Lapozzunk! – A HVG nagy szubjektív karácsonyi könyvajánlója, 2. rész
Továbbra is mély meggyőződéssel valljuk, hogy a legjobb ajándék a könyv. Idén is a hagyományos karácsonyi könyvajánlónkkal segítünk eligazodni a kínálatban.
Nemes Nikolett
„A demenciában a legnehezebb talán az élő gyászfolyamattal megbirkózni”
A demenciával élők ápolói maguk is láthatatlan betegekké válhatnak; könnyen izolálódnak, fizikai és anyagi nehézségeik tetemesek. Mivel lehetne könnyíteni az ő terheiken és a demens betegek helyzetén a teljesen bedugult magyar szociális rendszerben? Szakemberek kerestek válaszokat.
Lapozzunk! – A HVG nagy szubjektív karácsonyi könyvajánlója, 1. rész
Továbbra is mély meggyőződéssel valljuk, hogy a legjobb ajándék a könyv. Idén is a hagyományos karácsonyi könyvajánlónkkal segítünk eligazodni a kínálatban.
Mindennél jobban akarunk gyereket, nagyon szeretnénk jó szülők lenni, mégis kiégünk benne
Nem a rossz szülő ég ki, éppenhogy az, aki nagyon szeretné jól csinálni – mondja Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a szülői kiégés kutatója. Milyen nevelési stílus jár gyakrabban kiégéssel, a megengedő vagy az autoriter? Miért tűnik úgy, hogy kevésbé érintettek ebben az apák? Miért nagyobb a kiégés veszélye Nyugaton, mint a keleti társadalmakban? Hogyan függ össze a jelenség a szülés utáni depresszióval? Mit okoz a gyereknek, ha kiégett szülő mellett nő fel?
Zacher Gábor: A drogokkal kapcsolatos kormányzati intézkedések a klikkvadászatról és az áprilisi x-vadászatról szólnak
A kormány a drog elleni küzdelem sikerét a tiltásban látja, pedig hatékonyabb lenne elmagyarázni bizonyos dolgokat – véli Zacher Gábor. Szerinte az alkoholbetegség messze a legsúlyosabb gond, egymillió lakosra vetítve a legrosszabb eredményt produkáljuk Európa-szerte, beleértve az oroszokat és egyes szovjet utódállamokat is. A most megjelent Zacher 3.0 című könyv fókuszában a mentősök munkája áll, az ennek apropóján készült interjúnkra az ország toxikológusa magával hozta két bajtársát, Bozó Gyulát és Kőrösi Gábort is. Miért nem vállalna államtitkári pozíciót? Hogyan küzdenek meg a mentális terheléssel, és milyen az, amikor a mentős hamarabb sír fel, mint az újszülött? Milyen lenne egy tényleg működő drogprevenciós program? És mennyit kellene fogynia Orbán Viktornak, hogy megváltozzon az alakja?
„A bántalmazók nem nárcisztikusak, nem betegek, hanem bántalmazók” – rendszerszintű nőgyűlöletre talált bizonyítékot egy új magyar kutatás
Bár a nyílt áldozathibáztatás már kevésbé jellemző a magyar társadalomban, egy friss kutatás szerint rejtett formákban továbbra is jelen van, ahogy az a feltevés is, hogy az erőszakot az áldozat provokálja ki. Az intézményrendszerek védelmébe vetett bizalom pedig enyhén szólva is ingatag.
„Ne panaszkodjanak és ne legyenek útban” – az öregek, a fiatalok és a klímaválság
Senki nem akar megöregedni, és ez nemcsak az idősödő generációk érzése: a fiatalabbak is ezt várják tőlük. Miben jobbak ökotudatosság tekintetében a boomerek, mint a Z generáció tagjai, és milyen lesz a szemünk előtt növekvő MI-generáció?
A sunyi betegség, amely későn mutat tüneteket, de sokkal jobbak a túlélési esélyei, mint sokan gondolják
Sok tévhit él a tüdőrákkal kapcsolatban, legyen szó a szűrésről vagy a dohányzásról. Vagy éppen arról, hogy egy ilyen daganatos betegség egyenlő a halálos ítélettel.
„Sokaknak nem tetszett sok rendszer, de megöregedtek és meghaltak benne” – Csaknekedkislány-interjú
„Tudom, hogy senki nem végez szívesen politikai munkát, de a tényleges változás mégiscsak ezen múlik, és nem azon, hogy ki kivel ért egyet a kávézóban” – mondja a Csaknekedkislány frontembere az interjúnkban, és kiabálja ki a pénteken megjelent Most című albumuk több dalában is. Összefér-e az idétlenség a rendszerkritikus dühvel? Hogyan idézi Cseh Tamást az új CSNK-lemez? Mennyire követi a zenekari büdzsé az ingatlanárakat? Interjú Csepella Olivérrel és Konsiczky Dáviddal.
Boldogkői Zsolt: A gonosz tudós prototípusává váltam
Sokan ellenségesek a tudományos gondolkodással szemben, ami ellen nem könnyű a küzdelem – mondja Boldogkői Zsolt, aki arról is beszélt, hogy gyűlöletcunami és fenyegetések zúdultak rá, amikor orvoskari professzorként belenyúlt az alternatív orvoslás darázsfészkébe. Szerinte újabb kihívást jelent, hogy az irracionális gondolkodás megjelent a politika elitben és rohamosan terjed a fejlett világban; többek között arról kérdeztük, mi az oka a tudomány iránti bizalmatlanságnak, hogyan befolyásolta ezt a koronavírus-járvány, mit gondol a Trump-kormány köztudottan oltásellenes egészségügyi miniszteréről és az MTA-t kormányoldalról érő támadásokról.
Pető Botond sztárgyógyszerész: Az orvosok és a patikusok is tehetnek a gyógyszerfüggőségekről
Az egészségügyi rendszer úgy működik, hogy nem a problémák kiváltó okát próbáljuk megoldani, hanem a tüneteket kiiktatni; ezért írnak fel vérnyomáscsökkentőt annak, akinek a szíve nem egy 120 kilós testre lett tervezve – mondja Pető Botond gyógyszerész, akit közel 300 ezren követnek a közösségi médiában. Mit szól ahhoz a véleményhez, hogy a gyógyszeripar élősködik az embereken és megbetegíti őket? Miért életveszélyes tévhit, hogy az allergiás reakcióra jó a kalcium? Milyen ígéretes kutatási eredmények írhatják át a cukorbetegség gyógyszerelését?
„A szorgalmat nagyon alulértékelt képességnek tartom a tehetséggel szemben”
Az egész embert kell képezni, érezzék jól magukat itt a gyerekek, és legyenek jók minél több területen – tartja a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium igazgatója, Rakovszky Andorás. Arról is beszélt, hogy miért nem tetszik neki a „reálos beállítottságú iskola” címke, mi az előnye, hogy nincsenek náluk tagozatok, és hogy mit mondott Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a diákjaikról, amikor náluk járt.
Van esélye a nagymama szekrényének a Temu és a Shein ellen?
A fast fashionhöz képest is elképesztő mennyiségű ruhát ontanak magukból a Temu vagy a Shein kereskedői, a fogyasztókat pedig az olcsóság miatt továbbra sem érdekli a környezet terhelése – mondja Csalár Bence divatszakértő.
Nem kell mindenáron minden négyest kijavítani az ország legjobb egyházi gimnáziumában – interjú Kézdy Edit igazgatóval
Milyen előnyük van az egyházi iskoláknak az államiakkal szemben? Hogyan zajlik az ilyen intézményben a felvételi, miként érvényesülnek a vallási szempontok? Miért tartják létszükségletnek a közösségiséget? Kézdy Editet, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatóját kérdeztük.
„Ha már reccsen egy csont, nem lehet mellébeszélni” – amikor a férfi lesz a kapcsolati erőszak áldozata
„A macsókultúra hatalmas bilincs” – mondja Léder László pszichológus, aki szerint a bántalmazott férfiak olykor még a bizalmasuknak is szégyellik elmondani, mit szenvednek el. Fabricius Gábor rendező új regényének főhőse egy bántalmazott férfi, a történet valóságos élményekből, személyes tapasztalatokból táplálkozik, és részben azzal a céllal született, hogy segítsen a bántalmazottaknak a megoldás irányába mozdulni, ami gyakran elképesztően nehéz. Már csak azért is, mert a bántalmazást még mindig súlyos tabuk, stigmák övezik Magyarországon.
„Kisemmizett, sérült lelkű gyerekek, akiket nagyon könnyű manipulálni” – így marad láthatatlan az erőszak a gyermekotthonokban
A zárt gyermekvédelmi intézetek falain belül a bántalmazás és a szexuális visszaélések nagyon is jelen vannak, mindenki tud róluk, mégis kivételesen nagy arányban rejtve maradnak. Hogyan hálózzák be áldozataikat az erőszaktevők, hogyan tesznek prostituálttá fiatal lányokat? És milyen állapotban van az a védelmi rendszer, amely ezt mégis hagyja? Erről beszélt Solt Ágnes kriminológus a HVG-nek.
Tényleg jót tesz, ha káromkodunk?
Segít a megküzdésben, átsegíthet a holtpontokon a trágár beszéd, a társadalmi érdek mégis az, hogy a hétköznapokban minél finomabban fejezzük ki érzelmeinket. Hogyan változott a káromkodás elfogadottsága? Miért ítélik meg ebben a nőket még mindig másként, mint a férfiakat? Milyen üzenete van, hogy a politikusok körében terjed a trágár beszéd? Pszichológust és nyelvészt kérdeztünk.
Tapasztó Orsi: A rendszer, ami a gyerekemre vigyázott, őt is erősen bántalmazta, amit egész életében viselni fog a lelkében
A gyermekvédelmi rendszer összeomlott, nincs hova kiemelni a gyerekeket a bántalmazó családjukból, nem lehet rajtuk segíteni – erről számolt be több szakember Tapasztó Orsinak, aki örökbefogadó szülőként személyesen is érintett a témában. Mi volna a feladata az államnak azokkal az áldozatokkal, akik az ellátásban abúzust szenvedtek el? Milyen a mentális állapotunk, miként lehetnénk jobban? Erről is beszélgettünk az influenszerrel, aki azt is elmondta, miért lépett be a gyermekvédelmi digitális polgári körbe, és mit tapasztal ott.
„Aki izomépítéshez használ tesztoszteront, az öncsonkítás egy módját gyakorolja”
A kívülről bevitt tesztoszteron fogamzásgátló hatású, tehát ha valaki pótlásra szorul, számolnia kell azzal, hogy a nemzőképessége akár meg is szűnik a kezelés során. Eközben az edzőtermi macsókultúrában még mindig sokan élnek anabolikus szteroidokkal, aminek számos káros hatása van, többek között teljesen kikapcsolja a hereműködést. Mikor beszélünk valóban alacsony tesztoszteronszintről, mik a tünetei, hogyan függ ez össze a férfiklimaxnak nevezett jelenséggel? Van-e érdemi hatásuk a természetes tesztoszteronfokozóként reklámozott termékeknek? Kopa Zsoltot, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján működő Andrológiai Centrum vezetőjét kérdeztük.
Deva: Amikor üvöltök, eszembe jutnak a régi, bölcs nők, akik mindig is jelen voltak, csak elnémították őket
Alig húszévesen tűnt fel a magyar könnyűzenei palettán, hirtelen vált népszerű, nemzetközi szinten is díjazott előadóvá népdalfeldolgozásaival, amelyeket különleges, elektronikus hangzásvilággal ötvöz. Fiatal kora és sikerei ellenére volt már, hogy egy időre visszavonult az alkotástól és a koncertezéstől is, mert mindent kiadott magából, és arról is őszintén beszél, hogy a gyorsan jött ismertség miatt alapjaiban kérdőjelezte meg nemcsak az emberi kapcsolatait, hanem saját magát is. Mi az érvényesülés útja a hazai zeneiparban női előadóként, és miért zavarja, hogy elfelejtettük, mennyi mindent lehet tanulni az élővilágtól? Többek között erről kérdeztük Takács Dorinát, azaz Devát, aki azt is elmondta: miért gondol gyakran azokra az emberekre, akik már nincsenek köztünk, és legfeljebb a történelemkönyvek boszorkányégetős részeinél van róluk szó.