Meglehetősen aggasztó információk érkeznek Olaszországból, ahol február 6. és 22. között zajlik majd a téli olimpia. Ezek szerint elsősorban a jégkorongtornák fő helyszínével, a Santa Giulia jégcsarnokkal vannak problémák, akkorák, hogy a teszteseményét januárra kellett halasztani. Mennyire biztos abban, hogy minden készen áll majd a sportolók fogadására?
Teljesen biztos vagyok benne. A téli olimpiák megszervezése és lebonyolítása mindig nagyon-nagyon komplikált, a milánó-cortinai sem kivétel. Már önmagában a téli időjárás kihívást jelent, de itt még az is nehezíti a szervezők dolgát, hogy az események rendkívül nagy területen (22 ezer négyzetkilométeren – a szerk.) szóródnak. Ugyanakkor Észak-Olaszországban minden évben több tucat világszínvonalú sporteseményt bonyolítanak le mindenféle sportágban, tökéletes minőségben. A szervezők ismerik a buktatókat, úgyhogy az esemény a lehető legjobb kezekben van. Egyébként pedig ahogy közeledik a nyitónap, a szurkolók és természetesen a sajtó is egyre élénkebben érdeklődik a játékok iránt. És mivel ilyenkor már nincsenek nagy versenyek, a témáik között kiemelt helyet kap a problémák bemutatása.
Időnként meg-megpendítik, hogy néhány, hagyományosan a nyári olimpiák programján szereplő sportág versenyeit a téli játékokra kellene áthelyezni, az Atlétikai Világszövetség elnöke, Sebastian Coe például szívesen látná utóbbin a ciklokrossz-versenyeket és mezei futást. Lehetséges, hogy a közeljövőben lesz ebből valami?
A vita erről megkezdődött, azonban fontos figyelembe venni, hogy nem a közeljövőről, hanem a következő harminc-negyven év olimpiáinak programjáról van szó. A kérdés megvizsgálására felállt egy munkacsoport, most az a legjobb, ha hagyjuk őket dolgozni, és akkor térünk majd vissza erre, amikor megszületnek a javaslataik.
Ön szívesen venne efféle változásokat?
Nem tudom, elemezni kell a helyzetet. Nem az a kérdés, hogy nekem vagy bárki másnak mi tetszik, hanem az, hogy minek van értelme. Márpedig az ténykérdés. Vizsgáljuk ezt a lehetőséget, de sok mást is, ami az olimpiák programjának alakulását érinti.
Juan Antonio Samaranch NOB-alelnök
AFP / Attila Kisbenedek
Egyike volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hét elnökjelöltjének, a szavazás előtt sokan az ön győzelmét valószínűsítették, végül azonban a leköszönő elnök által támogatott Kirsty Coventryt választották meg. Hogyan tudnak együtt dolgozni? Mit lát másként, mint Coventry és mely elképzeléseit szeretné mindenképpen megvalósítani?
Ha közelebbről megvizsgáljuk Coventry elnök és az én programomat, látható, hogy nagyon sok mindenről ugyanúgy gondolkodunk – és így volt ez a jelöltek többségével is. Az én feladatom alelnökként a lehető legtöbb támogatást nyújtani neki ahhoz, hogy új magasságokba emelhessük az olimpiai mozgalmat. Ez csak közös munkával sikerülhet. Ez az egész nem olyan, mint a politika, hogy ha elveszítem a választást, ellenzékbe vonulok. Új elnökünk van, erős elnökünk van, nekünk pedig segítenünk kell, hogy sikeres legyen a ténykedése. Amúgy pedig azzal, hogy mellette vagyok, több esélyem van arra, hogy érvényesítsem a saját elképzeléseimet.
Melyek ezek?
Most nem ez számít. Amint Coventry elnök átvette a megbízatását, világossá tette, mi a három legfontosabb dolog a NOB számára. Az első, a második és a harmadik is a milánó-cortinai téli olimpia. Kiemelkedően sikeres eseményt akarunk rendezni, és a kezdetéig már nyolc hét sincsen hátra.
Elégedett az olimpiai kandidáció jelenlegi folyamatával? A korábbi rendszerben a kívülállók is láthatták a határidőket, a dátumokat, nyilvános volt – bár nem mindig tiszta – a szavazás a pályázó városokról. Ehhez képest az, ahogyan Brisbane-t 2021-ben megnevezték rendezőnek, még a pályázást fontolgató nemzeti olimpiai bizottságokat, köztük a magyart is, meglepte.
Ezzel kapcsolatban is új ötleteket vizsgál egy munkacsoport, az elképzelésekről a tagság szavaz majd. A jövőben lehetőség lesz arra, hogy az első rostán átjutott pályázók mind bemutassák, mire lennének képesek. Biztosíthatom, hogy az egész átlátható lesz.
A Brisbane 2032 delegáció tagjai, az Ausztrál Olimpiai Bizottság elnöke, John Coates, Queensland miniszterelnöke, Annastacia Palaszczuk, Brisbane polgármestere, Adrian Schrinner, és Ausztrália sportminisztere, Richard Colbeck ünnepelnek, miután Brisbane-t a 2032-es nyári olimpiai játékok rendezővárosának hirdették ki.
AFP / POOL / Toru Hanai
Befolyásolja vajon egy ország esélyeit a rendezésre az, hogy korábban már visszavonta a benyújtott pályázatát? Ahogy például Budapest is tette 2017-ben.
Nem, ilyesmiről nincs szó. Nem hiszem, hogy egy magyar pályázattal szemben bármiféle ellenállást tapasztalható volna.
Magyarország többször is bizonyította már, hogy a lehető legmagasabb szinten képes nagy sporteseményeket lebonyolítani. Sok fontos létesítménye van, és olyan előzetes mesterterve, amely figyelemre méltó területeket vonna be a rendezésbe Budapesten és környékén.
És a magyar emberek is nagyon megértőek, odaadóak, szeretik a sportot, és fair módon, de hatalmas átéléssel biztatják az övéiket. Önöknek mindenük megvan ahhoz, hogy sikerrel pályázzanak.
Tény, hogy a magyarok nagyon szeretik az olimpiát és az olimpikonjaikat, de megosztottak abban a kérdésben, hogy Budapest pályázzon-e a játékok megrendezésére. Ez volt az oka a pályázat visszavonásának is. A politikai térben sincs egyetértés abban, hogy a játékok megrendezése megérné-e az országnak vagy sem…
Az elmúlt három hónapban kétszer jártam Magyarországon és sok fontos emberrel találkoztam az ellentétes politikai oldalakon. Tudom, hogy hamarosan országgyűlési választás lesz önöknél, de kívülről úgy látom, ez egy olyan projekt, amelyet mind a közösség, mind a politikai pártok szeretnének megvalósítani. Ez a benyomásom.
Vagyis találkozott a legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza illetékeseivel is?
Elég emberrel találkoztam ahhoz, hogy kialakuljon a véleményem.
https://hvg.hu/360/20251126_kulcsar-krisztian-interju-tisza-sport-tao
Megkerülhetetlen témává vált a sportban a genderkérdés a párizsi olimpia után, ahol az algériai ökölvívó, Iman Helif ügye hatalmas visszhangot váltott ki. Meglepte, hogy így történt?
Ez rendkívül bonyolult ügy, amelyben mindannyiunknak nagy tiszteletet kell tanúsítanunk az érintettek felé. Nagyon tiszteljük a transzközösséget, legyenek sportolók vagy egyszerű emberek. Ugyanakkor tisztelnünk kell a fair versengés, az egyenlő feltételek alapelvét is. Ezen is dolgozik egy szakértőkből, tudósokból álló munkacsoportunk, amely azonban még nem ért a vizsgálatai végére. Reméljük, hogy hamarosan nyilvánosságra hozhatjuk az álláspontunkat.
Akadnak olyan elemei, amelyekről már most beszélhet?
A kérdés olyan kényes, hogy ez felelőtlenség lenne a részemről. Úgy gondolom, még a jövő június előtt ismertetjük a véleményünket.
Irányelvek lesznek ezek? Vagy szabályok?
Mi nem alkotunk szabályokat a nemzetközi szövetségek számára. Nem mondhatjuk meg a vizes sportokat tömörítő, az atlétikai vagy akár az öttusaszövetségnek, hogyan határozza meg, hogy kit tartson indulásra jogosultnak vagy nem jogosultnak. Amiben megállapodunk, azok az olimpiai szabályok lesznek.
Donald Trump amerikai elnök korábban azt közölte, az Egyesült Államok nem ad majd vízumot a transz nőknek, hogy ott nők sportversenyein vehessenek részt. Számításba veszik ezt is?
Természetesen odafigyelünk arra, hogy mi folyik a világban, de
végeredményben tudományalapú döntést hozunk majd annak érdekében, hogy megvédjük a nők sportját.
Ehhez nincs szükségünk semmiféle külső iránymutatásra. Igyekszünk majd tudományos érvekkel, megfelelően megindokolni az álláspontunkat. Lesznek, akik egyet fognak érteni velünk és lesznek, akik kritizálni fognak, de a NOB-nak vezető szerepet kellett vállalnia ebben az ügyben.
AFP / Attila Kisbenedek
A NOB végrehajtó bizottsága azt javasolja, engedélyezzék újra, hogy az orosz és a belarusz ifjúsági sportolók újra saját zászlajuk alatt vehessenek részt nemzetközi versenyeken egyénileg és csapatban is. Ez már a felnőtt sportolók teljes visszatérését vetíti előre?
A belarusz sportolókra kivetett szankciókat már visszavontuk, most azt vizsgáljuk, hogy az Orosz Olimpiai Bizottság újra eleget tesz-e az etikai, jogi és társadalmi elvárásainknak. Számos lépést tettek annak érdekében, hogy megfeleljenek az Olimpiai Charta előírásainak, ezek felülvizsgálata most zajlik. Amennyiben rendben találtatnak, igyekszünk visszaintegrálni őket az olimpiai családba.
Ez egy univerzális szervezet, abban a pillanatban, amikor azért kezdünk el kizárni belőle tagokat, amit az országuk politikai vezetése tesz, végünk.
Nekünk nem ez a dolgunk, nekünk a fiatalokkal és a sporttal kell foglalkoznunk. Azzal, hogy elérjük, hogy a sportolók, jöjjenek akárhonnan a világból, lakjanak, egyenek, aludjanak együtt az olimpiai faluban úgy, hogy tisztelettel vannak egymás iránt. Ez az olimpiai mozgalom alapja. A reményé, hogy egy másik, egy jobb világ is létezhet. Hiszen azok a dolgok, amelyek elválasztanak minket, eltörpülnek azok mellett, amelyek közösek bennünk.
De be tudja ma tölteni az olimpiai mozgalom ezt az egyesítő szerepet?
Nem lehetséges, hogy ne tudja betölteni. Ha mi odaállunk az egyik vagy a másik oldal mellé egy konfliktusban – és jelenleg hatvan fegyveres konfliktus dúl világszerte –, vagy a saját nyugati erkölcsi iránytűnk szerint próbáljuk alakítani a világot, akkor amint azt mondjuk, hogy nekünk van igazunk, a többiek pedig tévednek, az olimpia egy évtizeden belül eltűnik a föld színéről.
Nyitókép: AZ Olimpia Napja című rendezvény Budapesten. Fotó: MTI / Balogh Zoltán
