Nemes Nikolett

Az „elég jó” étrend: nem a tökéletesség visz közelebb a hosszú élethez a szakember szerint

Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.


Ömlenek ránk a fehérjeturmixok és a proteinpudingok, de tényleg ez kell az egészséges és izmos testhez?

Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.



„Ugyanannyira sérülékenyek, mint bárki más” – minden ötödik magyar sebész alkoholproblémákról vallott egy friss felmérésben

Az orvosok fokozottan kitettek a depressziónak, a szorongásnak, és ők sem immunisak a mentális, pszichés kihívásokra, ezzel is összefügghet problémás alkoholfogyasztásuk. Utóbbiról eddig kevés adat volt ismerhető itthon, pedig volna miről beszélni, már csak azért is, mert a magyaroknál kimutatott alkoholproblémák gyakorisága duplája az európai átlagnak. Miért a sebészek veszélyeztetettsége a legnagyobb, és mit okoznak a munka során szerzett morális sérülések? Csabai Orsolya kutatóval beszélgettünk.


Bipoláris? Autista? „Bordi”? „Nárci”? – csak óvatosan az öndiagnózissal

Már laikusként is többet tudunk a pszichés problémákról, mint elődeink bármikor, így a címkézés is szabadon terjed: kis túlzással manapság bipoláris, akinek hangulatingadozásai vannak, autista, aki visszahúzódó, ADHD-s, akinek szórt a figyelme, és így tovább. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a címkézés és az öndiagnosztizálás túlkapásairól.



„Nem feltétlenül a cigányok azok, akik az igazi értékét látják a zenénknek” – Parno Graszt-interjú

Magyarországon nem volt még példa arra, hogy népzenével arénát töltött volna meg egy hazai együttes, ám a Parno Graszt most épp erre készül. A Paszabról indult, autentikus cigányzenét játszó, több évtizede működő családi együttes vezetőjét, Oláh Józsefet kérdeztük arról, hogyan találták meg a helyüket a nagyszínpadon, miért volt frissítő a Bohemian Betyarsszal vagy a Pogány Indulóval együtt zenélni, és zavarja-e őket, hogy főleg nem a cigányok járnak a koncertjeikre.


A sötétségből a fénybe: dokumentumfilmen a leégett Notre-Dame újjáépítése

Öt évbe telt a katedrális restaurálása, ami Európa egyik legösszetettebb ilyen projektje volt. Most látványos drónfelvételeken követhetjük végig, milyen út vezetett a kezdetben siralmas állapotoktól a hajdani pompa visszanyeréséig, bepillanthatunk a restaurátorműhelyekbe, és az is kiderül, hogy mit találtak régészek a templom alatt, vagy, hogy az építkezéshez használt tölgyfákat miért csak télen, újhold idején vághatták ki.



„Fájóan sokan azt tanulták meg, hogy nem szabad a másik szemébe nézni, mert az agresszió”

Ha azt a narratívát választjuk, hogy a javítóintézetben élő gyerekek úgyis bűnelkövetők, akkor ilyen alapon a Taigetoszt is vissza lehetne hozni – mondja Schermann Márta rendező, aki több mint tíz éve járja a speciális gyermekotthonokat, javítókat, utógondozói házakat különböző művészeti projektekkel. Mit tapasztalt a Szőlő utcában, ahol Juhász Péter Pállal is találkozott? Hogyan dolgozik a súlyos traumákat hordozó fiatalokkal, és miért fagyasztották be a támogatásukat egy szókimondó Brecht-darab bemutatása után?






Mindennél jobban akarunk gyereket, nagyon szeretnénk jó szülők lenni, mégis kiégünk benne

Nem a rossz szülő ég ki, éppenhogy az, aki nagyon szeretné jól csinálni – mondja Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a szülői kiégés kutatója. Milyen nevelési stílus jár gyakrabban kiégéssel, a megengedő vagy az autoriter? Miért tűnik úgy, hogy kevésbé érintettek ebben az apák? Miért nagyobb a kiégés veszélye Nyugaton, mint a keleti társadalmakban? Hogyan függ össze a jelenség a szülés utáni depresszióval? Mit okoz a gyereknek, ha kiégett szülő mellett nő fel?


Zacher Gábor: A drogokkal kapcsolatos kormányzati intézkedések a klikkvadászatról és az áprilisi x-vadászatról szólnak

A kormány a drog elleni küzdelem sikerét a tiltásban látja, pedig hatékonyabb lenne elmagyarázni bizonyos dolgokat – véli Zacher Gábor. Szerinte az alkoholbetegség messze a legsúlyosabb gond, egymillió lakosra vetítve a legrosszabb eredményt produkáljuk Európa-szerte, beleértve az oroszokat és egyes szovjet utódállamokat is. A most megjelent Zacher 3.0 című könyv fókuszában a mentősök munkája áll, az ennek apropóján készült interjúnkra az ország toxikológusa magával hozta két bajtársát, Bozó Gyulát és Kőrösi Gábort is. Miért nem vállalna államtitkári pozíciót? Hogyan küzdenek meg a mentális terheléssel, és milyen az, amikor a mentős hamarabb sír fel, mint az újszülött? Milyen lenne egy tényleg működő drogprevenciós program? És mennyit kellene fogynia Orbán Viktornak, hogy megváltozzon az alakja?





„Sokaknak nem tetszett sok rendszer, de megöregedtek és meghaltak benne” – Csaknekedkislány-interjú

„Tudom, hogy senki nem végez szívesen politikai munkát, de a tényleges változás mégiscsak ezen múlik, és nem azon, hogy ki kivel ért egyet a kávézóban” – mondja a Csaknekedkislány frontembere az interjúnkban, és kiabálja ki a pénteken megjelent Most című albumuk több dalában is. Összefér-e az idétlenség a rendszerkritikus dühvel? Hogyan idézi Cseh Tamást az új CSNK-lemez? Mennyire követi a zenekari büdzsé az ingatlanárakat? Interjú Csepella Olivérrel és Konsiczky Dáviddal.