Bár Donald Trump a keresztények elleni támadásokra hivatkozva mérne csapást Nigériára, a jelek szerint sokkal inkább Kína orra alá törne borsot egy esetleges beavatkozással. Peking óriási összegeket fektetett be az országban, amit igyekszik megvédeni, míg az Egyesült Államok katonai erővel jelenne meg a térségben. A nagyhatalmi rivalizálás vesztese Nigéria lehet.
Iránban nemcsak az aszály miatt konganak az ürességtől a víztározók, hanem azért is, mert dilettáns módon használják a vizet, különösen a mezőgazdaságban. Az államfő pedig nem fél riogatni a népet.
Az oroszok egy ötezer fős drónos egységgel keserítik meg az ukrán védők életét Pokrovszknál. A Rubikon tagjai ukrán drónkezelőkre és az utánpótlás szállítóira vadásznak, miközben lassan körbezárják a várost. Egy másik fronton az ukránoknak sikerült sikereket elérniük, hullanak a levegőből az eddig büntetlenül repülő méregdrága orosz felderítőgépek.
Az egyik legolcsóbb és már-már nevetséges eszköz hozzá rá a frászt a NATO-tagállamokra, Ukrajnára és Oroszországra is. Míg Fehéroroszország kettős céllal veti be a léggömböket, addig az ukrán haderő ezek segítségével terheli túl az orosz légvédelmet. A Baltikumban pedig azon gondolkodhatnak, hogy védhetnék meg tőlük a repülőtereket és gátolják meg az utazási káoszt.
Új irányelveket vezetett be a Belügyminisztérium: nem mindegy, hogy otthon mérjük-e a vérnyomásunkat, vagy a rendelőben. Hol, meddig számít „jónak” a vérnyomás, és mi az oka annak, hogy az USA-ban más ajánlások érvényesek? Milyen életmódbeli változtatásokkal léphetünk fel a hipertónia ellen? Mit kell tudni a gyógyszerekről? A Pécsi Tudományegyetem professzora, Csiky Botond nefrológus, hipertonológus válaszolt.
A ma 70 éves techmilliárdos korábban szinte a világvégét hirdette, a klímacsúcs elé időzített mostani írásában azonban elsősorban a szegénység és a betegségek elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozta. A változás mögött ott lehet a Trump-kormánytól való félelem, és az is, hogy pótolni próbálja a megszüntetett USAID-et.
Pár hét leforgása alatt a madagaszkári fiatalok a hadsereg segítségével megbuktatták a kormányt és elűzték az elnököt az országból. Madagaszkár már a negyedik olyan ország, ahol a Z generáció küldte el a regnáló hatalmat, mert más utat nem talált a kilátástalanságból.
Bár a hadseregek nem foglalkoznak ezzel problémával a nyilvánosság előtt, a tudomány kezdi megérteni azoknak az agysérüléseknek a mechanikáját, amelyek sok katonánál mentális problémák széles skáláját okozzák a hallucinációktól a súlyos depresszión át az öngyilkosságig. Sikerült azt is megfejteni, hogy a jelenséget a katonák által használt fegyverek lökéshullámai váltják ki. Milyen fegyverek a legveszélyesebbek? Hogyan alakulnak ki ezek a sérülések, mik a rövid és hosszú távú következmények, és meg lehet-e előzni a problémát? Büki András idegsebész professzor segített megérteni.
Az emberek sírva könyörögtek, hogy „María, ments meg minket” – több mint húsz éve küzd a demokratikus jogokért Venezuelában María Corina Machado, a 2025-ös Nobel-békedíjas. A hazájában bujkálásra kényszerített politikus világszerte keresi a szövetségeket, hogy elérje Venezuela békés átalakítását és Nicolás Maduro leváltását. A Patriótákhoz is megtalálta az utat.
Donald Trump hírszerzési adatokkal támogatja meg az ukránok olajfinomítók ellen indított támadássorozatát, és lehet, hogy még rakétákat is küld hozzá. Oroszországban az ágazat már annyira padlón van, hogy külföldről kell benzint vásárolniuk, miközben ők az egyik legnagyobb kőolaj-kitermelő ország.
Újabb fegyvert kért az ukrán elnök az Egyesült Államokról. Mivel Putyin nem tárgyal, Donald Trump egyre nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy Tomahawk rakétát adjon Ukrajnának, amivel Oroszország európai légtere átjárhatóvá válik számukra.
Nyilatkozatok szintjén már eljutott oda több európai vezető, hogy fegyverrel oldják meg az orosz repülőgépek légtérsértéseit, még az amerikai elnök is bátorítja ezt, azonban az oroszok láthatóan „csak” trollkodnak, hibrid háborúban utaznak. Gyengén felfegyverzett gépek, súrolt légterek, drónok, átlátszó magyarázkodás és háborús pszichózis – ebből áll össze a moszkvai recept.
A magyar lakosság 40 százalékát érinti az a titokzatos, de a kutatók által egyre inkább megismert betegségcsoport, amelyet a bél-agy kölcsönhatás zavarainak szoktak nevezni. Hogyan befolyásolja a bélmikrobiom a hangulatot, milyen mentális zavarokkal járhat együtt ez a betegség, és hogyan adhatják át a hajlamot az anyák a gyermekeiknek? Mik a legfőbb tünetek, és milyen kezelési lehetőségek vannak? Czimmer József, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője mondta el.
Az egész világot megdöbbentette Charlie Kirk meggyilkolása, még a magyar közéletben is téma lett, miközben alig volt ismert Magyarországon. Az amerikai elnök és az alelnök is őszintén meggyászolta a fiatalembert, aki nemcsak hasonló gondolkodású volt, mint ők, hanem mindketten sokat köszönhettek neki: valószínűleg most nem beszélhetnénk a Donald Trump–J.D. Vance párosról, ha nincs Charlie Kirk. De ki is volt ő?
Komoly erőfitogtatást tartott Hszi Csin-ping a Tienanmen téren, felvonultatták a legmodernebb rakétáikat, áthúztak felettük a legújabb vadászgépek, de nem kell mindent elhinni, amit a szemünk elé tárnak. Nem biztos, hogy olyan hatékonyak, ahogy azt állítják, és azt sem lehet kizárni, hogy a vadászgépkísérő AI-vezérelt drónjuk, amit egy teherautón húztak be, nem csak egy makett.
Az egyik legösszetettebb népbetegségről még mindig nem tudni, hogyan és miért alakul ki. Nem ismert az sem, hogyan lehetne gyógyítani, de jövőre már más betegségként fognak rá tekinteni, mint eddig. Az irritábilis bél szindróma legalább 300 ezer magyar életét keseríti meg, a betegek frusztráltak és gyakran az öngyógyítást választják, ha már nem látnak más kiutat.
Bármennyire is rosszul érinti Magyarországot, illetve a kormányt, hogy két hét alatt háromszor állt le a szállítás a Barátság kőolajvezetéken a háború miatt, nem mi vagyunk a fő célpont, hanem csak a kijevi stratégia része, hogy megbénítsák az orosz olajkereskedelmet.
Az augusztus 20-i tűzijátékban emlegetett magyar király nevét valószínűleg kevesen ismerik, főleg, hogy összesen öt évet uralkodott, két részletben. A leárulózott Orseolo Péter fő bűne most valószínűleg a neve volt. Az ünnep közben elhangzott narráció alapján nem nehéz belelátni a figurájába Magyar Pétert, de hogy ez még simább legyen, a készítők a történelmen is hajlítottak egyet.
A skandináv országokban most szembesültek azzal, hogy a kórházakat hűteni kell, miután két héten át harminc fokig nőtt a hőmérséklet, a rénszarvasok pedig bemenekültek a városba a hőség elől vízért. A mediterrán térségben erdőtüzek tombolnak, már több mint kétszer annyi terület égett le, mint tavaly és több ember is meghalt.
Nagyon kilógott az idei Sziget-felhozatalból a Refused, mivel a banda kicsit sem a fesztivál célközönségének szóló pop- vagy elektrozenében utazik, de még csak nem is az indie- vagy a rapszcénában.
