Bihari Ádám
Bihari Ádám

Hat éve húzódik egy négyéves korában megerőszakolt kislány ügye. Az ügyben most akarták tizedszerre meghallgatni az idén 10 éves kislányt, de az anyuka ellenállt. 100 ezer forintos bírságra számíthat. Az eset nem ritkaság, hanem egy olyan rendszer része, amelyben a megerőszakolt gyerekek újra áldozattá válnak, immár az igazságszolgáltatás keretein belül.

Noémi kislánya 10 éves. Kisdiák, nem követett el semmit, mégis 10 éves korára többszört járt már törvényszéki meghallgatáson, mint iskolai kirándulásokon. Hat évvel ezelőtt, 4 éves korában megerőszakolták. Hat éve zajlik a büntetőeljárás az ügyében, a történetét a Patent Egyesület hozta nyilvánosságra. Most tizedszerre kötelezik a 10 éves kislányt, mondja el újra, hogyan történt pontosan az erőszak.

Sorban már az ötödik pszichológus szakértőhöz kellett volna elmennie, amikor az édesanyja azt mondta, inkább börtönbe megy, de nem hajlandó még egyszer segédkezni abban, hogy a gyereke újraélje a traumát, amit négyéves korában el kellett szenvednie. Eddig kilenc alkalommal kellett elmesélnie rendőröknek, bíróknak, szakértőknek, egy csomó felnőttnek, akiket sosem ismert. Az anya 100 ezer forintos büntetést kapott, amiért megtagadta a kislánya részvételét az újabb meghallgatáson.

©

A kislányt magára hagyták. Nem a családja, hanem az a jogrendszer, amelyik lehetővé teszi, hogy fontosabb legyen az új információk beszerzése, mint az, hogy az egyszer, de legfeljebb kétszer alaposan lezajló kihallgatást rögzítsék kép- vagy hangfelvételen, és az igazságszolgáltatás később ebből dolgozzon. Noémi kislányának ügye az igazságszolgáltatás csúnya túlkapása, de nem is egyedi eset, hanem csak egy a sok közül. A kiskorú bántalmazottak ismételt kihallgatására, a traumáik újraélesztésére egy rendszer épült fel, ahol nem a gyermekek jogai, hanem az eljárás célszerűsége az irányadó.

Akkora volt a nyomás, hogy vizsgálat indult

Az utóbbi hetekben egyre több hasonló eset került nyilvánosságra. Például a most 9 éves Levente története, amelyet Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő osztott meg. Ebben a kisgyerek édesanyja arról ír, hogy a gyereket négyéves korában apja és az apa egyik barátja megerőszakolták. Az öt éve zajló büntetőeljárást lezárták, az apát felmentették és a polgári peres eljárásban valószínűleg hamarosan láthatást kap, sőt nagy az esélye, hogy a gyereknek ott kell majd aludnia nála. Leventét 4 éves kora óta kilencszer hallgatták meg az erőszakról. Nyomozóhatóságok, szakértők, bírók. Mindenki cserélődött, csak Levente maradt, meg az anyukája és a történetük. Mikor megkapták az idézést a tizedik alkalomra, a gyerek sírógörcsöt kapott, az édesanyja pedig ebben az esetben is megtagadta, hogy elvigye a gyereket. Őket is 100 ezer forintra büntették.

Egy tavalyi ombudsmani jelentés még arról ír, hogy jelentősen javult az eljárásokban részt vevő gyermekkorúak kímélete és az eljárások, nyomozások eredményessége a gyermekmeghallgató szobák használatával. Most viszont hivatalból indult ombudsmani vizsgálat („sajtóhírek és jelzések alapján”) a nyomozó hatóságok eljárásával kapcsolatos elvárásokról a traumatizált gyermekek esetében – tudta meg a hvg.hu az ombudsmani hivataltól. Ennek alapja, hogy „egyes nyomozó hatóságok ismétlő jelleggel hallgattak meg egy, a büntetőeljárás nyomozati szakaszában szexuálisan bántalmazott, súlyosan traumatizált, 14 év alatti kisgyermeket”.

A szakértő szakértését szakértő szakértő

„Sajnos közismert jelenség, mondhatni rendszerszintű probléma, hogy szexuális bűncselekmények kiskorú áldozatait újra meg újra tanúvallomásra kényszerítik, így újra áldozatokká válnak” – mondja Virág György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese, aki több mint 20 éve foglalkozik szexuális erőszak áldozatainak rehabilitálásával. Azok a gyerekek, akiket megerőszakoltak, a történtek felidézésével újra átélik az erőszak minden pillanatát és ez beláthatatlan károkat okozhat a fejlődésükben. A büntetőeljárás célja az ismételt meghallgatásokkal a precizitás, a gyereké viszont ennek éppen az ellenkezője, a minél gyorsabb lezárás. Itt tehát érdekek ütköznek.

A szakértőhalmozás az ilyen ügyek egyik legfőbb gyermekbetegsége. Szakértőt rendel ki a bíróság, kedvezőtlen vélemény esetén magánszakértőt hoz a védelem, ha ellentétes vélemények születnek, újabb szakértő csatlakozik az ügyhöz. A tárgyalást megelőző nyomozati szakaszban pedig ott van a kihallgató rendőr és később a tárgyalás során kérdező bíró. És akkor a büntető eljárással sokszor párhuzamosan zajló polgári pert a válásról és a gyermekelhelyezésről még meg sem említettük. Holott itt is gyakori a szakértők bevonása, mert a büntetőeljárás során készült meghallgatásokat itt nem lehet használni.

Ez már a legjobb esetben is öt alkalom, de a sok hasonló üggyel foglalkozó Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia szerint egyáltalán nem ritka, hogy ennél többször kerül a gyerek újra abba a helyzetbe, amikor vadidegenek kérdezik az erőszak legmegrázóbb részleteiről. Ritkaságnak sokkal inkább az számít, amikor csak egy alkalommal hallgatnak meg egy kiskorú áldozatot, vagy videóra veszik a tanúvallomását. Mindkettőre egyetlen egy példát ismer a jogvédő. De volt olyan esetük is, ahol volt felvétel, mégis több szakértői vélemény kellett, még a bírósági szakban is újra kirendeltek szakértőt, hogy meghallgassa az egyébként értelmileg sérült kisgyereket.

Az igazság is lehet relatív

Az igazságügyi pszichológus szakértők munkája ráadásul még akkor sem egyszerű, ha szívük-lelkük benne van egy ügyben. Az idő kevés, az igazság pedig könnyen relatívvá válhat ilyen ügyekben. “Egy igazságügyi műszaki szakértő által adott vélemény többnyire objektív, ellenőrizhető számításokon alapszik. A pszichológus szakértői vélemény viszont nem ilyen; a lélekben nincsenek látható és objektíven mérhető féknyomok, a  megítélés szubjektívebb. Az is kérdés, elegendő-e az idő, ami a szakértő rendelkezésére áll” – állítja Virág György. „Volt egy ügyünk, melyben az apa a kádban azt játszotta a kislányával, hogy meg kell találni a 'halacskát'. Itt például az volt a szakértői vélemény, hogy ugyan valóban szexuális indíttatású cselekményről van szó, de ezt a gyerek nem élte meg traumának, így az örökbefogadást nem is bontották fel” – mondott példát ugyanerre Spronz Júlia.

Gyerekbarát kihallgatószoba
©

„Ha egy kisgyereket kihallgatnak ötször, tízszer, könnyen lehet, hogy már a második-harmadik alkalommal azt mondja, amit hallani akarnak tőle, csak legyen már vége” – reagált Regász Mária ügyvéd, aki a történet másik oldalát látja, mert olyan ügyekben látja el a védelmet, ahol az apukát vádolják nemi erőszakkal. Állítja, sokszor rutinszerűen nyúlnak édesanyák a nemi erőszak vádjához, hogy így nyerjék meg a gyermekelhelyezési pert, amire egyébként valami miatt kevés esélyük lenne. Mivel a legtöbbször az ügyeket bizonyíték hiányában lezárják, még a hamis vád sem fenyegeti őket. Érdekes módon több dologban viszont egyetért az álláspontját hevesen cáfoló Spronz Júliával. Szerinte sem célszerű többször meghallgatni a gyerekeket, szerinte is óriási szükség lenne a szakértői meghallgatások rögzítésére és egymástól függetlenül is azt mondták, hogy esettől függetlenül sokszor már akkor tudni lehet, hogy mi lesz a szakértői vélemény, mikor a szakértő belép a tárgyalóterembe. „A szakértők pedig kiskirályok, mert ezekben az ügyekben sokszor alig van bizonyíték és a bírók egyedül a szakértői véleményre támaszkodva hoznak döntést” – mondja Spronz Júlia.

A tanúvallomás a bizonyítékok királynője

Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő szerint nem egyértelmű az eljáró hatóságoknak, hogy a tanúvallomás traumatizálja a gyereket. Az erre vonatkozó tudás nem része a szakemberképzésnek. Az áldozatot úgy tekintik, mint akinek az „eljárás érdekét” kell szolgálnia, ezért azt várják tőle, hogy az ő szükségleteik szerint tegyen vallomást. Vele viszont előfordulhat, hogy a trauma miatt felejt, hárít, nem akar beszélni, bizalmatlan, a szégyenérzete miatt nem pontosan ad elő dolgokat. „Ezt viszont a jelenlegi rendszer nem tolerálja. minden ilyen 'kilengés' azt veszélyezteti, hogy bizonyítékok hiányában lezárják az ügyet” – fűzi hozzá Gyurkó.

Arról nincsen adat, hogy évente hány esetben történik meg, hogy szexuális bűncselekmények kiskorú áldozatait egynél többször hallgatták meg. Bár a büntetőeljárásról szóló törvény szerint kiskorú csak akkor hallgatható ki, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, ez az ilyen bizonyítékszegény ügyeket nem érinti. Ahogy arról is csak ajánlás létezik egyelőre, hogy ez lehetőleg csak egyszer történjen meg.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Így hullámzik együtt Áder János és Varga Mihály

Így hullámzik együtt Áder János és Varga Mihály

Meghalt Tolkien fia, aki utálta A Gyűrűk Ura-filmeket

Meghalt Tolkien fia, aki utálta A Gyűrűk Ura-filmeket

Megmutatta a OnePlus, milyen ütős technológián dolgoznak most – videó

Megmutatta a OnePlus, milyen ütős technológián dolgoznak most – videó

A kormánynak is feltűnt a kormányhivatalok túlterheltsége

A kormánynak is feltűnt a kormányhivatalok túlterheltsége

Gomperz: A nép börtönében

Gomperz: A nép börtönében

Tömörre kalapált új versekbe szivárog be a múlt Gergely Ágnes kötetében

Tömörre kalapált új versekbe szivárog be a múlt Gergely Ágnes kötetében