Több mint 330 ember halt meg Nepál és Kína határvidékén szerdán, amikor óriási árvíz söpört végig a területen. A hatóságok szerint több mint 910 ember eltűnt, 178 indiai, 127 nepáli, 65 amerikai, 35 ausztrál, 33 brit és három magyar is.
https://hvg.hu/vilag/20260827_nepali-villamarviz-halalos-aldozatok
Az áldozatok többsége túrázó, zarándok, illetve a helyi lakos, de mellettük egy vízerőmű-építkezés 150 dolgozóját is magával sodorta az ár, közülük mindössze három embert találtak meg, a többieket még keresik. Az amerikai földtani szolgálat, az USGS kezdetben egy 5,2-es erősségű földrengésnek tulajdonította a térségben észlelt szeizmikus aktivitást, de később arra jutottak, hogy azt egy gleccserszakadás, majd az azt követő jég- és törmeléklavina okozta.
Több tudós vázolta fel a New York Times-nak, hogy mi is történhetett. Daniel Shugar, a kanadai Calgary Egyetem geológusa műholdképek alapján arra jutott, hogy
egy 600 méter széles jégtömb körülbelül 5700 méteres magasságból leszakadt, majd közel 1200 métert zuhant. A földön egyszerűen szétrobban, mint egy bomba.
Simon Cook, a skóciai Dundee-i Egyetem gleccserkutatója beszélt a következő fázisról, úgy véli, hogy amikor földet ért az óriási jégtömb, a becsapódástól porrá zúzódott, amiből elég gyorsan víz lett. Az elemzések szerint mindez a Lhende Khola folyó völgyébe zúdult. A törmelék viszont átmenetileg eltorlaszolta a folyót, ami tóvá duzzadt, majd amikor a torlasz átszakadt, akkor egy vízből, jégből, iszapból és sziklákból álló árhullám indult meg. A folyón fél óra alatt 9 métert emelkedett a vízszint, a jeges folyam ezután északnyugat felé haladt a völgy mentén a Trishuli folyó felé, Nepál és a kínai Tibet határán.
https://hvg.hu/zhvg/20260826_nepal-villamarviz-kornyezeti-katasztrofa-video
Cook szerint a jéglavina egy 2021-es indiai esetre hasonlít, amikor egy himalájai gleccser leszakadása súlyos áradásokat okozott az észak-indiai Uttarakhand államban, több mint 100 ember halálát okozva.
A klímaváltozás, az olvadás és még valami
A legfontosabb kérdés, hogy mitől szakadt le az óriási gleccserdarab. A kutatók szerint a klímaváltozás miatt felgyorsult a gleccserek olvadása, ez állhat a háttérben. Az év elején megállapították, hogy a Hindukus–Himalája régió gleccserei esetében a jégveszteség mértéke 2000 óta megduplázódott. A WWF adatai szerint Nepál gleccserei évente 15 méterrel csökkennek, ez destabilizálja a hegyoldalakat és instabil vízfelületek jönnek létre, amelyek halálos áradásokhoz vezethetnek.
A közvetlen kiváltó ok – kvázi katalizátor – azonban egy drasztikus időjárásváltozás lehetett: Shugar szerint a műholdfelvételek a hótakaró gyors olvadását mutatják, vagyis az emelkedő hőmérséklet adta meg a végső lökést a jégdarab leválásának. Ugyanakkor az elgondolkodtatta a kutatókat, hogy miért alakult ki ilyen hihetetlenül nagy áradat. „A videókon látható víz mennyisége lenyűgöző, nagyságrenddel nagyobb, mint a hasonló, nemrégiben történt gleccserkatasztrófáké. Lehetséges, hogy valami más is közrejátszott, lennie kell még egy tettesnek” – mondta Shugar.
Az árvíz Nepálban Nuwakot államot sújtotta, azon belül is a központját, az 59 ezer lakosú Bidurt. Az iszappal kevert víz hidakat, házakat vitt magával, és eljutott egészen a több mint száz kilométerre fekvő Bharatpur városáig. A határ kínai oldalán a gyirongi átkelőre csapott le a fergeteg, illetve elöntött több vízi erőművet is.
https://x.com/BNODesk/status/2092568283098575057
Komoly gazdasági következménye is van a katasztrófának a keletkezett károkon kívül. A CNN szerint a Kína és Nepál közötti kapcsolatot az a Barátság-híd biztosította, ami most elpusztult. A 2024-es adatok szerint a két ország közötti kereskedelem 30 százalékát ezen az átkelőn keresztül bonyolították le.
Még nincs vége
A kínai hatóságok csütörtökön arra figyelmeztettek, hogy az árvízzel érkező törmelék egy ponton természetes gátat alakított ki Gyirong közelében egy völgyben, de még a határ nepáli oldalán. Az újszülött tó fala azonban instabil, és attól tartanak, egy újabb földcsuszamlás, vagy akár egy földmozgás újabb áradatot indíthat el a hegyekből. A becslések szerint mintegy 2 millió köbméter víz van benne és a mennyisége folyamatosan növekszik. A hatóságok a napokban 3 millió köbméter vízre számítanak, ami óriási baj, mert már így is kezd túlcsordulni a meder.
Aerials show the aftermath of the #Nepal mudslide triggered barrier lake at #Gyirong town, SW China’s #Xizang https://t.co/jvf3zu79KE pic.twitter.com/ZSCXSONLat
— ShanghaiEye🚀official (@ShanghaiEye) August 27, 2026
Az is fokozza az aggodalmakat, hogy most van a monszun időszaka (júniustól szeptemberig tart), amikor az éves csapadékmennyiség 80 százaléka érkezik. Az előrejelzések szerint van esély heves zivatarokra, ami megnehezítheti a keresést és a mentést.
A Hó drágaköve és a feloldozás
A nepáli katasztrófavédelem adatai szerint 520 turista is eltűnt. A többségük zarándok, akik az éves Kailash Mansarovar Yatra zarándoklat miatt voltak a térségben. A szent utazás több ezer hívőt vonz a Himalája egyik legeldugottabb és legkiszámíthatatlanabb vidékére, ahol a múltban már több földcsuszamlás is okozott katasztrófát.
Több vallás számára is szent a zarándoklat egyik célpontja, a Kailash-hegy, a hinduk úgy tartják, ez Siva és Párvati lakhelye, itt szelídítette meg Siva a Gangeszt, és küldte táplálni a Himalája alatti termékeny völgyeket.
A Kailash
AFP/Xinhua/Wang Yunjia
A buddhisták Kang Rinpocseként, vagyis a „Hó drágaköveként” ismerik, ráadásul Demcsok (a legfőbb boldogságot, megvilágosodást képviselő istenség) lakhelyének tekintik. Emellett a hinduk számára az ott található Manaszarovar-tó az egyik legszentebb hely, ahol megtalálhatják a lelki megtisztulást és a békét.
Azonban a zarándoklat nem veszélytelen, a Kailash-hegy maga 6638 méteres, amit ugyan nem kell megmászni, de el kell jutni a közelébe, ami nem egyszerű. Két hágón is át kell kelni, ebből a Lipulekh 5334 méteren található, míg a Dolma La-hágó 5630 méteren. Főleg az utóbbi veszélyes, mert rendkívül meredek emelkedő vezet fel és a magasban a ritka levegővel balesetveszélyes kombinációt alkot. A zarándoklatok csúcspontja a Manaszarovar-tó megkerülése, ami egy 90 kilométeres túra, mindez 4600 méteres tengerszint feletti magasságban. A fürdés is a program része, úgy tartják, a tóban való megmártózás és a vizének fogyasztása minden bűn alól feloldozást nyújt. Nem véletlen, hogy rengeteg zarándok eltűnt az áradatban, a nyári időszakban lehet megközelíteni a magasan fekvő területet.
Nyitókép: Helyi lakosok mentenek Bidurban az árvízt követően 2026. augusztus 27-én. Fotó: AFP / Prabin RANABHAT
