A templomos lovagok nemcsak a modern bankrendszert hozták létre nyolcszáz évvel ezelőtt, de tudtukon kívül lerakták a mediterrán étrend alapjait is. Emellett azt is felismerték, hogy a rendszeres tisztálkodással elkerülhetik a fertőzéseket. Csoda, hogy megégették őket?
Míg Nyugaton egyre inkább „csodamarkerként” állítják be a homociszteinmérést, itthon a szakemberek csak abban az esetben kérik ezt a drága vizsgálatot, ha megmagyarázhatatlan tünetekkel, betegséggel szembesülnek.
Jó eséllyel soha nem fogjuk megtudni, honnan tud a kormány a magyar kritikus energetikai infrastruktúrát fenyegető állítólagos veszélyről – mondta a HVG érdeklődésére Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Ha létezik is ilyen fenyegetés, akkor az szerinte akár hamis zászlós művelet is lehet, a titkosszolgálatok előszeretettel élnek ilyennel, célpontból pedig rengeteg van.
Két hónap gyógyszerhiány után sikerült eljuttatni egy készítményt a patikákba, amit az esszenciális tremoros betegek használhatnak a remegésükre.
December közepe óta hiánycikk az esszenciális tremor kezelésére való egyik alapgyógyszer. Az NNGYK szerint felszabadítási eljárások miatt nem kapható a szer, a helyettesítő készítményről pedig elismerték, hogy nem elérhető, míg egy harmadik gyógyszert csak nagykereskedőtől lehetne rendelni.
Egymás után hét vihar pusztított az elmúlt hetekben Portugáliában, de már úton van a nyolcadik. A Marta szombaton érkezik az ország felé, a meteorológusok nem sok jóval kecsegtetnek.
Reza Pahlavi lenne Irán vezetője, már programot is hirdetett, de Donald Trump még kételkedik abban, hogy ő lenne a legalkalmasabb a rezsim leváltására.
Az iráni vezetés a korábban már „bevált” módszerrel próbálja megtartani a hatalmat: az utcára szólította híveit, miután vérfürdőt rendezett a rendszerellenes tüntetők között. Teherán az Egyesült Államokkal tárgyalna, de színre lépett az 1979-ben elüldözött iráni sah fia is. Az elszigeteltséget pedig minden eszközzel fokozzák, már a parabolaantennákat is elkobozzák a tetőkről.
Százmilliárdokba kerül a betegeknek és az államnak is, hogy egyre többen szenvednek migréntől Magyarországon. Minden nyolcadik embert érint, de csak a töredékük fordul panaszaival szakemberhez. Pedig érdemes kivizsgáltatni, mert már léteznek hatékony gyógyszerek, és esetenként az állam is beszáll a költségekbe.
Donald Trump alapból nem szíveli a baloldali vezetőket, de Gustavo Petrót különösen nem, amióta a kolumbiai elnök arra szólította fel az amerikai katonákat, hogy ne engedelmeskedjenek a vezetőjüknek. Május végén Kolumbiában elnökválasztás lesz, így már értelme sem lenne Petro elmozdításának, Trump azonban az utódlás kérdésébe még alaposan beleavatkozhat.
Név szerint megtalálhatók a második világháború azon magyar áldozatai, akiknek fellelhető a halotti anyakönyvük a levéltárakban, ugyanakkor még hiányos az adatbázis, kimaradt Budapest is, pedig a főváros ostroma a világháború legsúlyosabb harcai közé tartozott. Abból is, ami eddig megjelent, megrázó történetek rajzolódnak ki.
Egyelőre nem a fegyvereké a szó a Venezuelai-öbölben, pedig Donald Trump korábban ezt ígérte. Szankciókkal és egy tanker lefoglalásával fokozta a nyomást a Maduro-rezsimen, amelynek a legfontosabb bevételi forrását vághatja el, ha nem tud eladni olajat keletre.
Rahmanullah Lakamal tíz éven át volt egy különleges afgán egység tagja, az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz köthető terroristák elfogásában, likvidálásában vett részt.
Blöff lehet a Donald Trump által belengetett szárazföldi akció Venezuelában, mert kevesen vonultak fel ahhoz, hogy megtámadják az országot, a légi csapásokat azért nem lehet kizárni. A cél láthatóan az, hogy a Maduro-rezsim önként elhagyja az országot.
Bár Donald Trump a keresztények elleni támadásokra hivatkozva mérne csapást Nigériára, a jelek szerint sokkal inkább Kína orra alá törne borsot egy esetleges beavatkozással. Peking óriási összegeket fektetett be az országban, amit igyekszik megvédeni, míg az Egyesült Államok katonai erővel jelenne meg a térségben. A nagyhatalmi rivalizálás vesztese Nigéria lehet.
Iránban nemcsak az aszály miatt konganak az ürességtől a víztározók, hanem azért is, mert dilettáns módon használják a vizet, különösen a mezőgazdaságban. Az államfő pedig nem fél riogatni a népet.
Az oroszok egy ötezer fős drónos egységgel keserítik meg az ukrán védők életét Pokrovszknál. A Rubikon tagjai ukrán drónkezelőkre és az utánpótlás szállítóira vadásznak, miközben lassan körbezárják a várost. Egy másik fronton az ukránoknak sikerült sikereket elérniük, hullanak a levegőből az eddig büntetlenül repülő méregdrága orosz felderítőgépek.
Az egyik legolcsóbb és már-már nevetséges eszköz hozzá rá a frászt a NATO-tagállamokra, Ukrajnára és Oroszországra is. Míg Fehéroroszország kettős céllal veti be a léggömböket, addig az ukrán haderő ezek segítségével terheli túl az orosz légvédelmet. A Baltikumban pedig azon gondolkodhatnak, hogy védhetnék meg tőlük a repülőtereket és gátolják meg az utazási káoszt.
Új irányelveket vezetett be a Belügyminisztérium: nem mindegy, hogy otthon mérjük-e a vérnyomásunkat, vagy a rendelőben. Hol, meddig számít „jónak” a vérnyomás, és mi az oka annak, hogy az USA-ban más ajánlások érvényesek? Milyen életmódbeli változtatásokkal léphetünk fel a hipertónia ellen? Mit kell tudni a gyógyszerekről? A Pécsi Tudományegyetem professzora, Csiky Botond nefrológus, hipertonológus válaszolt.
A ma 70 éves techmilliárdos korábban szinte a világvégét hirdette, a klímacsúcs elé időzített mostani írásában azonban elsősorban a szegénység és a betegségek elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozta. A változás mögött ott lehet a Trump-kormánytól való félelem, és az is, hogy pótolni próbálja a megszüntetett USAID-et.
