Nyugat-Európában a rossz magyar baloldalt még mindig nyugatosabbnak tartják, mint a számukra kezelhetetlennek tűnő hazai jobboldalt. A Fidesz, ha hatékonyan akar kormányozni, nem tehet mást, mint nyugatos jellegét erősíti. Ellenkező esetben népszerű lesz itthon, de a nemzetközi közeg megbuktathatja. Csizmadia Ervin elemzése.
Miközben még mindig beszédtéma Orbán Viktor minapi felszólalása az EU-parlamentben és a körülötte támadt vihar, nem árt arra emlékeztetni, hogy az Orbán-kormány által elkövetett hibák egészen a rendszerváltásig vezethetők vissza. A rendszerváltás során végbement a politikai és a gazdasági átmenet, de kevéssé sikerült a demokrácia társadalmon belüli elfogadtatása. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója a politikai nevelés hiányáról ír.
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.
Hollandiában több tudós is felveti, hogy a populizmus akár hasznos is lehet a demokráciának. Magyarországon, ahol a populizmus ősellenfél, itt még nem tartunk. Üdvös lenne az árnyaltabb populizmusértelmezés itthon is – veti fel Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Vajon milyen hasonlóság lehet Soros György és Orbán Viktor között? A kérdés felvetése bizarrnak tűnhet, hiszen Soros ízig-vérig baloldali liberális, míg az orbáni szótárban a liberalizmusnak meglehetősen negatív csengése van. Meglepetésünkre egy közelebbi összehasonlítás rácáfol a feltételezésekre: Orbán és Soros szellemi értelemben nem is állnak olyan távol egymástól – véli Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője.
Nincs permanens kampány, de az sem igaz, hogy ne lenne kampány. Az önkormányzati választás előtti két hétben több párt is erősen az érzelmek felkorbácsolására játszott. A kormányoldal azonban többféle érzelmi húrt is megpendít, közülük csak az egyik a papcsáki, úgynevezett elszámoltatási vonal – állítja írásában Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
A liberalizmus ideológiai értelemben továbbra is erős Magyarországon, miközben a liberális párt eltűnt a palettáról. Demszky Gábor 2009-ben tett még egy kísérletet, amikor Retkes Attilát helyzetbe hozta, ám hamar belátta, az SZDSZ menthetetlen. Most Hack Péter jelentette be, hogy 2014-ben új liberális pártot indít. Vajon van esélye egy új liberális pártnak? És milyen legyen az? E kérdésekre próbál válaszolni Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
A Fidesz évek óta következetesen mondja, hogy számára két dolog az MSZP mint párt és a baloldali választó. Az előbbivel nem tud és nem akar semmiben közösséget vállalni, az utóbbit módszeresen megpróbálja magához édesgetni. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója rámutat: a baloldali választókkal a Fidesz a „forradalmi” stratégia részeként, a külföldi mintáktól eltérően foglalkozik.
Vajon követi-e az MSZP a nyugat-európai nagy vesztes baloldali pártok (pl. a Francia Szocialista Párt) sorsát, és hosszabb időre ellenzékbe kényszerül, avagy van-e a tarsolyában valami csodaszer saját megújítására? Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy véli, hogy a magyar baloldal az elmúlt húsz évben szervezetében és ideológiájában szenvedte el a legnagyobb vereséget, ezért előbb-utóbb valami teljesen újjal kell kirukkolnia.
Sokak számára meghökkentő, hogy a Fidesz a „szavazófülkék forradalmáról vagy „forradalmi parlamentről” beszél. A Fidesz újsütetű beszédmódja valójában arra irányul, hogy nyelvileg is birtokba vegye a politikai teret. A párt nem kevesebbet tűz maga elé, mint hogy lezárja az „ideiglenesség” korát és megnyissa a „véglegességét”. De nem túlságosan nagyigényű vállalkozás-e ez?
Bár sokan rettegnek a (várhatóan) kétharmados Fidesz kormányzásától, a félelem rossz (elemzési) tanácsadó. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint a Fidesz dilemmája, hogy képes lesz-e megfelelni az általa sokat emlegetett „jó kormányzás” kihívásainak. A szerző szerint a pártnak lassan konkretizálnia kell, mit ért a "teljesen új gondolkodásmódon".
A Mozgó Világ márciusi számában adott hosszú interjújában Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter azt a...
A tavaly nyáron, Kötcsén elhangzott (és most napvilágra került) Orbán-beszédre való reakciók olyanok, amilyenek, de jól rávilágítanak arra, hogy az elmúlt húsz évben nem folyt komoly gondolkodás a kormányzati ciklusok terjedelméről. Valljuk meg, roppant keveset beszéltünk eddig arról, hogy milyen összefüggés van az ország gyenge versenyképessége és a kormányzati ciklusok hosszúsága között. Márpedig van- figyelmeztet a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője, Csizmadia Ervin.
A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik - írja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője, három részes sorozatunk első darabjának szerzője.
Tizenkét éve a jobboldal kemény munkával elérte, hogy Horn Gyula és Orbán Viktor leüljön egymással vitatkozni, 2002-ben Orbán és Medgyessy, 2006-ban Orbán és Gyurcsány folytatott szópárbajt. Nem biztos, hogy a vitára 2010-ben is sor kerül. Akár így, akár úgy, a miniszterelnök-jelölti viták előkészítését ki kell venni a pártok kezéből és arra érdemes szervezetek kezébe kell letenni – javasolja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.