Sajtótájékoztatót hívott össze szerdára a Magyar Labdarúgó-szövetség, ráadásul ezt maga az elnök, Csányi Sándor tartotta. Ebből pedig súlyos bejelentésekre lehetett számítani. Így azután már az esemény kezdete előtt megjelentek az információk arról, hogy a Győri ETO után más csapatok élvonalbéli indulása is kérdéses. Sőt, a szaksajtó azt találgatta, jövőre vajon a jelenlegi 16 helyett 14, vagy egyenesen 12 csapatos lesz-e az NB1?

Csányi azután szerdán azzal nyitott, hogy miközben az amatőröknél előrelépések vannak, az NB1-es csapatoknál továbbra sem sikerült a pénzügyi stabilitást elérni, minden évben gazdasági válságok vannak csapatoknál, sőt köztörvényes ügyek is jelentkeznek. Ezért az MLSZ egy szigorú monitoring rendszert vezet be, az ilyen esetek elkerülésére. Szeretnék például elkerülni, hogy az MLSZ által kiadott úgynevezett licenceket (indulási jogokat) később különböző okok miatt nemzetközi szinten felülvizsgálják.

MTI / Illyés Tibor

A másik fő cél a magyar játékosok számának növelése a hazai bajnokságban. Ezzel ugyanis szerinte összefüggenek a pénzügyi gondok is. Példaként elhangzott, hogy a 2014-15-ös szezonban csapatonként átlagosan 41 játékost neveztek, ebből 32 volt magyar, kilenc pedig külföldi. Ugyanakkor kiderült: a magyar játékosok esetében a havi kifizetések 55, külföldieknél pedig 58 százaléka ment olyan játékosoknak, akik egyetlen percet sem töltöttek a pályán.

Emlékeztetett, hogy korábban már eldöntötték: legkésőbb a 2017-18-as szezonra 12 csapatosra csökkentik az NB1 létszámát. A jelenlegi helyzetben a licencadó bizottság elsőfokú döntése alapján öt csapat nem kapott a következő szezonra indulása jogot: Győr, Pécs, Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa. (Azaz a korábbi találgatásokkal ellentétben az Újpest nincs a veszélybe került klubok között.) A végleges döntést május 26-án hozzák meg, és az akkori határozat alapján dől el, hány csapat lesz jövőre az NB1-ben.

Ekkor a következő variációk állhatnak elő:

- ha a két kieső csapat mellett két csapat nem kapja meg az indulása jogot, akkor már jövőre 14 csapatos lesz az élvonal

- ha csak egy csapat nem kapja meg az engedélyt a kiesőkön kívül, úgy marad a 16-os létszám

- ha négy csapat nem kapja meg az engedélyt a kiesők mellett, úgy 12 csapatos lesz már ősztől a bajnokság.

(A csapatok, amelyek nem kapnak indulási jogot, egyből az NBIII-ba esnek ki.)

Ami a külföldi játékosok szerződtetését illeti, itt az MLSZ kezét az EU-s szabályok kötik meg. Ezek ugyanis nem engedik a diszkriminációt. A szövetség ezért nem büntet, hanem díjazással ösztönzi a hazai játékosok foglalkoztatását. Így például jelentősebb (akár 3-400 millió forintos) támogatást kaphatnak azok a klubok, amelyek keretében mindössze hét, a pályán lévő csapatban pedig legfeljebb három külföldi van. (Kivétel a nemzetközi kupákba bejutott csapatoknál van, itt a keretben 10, a pályán 5 nem hazai nevelésű játékos szerepelhet.)

Ezen felül 2015-16-ban a pályán minden csapatból legalább egy, jövőre pedig két 20 év alatti játékosnak kell lennie.

Kérdésre válaszolva Csányi elmondta, ha végül 12 csapatos lesz az NB1, úgy 33 fordulós lesz a bajnokság, azaz a klubok háromszor találkoznak egymással. Ha a csapat marad, akkor kétszer 13 forduló lesz. A bajnokságot ugyanis a 2016-os Európa-bajnokság miatt május 8-ra be kell fejezni.

Kiderül az is, hogy a jövő szezonban nem rendezik már meg a Liga Kupát. Az egyébként nem túl színvonalas torna meccsein egyébként a klubok általában fiatalokkal, máskor kisebb szerepet kapó játékosokkal álltak ki a pályára, ennek megfelelően gyakorlatilag nulla volt a nézettsége. Most az MLSZ úgy döntött, hogy az NBI-es csapatok, ha akarnak, a NBIII-ban indíthatnak tartalékcsapatot.