Két friss kormányrendelet alapján az állami földgáz-nagykereskedő (MVM CEENergy) jövőre az év első három és utolsó három hónapjában átveheti a 2022-ben a mostani ár többszörösén betárolt, azóta csak a pénzt emésztő gáztartalékot. A tartalékot így fel lehetne számolni, könyvelési szinten nagy, de egyszeri tétel lenne a CEENergy elkülönített rezsiveszteségében.
A külföldi céges bevásárlásokra ráhúzott állami elővásárlási jog végső soron a magyar cégek érdeke – állítja a gazdasági minisztérium. A szaktárca amúgy semmit sem cáfol a rendkívül széles körű, rendkívül szigorú, teljesen átláthatatlan magyarországi engedélyezési procedúrával kapcsolatos kritikákból.
Bár a rezsidíjak változatlanok, a kettős díjrendszer miatt a statisztikai hivatal hónapról hónapra árváltozást mutat ki a fogyasztás függvényében. A jelek szerint júniusban is sokkal nagyobb volt a fogyasztás, mint egy évvel korábban – pedig abban a hónapban már nem volt különösebben hideg. Lehet, hogy a lakosság már nem spórol annyira a fűtésen.
A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni. A kormány immár elővásárlási jogot is adott magának – alig értelmezhetően silány jogalkotással. A kormány a tiltás eszközével se nagyon élt eddig, kierőszakolt felvásárlás se nagyon lesz, bár gyanús, hogy az új szabály folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Közben készül az uniós rendelet, a magyar rendszer napjai meg vannak számlálva.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Idén legjobb esetben 0,8 százalékponttal mérséklik az inflációt a kormányzati árkorlátozások, de minél többet hosszabbítgat a kormány, a hatás annál csekélyebb lehet. Cserébe a korlátozások kivezetése után magasabb lesz a pénzromlás. És hiába várt árversenyt Nagy Márton, a drogériákra kiszabott korlátozás hidegen hagyta a háztartási cikkeket is árusító egyéb üzleteket.
A jegybank szerint a gazdaság a második negyedévben is stagnál, a harmadik negyedévtől lesz némi bővülés, éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal nő a GDP. Jó eséllyel a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra.
Kinek van igaza a Budapest és a kormány közötti pénzügyi vitában?
Az utalási limitek bevezetése sikeresnek tekinthető, ám ezek hatására a bűnözők még erősebben próbálkoznak.
Az építési minisztérium „partnerekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, érintettekkel” egyeztet a plázastop szigorításáról. A legnagyobb kiskereskedelmi érdekvédelmi szervezet, az OKSZ ugyanakkor nem is hallott ilyen egyeztetésekről. A minisztérium kompromisszumkész, de az eredeti célból nem enged – ami a jelek szerint az, hogy külön, személyre szabott állami jóváhagyás nélkül ne működhessen közepesnél nagyobb kereskedelmi egység.
Piaci források szerint a Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel. A jelek szerint az érintettek által erősen kritizált tervezetből jogszabály lesz.
Az MNB jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó prognózisait. A GDP mindössze 0,8 százalékkal nőhet. Az infláció idén 4 százalék fölött ragad, csak 2027 elején mérséklődhet 3 százalékra.
Az MNB 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, a kamatcsökkentésre ugyanis nincs lehetősége. A legnagyobb kérdés, hogy friss előrejelzésében mekkora gazdasági növekedést és inflációt jósol a jegybank.
A megemelt és kiterjesztett tranzakciós illeték szépen fialt a költségvetésnek, a megemelt hiánycélnak köszönhetően pedig máris jobban fest a hiány éven belüli felfutása.
A kormány kapott pár kokit és sallert Brüsszelből a kvótaadó, a kiskereskedelmi különadó és az árréstop miatt. Az infláció még mindig magas, tavaly már a magyar háztartások fogyasztása volt a leggyengébb az egész EU-ban, törvénybe írták a nyugdíjasok élelmiszer-utalványát. Az idei költségvetés kuka, a kormány behúzott 1,4 ezer milliárd forint dolláradósságot, közben pár tízmilliárd forintért csuklóztatja a fővárost. Lázár János tárcája durván szigorítaná a plázastopot, Orbán Ráhel elköltözteti a bababoltját. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A homályos hátterű „magán” cégcsoportban nyereséget és osztalékot a MÁV-tól privatizált, a MÁV-nak visszadolgozó Szolnoki Járműjavító termelt. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Teljesen átgondolatlan, vagy valamilyen hátsó szándék vezérli a plázastop tervezett szigorítását, amely a boltok napi működésén túl a kereskedelmiingatlan-piacot is ellehetetleníti.
Tavaly 861 ezer euró, azaz 353 millió forint veszteséget termelt az Adria Port, a magyar trieszti kikötő fejlesztője és tulajdonosa. A cég ezzel már közel 5 millió euró, avagy bő 2 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Az Adria Port olasz leánycégének vesztesége ezen felül 31 ezer euró volt. A hat éve „megvásárolt” „kikötő” (valójában kármentesítésre szoruló ipartelep) most már épül, állítólag 2028-ra lesz kész.
Egész Európában, különösen Lengyelországban rossz évük volt a fuvarozóknak. Az útdíjemelés Magyarországon is fájdalmas volt, az új díjkategória viszont szépen fialt az államkasszának.