szerző:
NIZS
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Van úgy, hogy futballt kell nézni. Nem pártutasításra, nem talpnyalásból, nem azért, mert a párunk, gyerekünk ezt akarja, lefoglalja a tévét, elcipel meccsre, vagy egyszerűen nincs más nézhető, hanem önmagunk miatt. Ha nem rajongásból, akkor a „különleges” iránti tiszteletből.

Olyan érzés ez, mint amikor nyáron Veronába érkeztem, és ott tudtam meg, hogy négy óra múlva az Aidát játszák az Arénában. Pillanatig sem volt vitás, hogy a zenei hangzás nem lesz tökéletes, hogy ha kapunk is jegyet, de jó helyre szóló már nem lesz; hogy kánikula van, és aznap jó pár száz kilométert autóztunk már, tehát sokkal kényelmesebb lenne egy teraszon sörözni, mint a köveken ücsörögni; hogy az Aidát is láttuk már, meg az Arénát is. És mégis: a különleges, a kivételes iránti vágy a jegypénztárhoz, majd a kövekre vitt minket. Mert kellett.

Most szombat délután fél kettőkor ugyanezért focit kell nézni, ekkor kezdődik Manchesterben a United és a Liverpool bajnoki meccse. Nincs ennél nagyobb klasszikus az angol fociban, de elfogultaknak nyilvánvalóan a sporttörténelemben sem. Ha kéne mondani valami hasonlót, akkor olyan ez, mint a teniszben egy Federer–Nadal, amilyen a Forma–1-ben egy Prost–Senna-futam volt, vagy – ha Angliában maradunk – akkor egy Cambridge–Oxford evezősverseny. Ez a két csapat volt a legtöbbször angol bajnok, ez a két klub rogyott meg és állt aztán talpra rettenetes tragédiák után, ők nyertek össze minden európai kupát, és ha most bajnok ugyan egyik sem lesz, de a Premier League pillanatnyi másodikja játszik a harmadikkal, tehát még tét is van.

Mondanám a sportban kevésbé járatosnak, hogy olyan ez, mint egy Orbán–Gyurcsány-vita, de nem teszem, mert annál jobban tisztelem a két csapatot, mintsem ilyen hasonlattal bántsam meg őket. Bár igazából mégis maradhatnánk itt, hiszen van még párhuzam a Fidesz és a DK vezetőjével, például a szurkolótáborok, amelyek tagjai a két klub esetében sem egyszerű nézők, a kötődés sem szimpla rajongás – ez szerelem és hit, ez szekta.

A Manchester United–Liverpool-meccs tehát több mint futball, ez előadás. Ugyan e pillanatban egyiknél sincsenek hipersztárok, de vannak remek focisták, és vannak igazi csapatok. Ehhez jön az egyik oldalon a világ egyik legmegosztóbb edzője, a másikon pedig talán a legáltalánosabban kedvelt, és nem utolsó sorban két fanatikus közönség egyszerre hergelő, csodálatot kiváltó, megható produkciója.

Annak, aki látott már ilyet, nem kell ecsetelni, mit jelent ez a meccs. Annak, aki nem, azt mondanám, áldozzon rá másfél órát.

Mert ha van úgy, hogy focit kell nézni, akkor ez olyan pillanat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!