Bihari Ádám
Bihari Ádám

Tudja ön mi a teendő, ha buszmegállóban várakozva felrobban a 7-es busz a Blahán? Mit kell tenni, ha valaki gyanúsan viselkedik, és sejthetően fegyver van nála? Ha a Könyvhéten a tömegben valaki eldob egy kézigránátot? Ha fogalma sincs, nem önnel van a baj. A kormány gőzerővel dolgozik a terrorveszélyhelyzet jogszabályi és intézményi hátterének kialakításán, a lakosság informálása azonban kimaradt a szórásból.

A kormány tágabb értelemben az elmúlt másfél évben, szűkebb értelemben az elmúlt pár hónapban igyekezett a terrorelhárítás jogszabályi és szervezeti hátterét erősíteni, és ha kell, minél többször demonstrálni is, hogy történjék bármi, készen áll. Egy valamire azonban eddig nem fektetett hangsúlyt: miközben a kormányzati kommunikáció folyamatosan a fenyegető terrorveszélyre emlékezteti a lakosságot, és potenciális terroristát sejtet minden menekültben, arról elfelejti tájékoztatni az embereket, nekik mi a dolguk, ha beüt a ménkű. Pedig az “awareness”, a biztonságtudatosság kialakításának már a prevencióban is óriási szerepe lehetne. A kormányzati mulasztás akkor is szembetűnő, ha egy magyarországi terrortámadást maga sem tart valószínűnek, hiszen bármely, külföldön tartózkodó magyar kerülhet terrorveszélybe.

Fuss, rejtőzz, mondd el!

A brit rendőrség decemberben, egy hónappal a párizsi terrortámadások után oktatóvideót adott ki arról, hogy hogyan kell reagálni, ha terroristák nyitnak tüzet a közvetlen közelünkben. Már a videó címe is beszédes: “Fuss, rejtőzz, mondd el”. A legmagasabb terrorkészültség elrendelésének rövid egyperces indoklása után a lényegre tér a közérdekű eligazítás. Ha lövéseket hallunk, a legelső teendő a helyszín elhagyása, de csak abban az esetben, ha ez feltételezhetően nem jár nagyobb kockázattal, mint elbújni. Fontos, hogy keressünk egérutat, és a körülöttünk állókat is hívjuk magunkkal, de ne hagyjuk, hogy lelassítsanak. "Hagyj hátra mindent, fuss!" – üzeni a videó, de ha nem tudunk elfutni, mert akkor a tűzvonalba kerülünk, inkább bújjunk el, ügyelve rá, hogy ne kerüljünk olyan zsákutcába, ahol a támadó ránk találhat. Kapcsoljuk ki a telefonunkat, és maradjunk csendben; ha valahová be tudunk zárkózni, torlaszoljuk el a bejáratot – tanácsolja az oktatóvideó.

Ha sikerül elmenekülnünk, távolodjunk el annyira a támadás helyszínétől, amennyire csak tudunk, és értesítsük a rendőrséget. Közöljük velük a saját és a támadók pontos pozícióját, és mondjunk el róluk, a külsejükről, a fellépésükről annyi információt, amennyit csak tudunk. Ügyeljünk rá, áll a videóban, hogy a kiérkező rendőri erők csőre töltött fegyverekkel érkeznek és mindenekelőtt a rájuk leselkedő fenyegetés kiiktatására fognak koncentrálni. Ügyeljünk rá, hogy semmiféle fenyegető mozdulatot ne tegyünk, mikor a rendőrök ránk találnak, kezünket tegyük a tarkónkra, és működjünk együtt velük akkor is, ha elsőre durvának és erőszakosnak tűnik a fellépésük. "Ne tegyél hirtelen mozdulatokat és ne kiabálj, maradj csendben. Ha ez mind rendben lezajlott, megmenekültél és a legfontosabb feladatot, hogy mindent elmondj a rendőröknek, amit tudsz" – láthatjuk a brit felvételen.

Persze lehetne azzal védekezni, hogy Nagy-Britannia régóta potenciális célpontja a terroristáknak és több mint egy éve a legmagasabb fokozaton tartja a terrorfenyegettség szintjét, ami azt jelenti, hogy nagy esélyt látnak a szakszolgálatok egy támadás bekövetkeztére. Az országban azonban tavaly egyetlen késeléses terrortámadás történt, tavalyelőtt pedig egy sem. Lássuk tehát, mit tett és mit nem tett a magyar kormány a terrorcselekmények megelőzésére és a gyors reagálás előkészítésére támadás esetén.

Január 12-én ötpárti egyeztetés keretében mutatta be a honvédelmi miniszter azt az alaptörvény-módosítás tervezetet, amely alapján a kormány terrorveszélyhelyzetben rendkívüli intézkedéseket vezethetne be. Március 24-én Pintér Sándor és Simicskó István együtt jelentette be, hogy terrorizmus elleni intézkedéscsomag megalkotásáról döntött a kormány. A BM javaslatcsomagjáról egy jó ideig csak részleteket lehetett tudni, az alaptörvény-módosítás pedig egy ponton kikerült a nyilvánosság elé egy Facebook-csoporton keresztül. Azóta a BM csomagja nyilvános, a HM csomag legújabb változatáról pedig elsőként a hvg.hu-n olvashattak.

A BM-csomag legfontosabb része egy új terrorelhárítási szuperszervezet, a TIBEK létrehozását tartalmazta. “A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ folyamatosan elemzi Magyarország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét” – áll a kedd óta nyilvános tervezetben, mely a nemzetbiztonsági törvénytől kezdve a katasztrófavédelmen át szinte minden lényegesebb alrendszer jogszabályi hátterét megváltoztatná. Már ha ebbe az ellenzéki pártok is beleegyeznek, lévén számos elem kétharmados többséghez kötött.

Pintérnél futnak össze a szálak

A korábbi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot (SZEBEK) váltó szervezet együttműködne majd a rendőrséggel, a TEK-kel, de például a NAV-al is. Forrásaink szerint az új szervezetnek nagy szerepe lehetne az információveszteség kiküszöbölésében. Most ugyanis számos szervezet, szolgálat gyűjti az információkat akár a szervezett bűnözés, akár terrorizmus témájában, sokszor egymással versengve, azért, hogy jobban eladhassák magukat a vonal végén álló politikai szereplőnek. A TIBEK irányítását Pintér Sándor belügyminiszter végzi majd.

A szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos hírszerzési, megfigyelési, felderítési munka sokszor egymásba csúszik, hiszen a terrorszervezetek pénzügyi hátterét gyakran fedezik kábítószerkereskedelemből, embercsempészetből, utóbbi szektor pedig az elmúlt évben addig soha nem látott, több milliárd eurós nyereséggel zárta az évet a menekültválság csúcsrajáratásával. Több forrásunk szerint is célszerű lenne a két felderítési terület szorosabb összevonása, erre jó lehet az új szervezet. Ellenzéki kritikák szerint viszont sokkal pontosabban meg kellene határozni az új szervezet feladatkörét, mert a jelenlegi változat túl nagy szabadságot ad a TIBEK-nek.

Több szem, kevesebb izom

A felderítés felpumpálását valószínűleg nem bánná a Terrorelhárítási Központ sem. Már csak azért sem, mert a TEK kb. 1200 fős állományának alig 10 százaléka foglalkozik felderítéssel, a többség pedig bevetésekben vesz részt. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy a 120 felderítő 5 főosztályra oszlik, tehát egy-egy szakterülettel (hazai terrorizmus, EU-n kívüli térség, közel-keleti térség stb.) alig 20 ember foglalkozik. Ez az arány több forrásunk szerint is egészségtelen. Bár azt mindegyikük elismerte, hogy a “lefogásban nincs a TEK-nél jobb”, szerintük a 30 százalék körüli állományi jelenlét sokat dobna az elhárítás hatékonyságán.

A humanintra, vagyis az emberi kapcsolatok felhasználásával folytatott titkos információszerzésre pedig sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Hiába drága és erőforrásigényes, mégis a legértékesebb információk innen nyerhetők. A beszerzett információ feldolgozásában azonban elkelhet a segítség, amit a TIBEK teljesítene.

A TIBEK felállítása mögött állhat az elmúlt nyár tapasztalata is, amikor egy több százezer fős “információs csomag” menetelt át az országon, felbecsülhetetlen tudással és közvetlen tapasztalatokkal a közel-keleti terrorizmus működéséről. Ennek pedig még az erősen megszűrt feldolgozása is óriási erőforrásokat vett volna igénybe. Arról nem is beszélve, hogy maguk a terroristák is jelen voltak a menekültáradatnál, Salah Abdeslam éppen a Keleti-pályaudvarnál, de forrásaink szerint kiszűrése előzetes figyelmeztetés nélkül szinte lehetetlen lett volna.

Bízni nehéz

Ennek azonban nem kell így maradnia. A TIBEK nagy előnye lehet, hogy egy tényleges terrorcselekmény előtt jöhet létre. Magyarország ugyan nem szimbolikus célpont, sokkal inkább tranzitország, amit a terroristák többsége csak átutazásra használ megfelelő “szakmai infrastruktúra” híján. Az itt élő, európai viszonylatban kis számú muszlim közösségek többsége már jó ideje az országban él, a szalafista, vahabita hagyományok pedig nem tudták megvetni közöttük a lábukat. Virágzanak azonban szinte a szomszédban, a Nyugat-Balkánon, elsősorban Boszniában és Koszovóban. Ha ehhez hozzávesszük a Nyugat-Európában burjánzó számtalan terrorsejt működését, akkor a kétoldali fenyegetés is indokolhatja, hogy szintet lépjen a hazai hírszerzés és felderítés.

Az intézményrendszer tehát a felkészülés végső stádiumba ért. A lakosság azonban még az elején sem tart. Az emberek többségének ugyanis nem szúr szemet a gyanús csomag, nem tudják mi a teendő, ha valaki gyanúsan viselkedik a közelükben, vagy fegyvert visel, nem tájékoztatták őket, hogyan tudnak biztonságba jutni és mi a legfontosabb, ha támadás érné a közvetlen környezetüket. Pedig a civil bejelentésekből a szakszolgálatok is rendkívül fontos információkhoz juthatnának. Talán az új szabályokat és titkos szuperszerveket övező bizalomhiány is kiküszöbölhető lett volna, ha az intézkedéseket megelőzte volna az intézkedéseket az ország lakosságának felvilágosítása a fenyegetettségről és a megfelelő válaszokról. Jelen helyzetben viszont ez lehet a következő lépés.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Terry Black a hétvégén még a hazatérésre készült

Terry Black a hétvégén még a hazatérésre készült

Wachsler Tamás: Már 1988-ban egyértelmű volt, hogy a Fidesz legmeghatározóbb elméje Orbán Viktor

Wachsler Tamás: Már 1988-ban egyértelmű volt, hogy a Fidesz legmeghatározóbb elméje Orbán Viktor

Van egy ország, ahol most majdnem minden ember adata kiszivárgott

Van egy ország, ahol most majdnem minden ember adata kiszivárgott

Drágulhat a magyar kukorica

Drágulhat a magyar kukorica

Már Pintér Sándor bizalmasa is milliárdos lehet

Már Pintér Sándor bizalmasa is milliárdos lehet

Egyre többen élünk társas magányban, pedig lehetne máshogy is

Egyre többen élünk társas magányban, pedig lehetne máshogy is