Az egyik legolcsóbb és legbombasztikusabb vitaminforrásunk az előkelő hangzású Beta Maritima, a cékla ősanyja, egy szerény, mediterrán tengerparti növény. Élettani értékei mellett számos ízletes, finom étel készíthető belőle.
Hogy mennyire fontos a münchenieknek a sörözés, bizonyítja, hogy amikor néhány évvel ezelőtt rendelet született a sörkertek 21 órai bezárásáról, tízezres tömeg vonult a Marienplatzra tüntetni a korai záróra ellen. És nem hiába: a rendeletet visszavonták.
A bor, a finomságok és a zene ünnepe az évente megrendezett Komáromi Borkorzó. Immáron második alkalommal nemcsak koccintással tisztelegnek a város nagy szülötte, Jókai Mór emlékének.
Nincs az a panellakó vagy ősurbánus belvárosi, akinek a szabad tűzön készült ételekről legelőször ne a bogrács jutna eszébe. Az már kevésbé, hogy a bogrács a nomád élet egyik alapeszköze volt. Legalábbis a Lajtán innen, az Óperencián –azaz az Enns folyón – túl emberemlékezet óta ezt jelezték a szabadtüzek.
A sörfőzők szorgoskodását kevesebb látványos felhajtás kíséri, mint a borászokét. Sörértőkről különösen alig hallani.
A dalmát partvidék asztalai mellett gyakran elhangzik, hogy a hal háromszor iszik. Először sós vizet a tengerben, másodszor olajat a tepsiben, és harmadszor, amikor az öblös pohárban csillogó Plavac Mali lecsúszik utána a torkunkon.
Bár a bor vízzel hígításának eredete az ókori görögökig vezethető vissza, a szódával megbolondított bor történetét jóval később kezdtük írni. Odaadó hívei szerint mindig ideje van, az igazi fröccs szezon kezdetét azonban mégis a tavaszi napsugarak hozzák.
A különleges ízesítésű likőrök nagy márkáinak receptúráját szigorú titoktartás övezi. De igen sok család is őrzi a nagymamák, dédik rafinériáit, hogyan s miből keverték az ünnepi kontyalávalókat. Például így húsvét tájékán a tojáslikőrt.
Frankföldet a sörivók zarándokhelyének is tekinthetjük. Itt, Bajorország északi részén olyan sűrűn találhatók a sörfőzdék, mint sehol másutt a világon. A sörtúrák álomvárosa Bamberg.
Sorozatunk második részében a krumpli és a hagyma házasság legfontosabb gyümölcsének(!) a paprikás krumplinak az elkészítésével foglalkozunk. E cikk írója, annak ellenére, hogy mindenféle húsok nagy barátja, ezt a két növényt tartja a legénykonyha két legfontosabb alapanyagának.
A nők gazdasági és társadalmi pozícióik erősödésével párhuzamosan megkezdődött kivonulásuk a konyhából. Néhány férfi ezt megelőzően is előfordult olykor a konyhában, de tevékenységük többnyire kimerült egy-egy szaftos pörkölt és a karácsonyi halászlé elkészítésében. Sorozatunkkal elsősorban azoknak szeretnénk segíteni, akik, most próbálkoznak az első konyhai lépésekkel.
A karácsonyi söröknek évszázados tradíciói vannak. Bár ezt a legutóbbi időkig nemigen vettük észre a hazai kínálatban. Az európai sörfőzők azonban hagyományosan mindig is az évszaknak megfelelő söröket főztek. Mást-mást a tavaszi könnyedséghez, a nyári felfrissüléséhez és a hideg téli napokra.
Kevés olyan amerikai film van, ahol jó és rossz fiúk előbb-utóbb ne pattintanának föl egy üveg sört. A Miller, a Bud vagy a Lite valóságos moziikonná vált.
A rendszerváltás óta Budapest az utcai teraszok városa lett. A legtöbb vendéglátó igyekszik a portálja előtti placcot néhány asztallal, székkel és napernyővel terasszá avanzsálni.
Szotyola, tökmag, tutti-frutti - menő rágcsálnivalók voltak a stadionokban, amikor még a magyarok is tudtak focizni. Az azóta eltelt jó sok évben volt időnk leszokni a meccsjárásról és rászokni, hogy a focit otthon, kényelmes fotelból, több kilónyi nassolnivalóval és pár rekesz sörrel felszerelkezve nézzük.
Az idei Labdarugó Európa-bajnokság június 7-én a Svájc-Csehország találkozóval veszi kezdetét. Az eseménysorozat a bécsi döntővel június 29-ikén ér véget. A három hét alatt a futball szerelmesei harmincegy mérkőzést nézhetnek végig.
Annak ellenére, hogy honfitársaink szép számmal száguldottak már el az autópályán a Duna-menti város mellett, kevesen tértek le, hogy meglátogassák Németország műemlékekben egyik leggazdagabb települését, Regensburgot. Pedig megéri.
Azt nagyjából tudjuk, hogy a krumpli elterjedése a Kárpát-medencében az 1780-as években kezdődött, amikor II. József adókedvezménnyel támogatta a termesztését. Arról azonban semmilyen adatunk nincs, hogy kinek jutott először eszébe lereszelni, majd liszttel, borssal és sóval összekeverve zsírban kisütni.
Télen sem kell lemondanunk kedvenc italunkról legfeljebb a hőmérsékletét igazítjuk az időjáráshoz. Nem bonyolult feladat, hiszen minden folyadék egyaránt hűthető és melegíthető. Így válthatja ki a nyári jeges teát télen a meleg boros, a koktélt a grog, a hosszúlépést a forralt bor, sőt tőlünk északabbra a sört is szokás melegítve, mézzel inni.
A hazai sörpiac kommersz sörök uralta terepén jó ideig úgy tűnt, semmi sem zavarhatja a Soproni (sokáig Ászok), a Borsodi (akkor még Világos) és a Kőbányi utód Arany (ma is) Ászok triumvirátusának uralkodását. Még a Pécsi Szalon sem. Ámde 2003-ban megjelentek a magyar piacon az olcsó , dobozos kiszerelésű német importsörök.
