németország, Olaszország (egyben címvédő), Spanyolország, Svájc   Szerbia, Szlovákia, Görögország, Portugália, Szlovénia, Franciaország ÉSZAK- ÉS KÖZÉP-AMERIKA (CONCACAF, 3):   Mexikó, Egyesült Államok, Honduras ÓCEÁNIA (1):   Új-Zéland