Kürti Miklós, az oxfordi egyetem magyar származású fizikaprofesszora már 1969-ben előadást tartott Londonban Fizikus a konyhában címmel. S már akkor bemutatta, hogy a szuper hideg folyékony nitrogénnel, miképp készíthető fagylalt. A professzor más fizikai és kémia kísérleteket is végzett ételekkel, így például az alacsony hőmérsékleten történő sütéssel is.
A hétvégén nagyszabású sörfesztivál volt a budapesti Mikszáth Kálmán téren. Ha kudarcról beszélnénk, az csak azért lenne, hogy sem a szervezők, sem a söreiket bemutató kis sörfőzdék nem reméltek ilyen elképesztő érdeklődést. De legyünk optimisták és lássuk legalább félig telinek a söröskorsót.
Szerencsére a legtöbb zöldfűszer jól elvan egy virágcserépben is. Ennek köszönhetően még a sarki zöldségeshez sem kell leszaladnunk, ha igazán friss ízekkel és színekkel akarjuk gazdagítani ételeinket. S abban is biztosak lehetünk, hogy „kertészetünk” garantáltan vegyszermentes.
A curryt a legtöbben jellemzően fűszerként ismerik. Pedig a szónak több jelentése is van, nem szólva arról a sokféle ételről, ami világszerte a tányérunkra kerülhet.
Az India Pale Ale (rövidítve az IPA) egy klasszikus angol felsőerjesztésű sörtípus. Anno egy olyan sört jelentett, amit Indiába szállítottak és azért, hogy a hosszú hajóutat épségben átvészelje, az átlagosnál erősebben komlózták.
A fáma szerint a kínaiak előbb tekertek tésztát a pálcikáikra, mint az olaszok a villájukra. Ázsiában rengeteg különféle tészta alapú ételt főznek, sütnek, ráznak. Sokfelé egy adag tészta a mindennapi, olcsó betevő, amit bámulatos változatossággal képesek elkészíteni.
Ha van valami, ami még őrzi a régi piacok hangulatát és ízeit, azt a savanyúságárusoknál találjuk meg. Szinte mindegyik termelőnek megvan a maga titkos, egyéni receptje.
Filléres termékről van szó, ami minden fűszerpolcon ott van: a szegfűszegről. Manapság nem is gondolnánk, hogy egykor monopóliumát a hollandok oly féltve őrizték, mint a kínaiak a selyemgubóét.
Amikor a múlt század nyolcvanas éveiben a házi sörfőzés jegyében valóságos sörforradalom bontakozott ki az USA-ban, senki sem gondolta volna, hogy az amerikaiak leglelkesebb követői Európában az olaszok lesznek.
Egy tál tészta a legelőkelőbb éttermekben is legalább annyira otthon van, mint a kisvendéglőkben, lakótelepi konyhákban, falusi portákon vagy az iskolai menzákon. Legfeljebb pasztának hívják.
Miközben világszerte a csokoládétól a paradicsomig mindenféle természetes alapanyagból készülnek újszerű és izgalmas sörök, a németek továbbra is ragaszkodnak a maláta-komló-víz szentháromsághoz.
A rakott krumpli a legnépszerűbb ételeink egyike. Nem véletlen. Krumpli, tojás, tejföl, kolbász többnyire akad a spájzban. S különösebb főzési ismeretek nélkül, a kéznél levő, olcsó alapanyagokból ízletes étel készíthető.
Ha valaki kezébe veszi a Berry Verhoef jegyezte kötetet, könnyen az a benyomása támadhat, hogy a számítógép, az internet világában mindenki lehet enciklopédiaszerző, csak ismernie kell a téma idevágó hivatkozásait.
A másnaposság kuruzslásának egyre gyarapodó szakirodalma van. Egy dologban azonban valamennyi macskajajos egyetért: a szesszel meggyötört gyomor egyik leghatásosabb gyógyszere a tartalmas, forró, savanykás leves.
Disznóvágás vagy disznótor? Legtöbbünknek igazából egyre megy. Maradjunk annyiban, az utóbbi nincs az előbbi nélkül.
Úgy tűnik, tényleg megtörtént az áttörés, és számíthatunk rá, hogy a sörkülönlegességek kedvelőinek igényeit egyre több helyen igyekeznek majd sörvacsorák szervezésével is kielégíteni. Az elmúlt héten Budapesten két sörvacsora is megejtődött.
Úgy tűnik, a csülök igazi magyar virtus, nagyon a mi konyhánk sajátja. Nem vitatva, hogy a bajorok is erősek csülökben, de nekik ez csak sörkorcsolya. Míg a mi tányérunkra fő fogásban valamiféle nemzeti hagyomány juttatja, mely feltétlen tiszteletet tanúsít a korszerűtlen, zsíros és egészségtelen, de isteni ételek felé.
Ha létezik szép példája annak, hogy lehet a szegénységből erényt, az egyszerűségből, minőséget, a háztájiból kézmívességet kovácsolni, akkor erre iskolapélda a toszkán konyha.
Aligha van még egy olyan ország Európában, ahol a szardínia a halkonzerv szinonimája lenne. De miért is lenne másképp ez kis hazánkban, ahol generációk nőttek fel szocialista barátaink durung, paradicsomos halkonzervein. S ahol az emberek többsége úgy tiltakozik a halételek ellen, hogy a karácsonyi halászlén és a balatoninak vélt hekken kívül nem is próbálkozott mással.
A Felvidékre látogató magyarok az éttermekben előszeretettel rendelik a legeredetibb szlovák ételnek tartott sztrapacskát. Nem ritka azonban, hogy csalódás éri őket, mert amit ők sztrapacskának gondolnak, az nem más, mint az errefele bryndzové halušky-nak nevezett étel.
