A fogyasztási szokások megváltozásától a betakarításig újabb csapást mért a koronavírus-járvány a kávéiparra, amely a gyarmati múltból eredő egyenlőtlenségek és a klímaváltozás miatt amúgy is súlyos válság elé néz. A kiszolgáltatott termelők teljesen ellehetetlenülhetnek.
Méretéhez képest jóval nagyobb stratégiai jelentőséggel bír a kapcsolatait Izraellel normalizáló Bahrein. A síita többségű, Perzsa-öbölben lévő sziget feletti iráni–szaúdi rivalizálás sem új keletű.
Az ENSZ és a Vogue amerikai magazin egyaránt méltatta K.K. Sailadzsát, Kerala indiai szövetségi állam egészségügyi miniszterét, aki a világnak példát mutatva, időben hozott intézkedésekkel fékezte meg a koronavírus-járványt.
Az Izrael, illetve az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein közötti kapcsolatok normalizálása új korszak kezdetét jelenti a Közel-Keleten. A zsidó állam és a szunnita arab országok közeledése átrajzolja a térség erőviszonyait, de megoldatlanul hagyja a palesztinkérdést.
Nemzetközileg elismert közgazdászból lett Szudán miniszterelnöke Abdalla Hamdok, aki megteremtheti a békét a polgárháború sújtotta országban, s kivezetheti azt a nemzetközi párialétből.
Ipartörténeti jelentőségű, hogy a világ nemrég még legértékesebb cége, az ExxonMobil kikerült a Dow Jones tőzsdeindexből. A teljes olajipar folyamatosan veszít jelentőségéből.
Az Indiát évtizedeken át irányító, balközép Kongresszus Pártot hosszú idő után először vezetheti olyan valaki, aki nem a Gandhi család tagja. A példa nélküli lázadás jelzi az indiai liberális baloldal súlyos válságát is.
A független India története összefonódik a Gandhi családéval, amelynek több tagja is merénylet áldozata lett.
A protokollt engedelmesen végrehajtó társból a találgatások szerint háttérhatalommá vált Basar Asszad szíriai elnök felesége, Aszma, akiről nem hiszik, hogy ne tudna a férje rezsimje által elkövetett kegyetlenségekről.
Rég nem látott szintre értek a védelmi költések a világon, ám a koronavírus miatt ez a trend jó eséllyel megfordul. Magyarország az utóbbi alól kivétel lehet, és ennek meg is lesz az ára.
Az USA Irán-politikája egy táborba szorította az európai hatalmakat Oroszországgal és Kínával. Teheránban a Nyugat felé nyitó mérsékeltekkel szemben a Kína-barát keményvonalasok kerekednek felül.
A gondatlan tárolás miatt vagy egyéb baleset okán történt, hagyományos – azaz nem nukleáris – robbanások jó százéves történetében a bejrúti detonáció az erejét tekintve dobogós helyet ért el. A libanoni főváros kikötőjének raktárában tárolt veszélyes anyagra a helyi hatóságok és külföldi szakértők többször is felhívták a figyelmet, de hiába. A világ számos más helyén is gond lehet az ammónium-nitrát elhelyezésével.
Az ókorra nyúlik vissza a koronavírus-járvány alatt újra felfedezett erkély eredete. Számos funkciója mellett egykor a balkon volt a vezeték nélküli összeköttetés a magánszféra és a külvilág között.
Az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatok váratlan normalizálása új, békésebb Közel-Kelet hajnalát is jelentheti. De a palesztin ügy háttérbe szorult, a figyelem pedig Szaúd-Arábiára összpontosul.
A Bejrút szívét letaroló, borzalmas erejű robbanás az ország politikai és gazdasági összeomlásának tragikus bizonyítéka.
Dollármilliárdok repkednek, de egyelőre nem tudni, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság közepette ki tud fizetni. A tárgyalásokat nehezíti, hogy most nemcsak országoknak vagy az IMF-nek tartoznak, hanem sok magánhitelezőnek is.
A terror elleni küzdelem új nagy frontjává vált a Szahel-övezet és Nyugat-Afrika több része, ahol Franciaország vezetésével folyik a háború a szélsőségesek ellen, akikkel nemigen bírnak.
A járvány miatt rekordmértékben csökkennek idén a külföldön dolgozók hazautalásai, a fejlődő országokat sújtva. A pénzmozgás egymilliárd embert érint.
Évszázadokon át a világ legnagyobb bazilikája volt a Bizánci Birodalom ékessége, a Hagia Szophia. Az oszmán-török hódítók által mecsetté alakított kegyhelyet Kemal Atatürk múzeummá nyilvánította. Az „Isteni Bölcsesség” most ismét mecsetté változik.
Az ENSZ jelentéstevője törvénytelennek minősítette, hogy az USA levadászta Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, de Teherán ellencsapását is.
