Csizmadia Ervin Gyurcsány bukásáról: Van kiút a politikából
Gyurcsány bukását Magyar Péter alapozta meg. Létrehozta azt, amit Gyurcsány hosszú pályafutása alatt nem tudott: egy egyszemélyes, kormányzásra készülő pártot.
Csizmadia Ervin
Deák Ferenc, a régi és a mai magyar politika: aktuális-e ma a Húsvéti cikk, és ha igen, hogyan?
Deák Ferenc Húsvéti cikke volt a kiegyezés nyitánya, százhatvan évvel a megjelenése után a mai magyar politika viszonyaira is érvényes, amit akkor a “haza bölcse” az együttműködés esélyeiről mond. Vélemény.
Van még esély kiengesztelődésre Orbán Viktorral szemben?
Magyarországon olyan mértékű a táborok egymás iránti kölcsönös gyűlölete, hogy a szemben álló felek kiengesztelődését elképzelni is nehéz. Pedig, ha egyszer igazán változást akarunk elérni a belpolitikai viszonyokban, szükségünk lesz a képzelőerőnkre. Vélemény.
Csizmadia Ervin: A közvélemény és a politikai máglya
Amerikai típusú közvélemény alakul ki ezekben a hónapokban Magyarországon, legfontosabb jellemzője, hogy mindenható. Csizmadia Ervin publicisztikája.
Csizmadia Ervin: Áldás vagy átok a politikai őszinteség? És mi köze ehhez a gorillának?
Minél őszintébben beszél a magyar miniszterelnök saját motivációjáról és felfogásáról, annál nagyobb félelmet vált ki nyugati hallgatóiban, írja szerzőnk a magyar és az európai kultúra alapjainak különbségeit vizsgálva.
Csizmadia Ervin: Összenő-e valaha is, ami elvben összetartozik?
Szerzőnk egy 19. századi politikai gondolkodó, Beksics Gusztáv könyve nyomán elemzi Magyarország és Ausztria történelmi viszonyát, illetve Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát.
Csizmadia Ervin: Vízválasztók - Orbán Viktor 2006-ban, Magyar Péter 2024-ben
Az elmúlt tizennégy évben a kormánypolitika mikropolitikai jellegű volt, miközben az ellenzék (hasztalanul) makropolitikai orientációt vett fel, és rendszerszintű alternatívákat akart a nagyérdemű elé tárni. A nagyérdemű azonban ezekre csak csekély mértékben volt fogékony. Egészen 2024 tavaszáig – írja szerzőnk. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Orbánnak van, de az ellenzék tartozik a választóknak egy világképpel
Korszakhatárként emlegetjük a 2014-es illiberális fordulatot, pedig nem a semmiből jött tíz évvel ezelőtt, hanem egy hosszú folyamat lenyomataként bukkant fel. A Fidesz már a rendszerváltás első évtizedének végén egy új Európa-koncepciót vezetett be és visszahozta a rendszerváltás régi demokráciafogalmát. Ezeknek köszönhetően válhatott domináns párttá – minderre a sokszínű ellenzékének nem volt és most sincs válasza.
Csizmadia Ervin: Ha nem foglalkozunk a magyar múlttal, a jelen problémáit félrekezeljük
Szerzőnk Szerb Antal egy írásától rugaszkodik el, és megállapítja, a múlt történelmi mintázatai sokat mondanak el a jelenünkről is. Egyenesen kijelenti: „Ha megnézzük az 1990 óta eltelt 34 évet, nem mondhatjuk, hogy az új rendszernek saját mintázata jött volna létre”. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Az „ismeretlen” ellenfél és a megbékélés mítosza – nem értem a listavezetői vitát a Partizánon
A mai politika nagyon messze került hőn vágyott céljától, a béketeremtéstől – a legnagyobb gát az egyoldalú ön- vagy identitáspolitika és a másik táborral való érintkezés minimálisra korlátozása – írja szerzőnk, akit a Partizán EP-listavezetői vitája inspirálta véleménycikke megírására.
Csizmadia Ervin: Mikszáth Kálmán és Magyar Péter „paróka-pártja”
Mikszáth Kálmán anno politikusi tapasztalattal felvértezve elemezte egyik kortársa pártalapítási kísérletét. De abban, amit az úgynevezett paróka-pártról írt, tévedett. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Mi hozhat változást a magyar politikában? Bibó István receptjét kellene elővenni
Politológus szerzőnk szerint ahhoz, hogy címbeli kérdésre felelni tudjunk, illetve hogy ez a felelet értelmes legyen, először is ki kell zárni mindenféle erőszakot, tömeges bebörtönzéssel való fenyegetést és minden mást, ami a történelem korábbi pontjain megengedhető volt, ám ma egyáltalán nem. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Könnyűszerrel megjósolhatók a mai politikára leselkedő jelen- és jövőbeli veszélyek
A szerző a politika ősbajáról, „egyigazság" versus „sokigazságról" ír, a haladás értelmezéséről, a „történelem vége” tétel nagy fiaskójáról, és arról, hogy az 1990 utáni liberális demokráciának miben és miért nem sikerült meghaladnia a korábbi rendszereket.
Csizmadia Ervin: Orbán Viktor nem azért került szembe Európával, mert populista
Szerzőnk álláspontja szerint, ha a magyar miniszterelnök és Európa konfliktusát vizsgáljuk, akkor azt célszerű a magyar politikai hagyomány felől, a rendszerváltás körül történteket is felidézve vizsgálnunk, értelmezve azt is, miről szól ma Nyugaton és idehaza a politika – és szűkebben a pártpolitika. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Miért mond beszédet a politikus? – Gyurcsány Ferenc évadnyitójáról
A DK elnökének 35 perces beszédéből 25 perc a magyar belpolitikáról és az állammal visszaélő kormányoldal ostorozásáról szólt, írja szerzőnk, ám hozzáteszi, volt valami más is, egy más beszédréteg is, amit ki lehet hámozni az elhangzottakból. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Miért nincsen Magyarországon politikai váltógazdaság?
Pragmatizmus és eszmeiség viszonyát vizsgálja szerzőnk a dualizmus és a rendszerváltás óta eltelt időszak pártpolitikájában. Azt mondja, az ismeretek hiánya nehezíti, hogy megértsük, miért nem elég, ha a közjogi, nem pedig az eszmei tényezők uralják a politikát.
Csizmadia Ervin: Eszmékért harcolni vagy nem belekeveredni – a háború nyugati és magyar felfogásáról
Annak, ahogyan a magyar kormány az ukrajnai háború ügyében eljár, a magyar politikatörténeti hagyományhoz van köze, írja szerzőnk. A magyar politika története – olvasatában – arról szól, hogy hogyan lehet elkerülni a harcot, de ha már elkerülhetetlen, mégis hogyan lehet annak költségeit minimalizálni. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Mi kell ahhoz, hogy szabad emberré váljunk? Láthatóvá kell tenni a politikát
Nem elég intézményeket és értékeket átvenni a Nyugattól, vizuálissá is kell tenni a demokráciát, és ehhez a filmek nagy segítséget nyújtanának, írja szerzőnk. Vélemény.
Csizmadia Ervin: Két korszak látásmódja csap össze a magyar politikában
Érdemes némileg árnyalni azt a megközelítést, miszerint a mai Magyarországon szimplán a demokrácia és a diktatúra erői állnak szemben egymással. Vélemény.
Csizmadia Ervin׃ Megújítható-e a magyar politika?
Mi van azzal az országgal, amely sose volt kísérletező, és persze most sem az? Ha ennek az országnak a hagyományai pont olyanok, amelyeket ma is megmutatnak nekünk a politikai szereplők. E hagyomány lényege – hogyan is mondjam szofisztikáltan – a kölcsönös utálat. Vélemény.