Érdemes a legfrissebbel kezdeni, hiszen történt egy incidens a londoni olimpián is. A dél-koreai vívónővel, Shin Lammal bánt el a játékvezető, ugyanis az utolsó másodperc az összecsapáson igencsak elhúzódott, aminek köszönhetően a koreainak bevitt egy találatot a német Britta Heidemann és így lett ő a párbajtőr egyéni győztese. A bronzmérkőzésen is vereséget szenvedett Shin, ami után a Nemzetközi Vívószövetség felajánlott neki egy érmet engesztelésképpen, amit ő visszautasított.

1972. München, kosárlabda

Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó történet az 1972-es müncheni olimpián zajlott, amikor az orosz válogatott találkozott az amerikaival a férfi kosárlabda döntőjében. Szinte végig az amerikaiak vezettek, még három másodperccel a vége előtt is egy ponttal, miután az amerikai Doug Collins két büntetőt bedobott. Ekkor fajultak el a dolgok. A szovjetek ugyanis nem kérhettek időt a szabályok szerint, így bedobták a labdát. Ekkor a teljes kispadjuk bevonult a pályára, a bolgár játékvezető pedig egy másodperccel a vége előtt megállította a játékot, majd újra bedobhatták, az idő lejárt, az amerikaiak ünnepeltek.

Ekkor az egyik hivatalos személy visszaállíttatta az órát három másodpercre és időkérést engedélyezett a szovjeteknek. A bedobás után kapott egy egész pályás passzt Alekszander Bjelov, aki értékesítette, nyertek a szovjetek. Hiába tiltakoztak az amerikaiak, elutasították, ezt követően nem vették át az ezüstérmet.

Azóta már több ízben felkérték mind a 12 játékost, hogy vegyék át az érmet, ennek ők nem tettek eleget. Továbbra is Lausenne-ban találhatóak a medálok.

2008. Peking, birkózás

Az örmény Ara Abrahamjan a 2008-as pekingi olimpián zajló esettel hívta fel magára a figyelmet. Elsőként azzal, hogy svédként szerepelt a játékon, másodszor pedig azért, mert amikor a nyakába akasztották a bronzérmét, ő fogta magát és lesétált a dobogóról, levette a nyakából az érmét és ledobta a birkózószőnyegre. Azért kerülhetett erre sor, mert égbekiáltó hibákat észlelt a játékvezetők részéről, amikkel nagyon nem értett egyet. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ki is zárta Abramjant, akit végleg megfosztott bronzérmétől.

1992. Barcelona, súlyemelés

Az 1992-es barcelonai olimpiának is volt maradandó jelenete. Ibrahim Szamadov, az Egyesített Csapat súlyemelője volt, aki méltatlannak találta, hogy azért kap csak bronzérmet, mert 4 dekagrammal volt nehezebb ellenfeleinél, hiába emelte ugyanazt a tömeget, mint az első két helyezett. Gyakorlatilag ugyanazt tette, mint később Avramjan, vagyis földhöz vágta az érmét és kisétált. A győztes görög, Dimasz nem értette a dolgot és úgy érezte, ezzel versenytársa megölte az olimpia szellemiségét.

1912. Stockholm, öttusa, tízpróba

Nemcsak mostanság történt ilyen, egészen 1912-ig lehet visszamenni hasonló eset miatt. Az amerikai Jim Thorpe volt az, aki aranyat nyert öttusában és tízpróbában. Alig egy évvel később kiderült, hogy Thorpe az olimpiát megelőző években szerepelt profi sportolóként, ami szembement a játékok szabályaival. Ezt követően a NOB megkérte, hogy adja vissza az érmeket és a díjakat.

Miután Thorpe visszaszolgáltatta a győzelméért járó tárgyakat, a NOB megkereste a két második helyezettet, a svéd Hugo Wieslandert és a norvég F.R. Bié-t, akik a jogos tulajdonosai lettek volna a díjaknak. Egyikük sem fogadta el az első helyért járó díjakat. Ettől függetlenül a NOB őket ismeri el mint győztesek.