Miért döntött úgy, hogy megméreti magát potenciális egyéni országgyűlési képviselőjelöltként? Mit állít majd a kampánya, siker esetén a munkája középpontjába?
Azért, mert így tudok valóban tenni azokért a dolgokért, amelyek számomra fontosak – ott, ahol élek, és azokon a területeken, amelyeket ismerek. Gyakorlati megoldásokra törekszem majd, a kampányom és a munkám lényege az lesz, hogy a Tisza értékalapú, józan politikáját helyben megvalósítsam: közös lakóhelyünk fejlesztésére, az itt élők mindennapi gondjainak rendezésére és egy kiszámítható, tisztességes működés kialakítására fogok koncentrálni.
Ön kiábrándult fideszes?
Sem kiábrándult, sem fideszes nem vagyok.
Korábban azt nyilatkozta, hogy volt Fidesz-szavazó.
Ez így van. Akkor már fideszes valaki?
Arra vagyok kíváncsi, mi vezetett oda, hogy csatlakozott a Tisza Párthoz.
A Tiszához azért csatlakoztam, mert azt az értékrendet képviseli, amelyben felnőttem és amelyben hiszek. Mindig is élénken érdekelt a közélet. Mielőtt 89-ben leérettségiztem, egy évet éltem a nagybátyámnál Olaszországban és az édesapámat is sokszor meglátogattam Svájcban, szóval a nyelvekkel elég jól álltam, és itthon a vívók között junior korosztályban is kezdtek jönni az eredményeim. Meghatározó élményem egy családi beszélgetés az érettségi után arról, hogyan tovább: menjek-e külföldre egyetemre, vagy maradjak-e, és itthon vívjak és tanuljak. De bennem soha föl sem merült, hogy elmenjek.
Generációs élményt adott számunkra a rendszerváltozás, meghozta a hitet abban, hogy végre a magunk urai vagyunk és építünk itt egy jobb országot. Tulajdonképpen ez vezetett később a politikába, a Tiszához is.
A kommunizmus idején a családunk egyáltalán nem tartozott a kivételezettek közé – a nagyszüleim nagyon megszenvedték a háború utáni éveket. Ebből a helyzetből nagybátyám, Kulcsár Győző sportsikerei emelték ki valamelyest a családot. Anyám ágán még rosszabb volt a helyzet: tőlük mindent elvettek. Szóval nem voltunk nagy rajongói az elmúlt rendszernek. Nevelőapám, Móna István zsidó származású volt, a családjából kevesen élték túl a vészkorszakot, ő végképp nem érezte magáénak a radikális szélsőségeket. Az én közéleti beállítottságomat ez a háttér alapvetően polgári és szabadelvű irányba formálta. Normális légkörben nőttem fel, megtanítottak elfogadni az enyémtől eltérő véleményeket.
Kulcsár Krisztián
Fazekas István
2014-ben a Nemzetközi Vívószövetség technikai igazgatója lett, de csak négy évet töltött ebben a pozícióban, mert hazajött, hogy induljon a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztjáért. Sokan nem értették, miért nem maradt Svájcban.
Nem elég önmagában, ha valaki szereti a hazáját, és tenni akar érte valamit? Az a legszomorúbb, hogy ezt a kérdést nem egyszer olyan emberek tették fel, akik ma is komoly politikai pozícióban vannak. Innen pedig már csak egy lépés az, hogy hozzáfűzzék: „Hülye vagy? Miért jöttél haza?”
Ön közeledett a Tiszához, vagy megkeresték?
Én csatlakoztam. Közös ismerősünkön keresztül kerestem meg a Tisza szakpolitikáért felelős vezetőjét, és már tavaly nyáron elkezdtem dolgozni a sport munkacsoportban. Én ehhez a területhez értek, szeretem, szívesen foglalkozom vele, nyomasztanak a jelenlegi problémák. Ha van igény a tudásomra és a tapasztalatomra, akkor a legnagyobb örömmel szállok be, adok szakértői tanácsokat, és segítem azt, hogy a kormányváltás után ez a terület jobb irányt vegyen.
2021 decemberében elvesztette a MOB-nál maga ellen kezdeményezett bizalmi szavazást és távozott a szervezet éléről, miután az elnökség 13 tagja közül kilenc lemondásra szólította fel. Velük milyen a kapcsolata?
Meglepné, ha azt mondanám, hogy jó? Az általam is alapított BOM Alapítványon keresztül néhányukkal együttműködöm, kulturáltan kezeljük a helyzetet. Ami a közéletet és az ország jövőjét illeti, sok mindenben nem értünk egyet, de akadnak dolgok, amelyekben igen.
