Társadalompolitikai szempontból a választások tekintetében nem élményfürdőt várok, hanem tisztító kúrát
– mondta szerdán délelőtt Pető Attila, a korábban papi molesztálás áldozataként ismertté vált gyermekvédelmi aktivista a Falakon Túl Munkacsoport sajtótájékoztatóján, amin egy közel hetvenoldalas javaslatcsomagot mutattak be Javítóba az állammal címmel.
Március elején azért álltak össze civilek, jogászok, érintettek és gyermekvédelmi szakemberek, hogy többek között a Szőlő utcai javítóintézetben történt bántalmazásokra reagálva olyan ajánlásokat fogalmazzak meg a döntéshozóknak, amelyekkel segítenék a zárt és félig zárt gyermekvédelmi intézményekben előforduló abúzus megelőzését. A javaslatcsomag bemutatóját szimbolikusan a budapesti Práter utcai Pál utcai fiúk szoborcsoporthoz szervezték. Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtómunkatársának elmondása szerint azért, mert
a Molnár Ferenc regényében szereplő gyerekekre a mai szemmel akár fiatalkorú bűnözőkként is tekinthetnénk.
Zádori Zsolt bemutatja a javaslatcsomagot
HVG / Fazekas István
Jelenleg egyértelműen látszik, hogy a kormány rendészeti megoldásokkal reagált több gyermekvédelmi ügyre az elmúlt években, ezt bizonyítja az a lépés is, hogy tavaly decemberben a büntetés-végrehajtás alá helyezték a javítóintézeteket – részletezte Zádori Zsolt, aki szerint az is problémás, hogy a 2024-es kegyelmi botrány után ígért gyermekvédelmi intézetek felülvizsgálatáról semmit sem lehet tudni.
https://hvg.hu/360/20260224_szigoru-de-igazsagtalan-a-kormany-es-a-gyermekvedelem
A gyerekek bántalmazása össztársadalmi ügy, így a munkacsoport elköteleződést és cselekvést vár a mindenkori politikai döntéshozóktól, ezért a javaslatcsomagot elküldték annak az öt pártnak, amelyeknek sikerült listát állítaniuk a vasárnapi választásra – fogalmazott.
„A kiemelten segítségre szoruló gyerekekkel szembeni bánásmód egy ország általános állapotáról tanúskodik” – olvasható a javaslatcsomagban, amelyből kiderül az is, hogy nem magyarspecifikus dolog a gyermekvédelmi intézményekben élők bántalmazása.
Az anyagunkban beszélünk arról is, hogy nő a szegénység Magyarországon: 76 ezer, öt éven aluli gyerek él súlyos nélkülözésben, 21 ezren vannak szakellátásban, nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban, 330-an javítóintézetben. A gyermekvédelem tűzoltásban van, azt látjuk, hogy a szükségletek helyett az alapellátás sokszor a szegénységre reagál
– mondta Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
Ivány Borbála
HVG / Fazekas István
HVG / Fazekas István
A szakemberek öt pontban foglalták össze azokat a reformokat, amelyeket elengedhetetlennek tartanak ahhoz, hogy rendszerszintű változás valósulhasson meg a gyermekvédelemben, ezek a következők:
- az alapellátás megerősítése,
- a szakemberek megtartása és támogatása,
- a gyerekek valódi jogvédelmének megerősítése,
- a független monitoring és külső kontroll visszaépítése,
- a gyermekbarát rendészeti és igazságszolgáltatási működés kialakítása.
A tanulmánykötetben olvasható többek között Kuslits Gábor, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat volt igazgatójának írása is a magyar gyermekvédelmi rendszerről, de az anyagban van egy olyan fejezet is, amelyben Fiáth Titanilla börtönpszichológus és kulturális antropológus olyan jó gyakorlatokról ír, amelyeket fiatalkorúak dél-amerikai zárt intézeteiben alkalmaztak. A javaslatcsomag tartalmáról bővebben egy külön cikkben foglalkozunk majd a HVG-n.
https://hvg.hu/360/20260207_202606-kuslits-gabor-szolo-utcai-botrany-gyermekvedelem-hvg-portre
Nyitókép: HVG / Fazekas István
