Tudja ön mi a teendő, ha buszmegállóban várakozva felrobban a 7-es busz a Blahán? Mit kell tenni, ha valaki gyanúsan viselkedik, és sejthetően fegyver van nála? Ha a Könyvhéten a tömegben valaki eldob egy kézigránátot? Ha fogalma sincs, nem önnel van a baj. A kormány gőzerővel dolgozik a terrorveszélyhelyzet jogszabályi és intézményi hátterének kialakításán, a lakosság informálása azonban kimaradt a szórásból.
Először a hvg.hu-n olvashatja az alaptörvény-módosítás legújabb változatát. Kikerült a tévéstúdiók elfoglalása és az internetforgalom fokozott ellenőrzése is a tervezetből. A módosításban már a nyilvános rendezvények tilalma sem szerepel és a kijárási tilalom sem található. Az ellenzék által kifogásolt részek többsége eltűnt. Még az sem kizárt, hogy a lecsupaszított változattal a szocialistákat is sikerül visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz.
Kikerült a parlament honlapjára a Pintér Sándor belügyminiszter nevével fémjelzett javaslatcsomag, ami a terrorelhárítás jegyében írna át egy sor törvényt. Szerepel benne az új terrorelhárítási szuperszervezet, a TIBEK, ami folyamatosan értékelni fogja az ország terrorfenyegetettségét.
Robbanás történt egy jeruzsálemi buszon helyi idő szerint hétfőn este 6-kor. A buszon utazók közül szinte mindenki megsérült, többen súlyosan. Jeruzsálemben 12 éve nem robbantottak fel buszt.
Nem tudni pontosan, hogy milyen pénzből működik az Orbán Gáspár által futtatott, fiataloknak szóló igehirdetés, de egy elesettek megsegítésével foglalkozó alapítvány nyitóoldalon szerepelteti a számlaszámukat. Felházból pedig legalább három van, így ember legyen a talpán, aki elsőre látja, kinek akar hinni.
Hat éve húzódik egy négyéves korában megerőszakolt kislány ügye. Az ügyben most akarták tizedszerre meghallgatni az idén 10 éves kislányt, de az anyuka ellenállt. 100 ezer forintos bírságra számíthat. Az eset nem ritkaság, hanem egy olyan rendszer része, amelyben a megerőszakolt gyerekek újra áldozattá válnak, immár az igazságszolgáltatás keretein belül.
Lehet, hogy a terrorveszély miatt tervezett alkotmánymódosítást kukába dobhatja a Fidesz, az ezzel párhuzamosan futtatott belügyi javaslatcsomag viszont még átmehet. Várhatóan arról is letesz a kormány, hogy titkosítást alkalmazó kommunikációs programok üzemeltetőit börtönnel fenyegesse.
Das ist die Wunderwaffe, mein Kind – mondták feltartott kézzel a német katonák 1944 végén, mikor a fiatal magyar bakák kérdezték, hol van Hitler csodafegyvere. Ennél kicsit kevésbé defetista ötletekkel álltak elő vezető ellenzéki politikusok, mikor arról kérdeztük őket, mi lesz az új csodafegyver, mellyel pártjuk meghátrálásra kényszeríti a kormányt most, hogy a boltzár dobbantóját kihúzta alóluk a kormány. Az MSZP nyert, de tovább harcol, az LMP vidékről gyűjt muníciót, a DK pedig titkolózik.
Eltörölte a parlament a vasárnapi boltzárat. A KDNP-sek tartózkodtak, kivéve Harrach Péter frakcióvezetőt, aki nemmel szavazott, csakúgy, mint Szatmáry Kristóf miniszteri biztos. De míg előbbi tévedésből nyomott nemet, addig a miniszteri biztos szándékosan. Lázár János és Balog Zoltán nem szavazott, és közleményt adtak ki döntésükről.
Nem tartják meglepőnek, a gyorsaságon mégis elképedtek a parlamenti pártok Rogán Antal hétfői, a vasárnapi boltzár megszüntetéséről szóló bejelentése után. A Jobbik szerint a kormány inkább int be a KDNP-nek, mint a választóknak. Az Együtt szerint a menekülteknek semmi közük a boltzárhoz. A DK saját sikerének tartja a boltzár eltörlését és a kormány vereségéről beszél. Mindeközben az ötletgazda KDNP szerint az ötlet igenis jó volt, a megvalósításért pedig nem vállalnak felelősséget.