A magyar lakosság több mint 40 százaléka ötven év fölötti, nekik kell elsőként szembenézniük az idő múlásával. Miben más ma az öregedés, mint néhány évtizede? Mi mindent tehetünk, hogy a lehető legjobban éljük meg ezt az időszakot, és mit tehetünk az öregséggel kapcsolatos sztereotípiák ellen, amelyek máig makacsul tartják magukat?
„Ha határozottabban kérdezek a klienstől, máig megkapom, hogy mi ez a Csernus-attitűd?” – mondta a szigorú pszichiáter örökségéről Szél Dávid pszichológus. Miért volt kártékony a Bevállalja? című tévéműsor, és miért volt mégis jól időzített? Mit árul el a magyar társadalomról a műsor és Csernus Imre népszerűsége? Mire volt alkalmas a súlyosan traumatizált tinédzserrel, Simek Kittyvel folytatott beszélgetés?
Mindenkinek csak egy élete van, és azt bűnössé tenni, üldözni elég nagy luxus – mondja Ritter Andrea klinikai szakpszichológus arról, ahogy most a közbeszédben patologizálják, elkülönítik a társadalomtól a melegeket, évtizedekkel korábbi szinteket idézve. Szerinte hatalmas határátlépés, hogy a politika most, a Pride betiltása kapcsán is beleszűrődik a köz értékrendjébe.
A patriarchális állam a nőket egyfajta tartalékseregként kezeli; minél rosszabb helyzetben van egy nő, annál kiszolgáltatottabb a „terelgetésnek”. A láthatatlan munka, a foglalkoztatási szegregáció, az állami szociális politika visszásságai mind hozzájárulnak a nők kiszolgáltatottságához, és növelik az elszegényedésük veszélyét, az egyedülálló anyáknak szociális védőháló híján pedig kifejezetten kétségbeejtő a helyzete.
A toxikus vezetők olyan sok szervezetben jelen vannak, hogy szinte mindannyiuknak ismerősnek tűnnek, mégsem tudjuk, mit tehetünk ellenük, és a HR sem segít. Milyen torzító hatása van annak, ha valaki feljebb lép a ranglétrán? Miért emészti fel a beosztottak pszichés energiáit, ha nem támogatják őket egy toxikus főnökkel szemben? Czifra Julianna vezető- és szervezetfejlesztő szakpszichológussal, egy témába vágó friss tanulmány egyik szerzőjével beszélgettünk.
Petőfi Sándort, az író barátját annyira feldúlta a küszöbön álló házasság híre, hogy elrohant az eljegyzési ebédjükről. Sőt még az évtizedekkel későbbi, Mikszáth-féle Jókai-életrajzban is az volt a narratíva, hogy a Nemzeti Színház vezető tragikája, „a hervadó nő” számító módon behálózta a nála fiatalabb, tapasztalatlan írót, aki még csak nem is az első férfi volt az életében. Hogy ez mennyire volt igaz vagy sem, kiderül Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvéből, amely az író születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg.
Az egészségügyben számtalan módon sérülhet a méltóság, egy-egy empátiát kifejező gesztus ugyanakkor csodát tesz. Hogyan lehetne humánusabbá tenni az ellátást? Miért nehéz az egészségügyben dolgozóknak túllátniuk azon, hogy a páciens nem elvégzendő feladatok halmaza, hanem ember? Hogyan lehet a demens betegeket is segíteni a méltóságuk megőrzésében? És mit várunk el a haldoklótól? Sipőcz Diána kulturális antropológussal és Zsák Éva tanatológussal, a Méltóságért Alapítvány munkatársaival ezekről beszélgettünk.
A lista persze szubjektív, a szerelemről pedig tudjuk, hogy nemcsak jó, hanem fáj, nemcsak szép, hanem olykor cafatokra tép, jó eséllyel elvakít, rosszabb esetben pedig egy időre megszállott, nyomorult idiótává változtat. Így aztán kedvenc szerelemről szóló számaink is széles érzelmi skálát fednek le, sőt akadnak köztük afféle antiszerelmes dalok is, amiket kár lett volna kihagyni. Ha ez a szívünk, hát röhögnünk kell, sőt köpni kell, de hiába csaltak meg Csengő Zolival, akkor is éljen a szerelem!
A magyar vonatkozásokkal teli, nagyrészt Magyarországon forgatott A brutalistától ne várjuk, hogy közelebb visz minket ehhez a manapság felkapott építészeti stílushoz. Már csak azért sem, mert a címe ellenére nincs benne brutalizmus, és ez főleg Magyarországról nézve kár, ahol ez a korszak éppen kiradírozódóban van. Branczik Márta és Kovács Dániel építészettörténészekkel arról is beszélgettünk, miért nem könnyű színtisztán brutalista épületeket találni Magyarországon, és miért különösen nehéz megvédeni őket az idő vasfogától.
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.
Elsősorban orvosnak tartják magukat, de szabadidejükben tulajdonképpen megújították a tudományos ismeretterjesztést, amikor pár perces TikTok-videókban magyaráznak el bonyolult nőgyógyászati témákat. A „Nődokikat”, azaz Baradács Istvánt, Czébely-Lénárt Andrást és Csirzó Ádámot kérdeztük a videókról, a tabukról és az orális nyalókendőről.
204 ország között Magyarország jár az élen a derékproblémák terén. Hogyan jutottunk idáig? Milyen képességeinket veszítjük el a kevés mozgás következtében, és miként befolyásolja a mentális állapotunk a mozgásszervi problémáinkat? Mi az az exercise snack, és miért kellene úgy, mint egy falat kenyér? Miért tévedés, hogy az úszás a gerincbetegek Szent Grálja, és hogyan kellene jól mozognunk? Ádám Judit gyógytornásztól és Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeutától szinte mindent megtudtunk a gerinc egészségmegőrzéséről, amit csak lehet.
Csodás vitamin- és tápanyagbombával kényeztethetjük a mikrobiomunkat a téli ínség idején, ha fermentált ennivalókat fogyasztunk. Többek között savanyú káposztát is készíthetünk ezzel a módszerrel – elmondjuk, hogyan érdemes csinálni lépésről lépésre, mit kell tudni a sózásról, fűszerezésről, hogyan kombináljuk az alapanyagokat, és mire figyeljünk különösen az erjesztés során.
A könyvajándék különleges alfaja a szakácskönyv, és a kínálatban nem könnyű eligazodni. Fellapoztuk a friss megjelenéseket, hogy önök már biztosra menjenek.
Továbbra is mély meggyőződéssel valljuk, hogy a legjobb ajándék a könyv. A választás viszont nem mindig könnyű, ezt igyekszünk leegyszerűsíteni a hagyományos karácsonyi könyvajánlónkkal. Második rész.
Miért számított az ötvenes években magánlázadásnak a rúzsos száj, a festett haj és a pirosra lakkozott köröm? Milyen volt az a darabka Nyugat, amit Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa hozott be az országba a táncdalfesztiválokon? Miként működött a seftelés a szépségiparban? És a sufnituning, aminek halálos áldozata is lett egy Népszínház utcai állami fodrászatban? Erről beszélgettünk Magyari Hajnalkával, a Trendi nő a szocializmusban című könyv szerzőjével, aki azt is elmondta, mi volt a valós ára annak, hogy két kiló krumplinak megfelelő összegért már be lehetett ülni egy arckezelésre.
Továbbra is mély meggyőződéssel valljuk, hogy a legjobb ajándék a könyv. A választás viszont nem mindig könnyű, ezt igyekszünk leegyszerűsíteni a hagyományos karácsonyi könyvajánlónkkal. Első rész.
Gyerekjáték, de a végeredménytől se várjunk sokat – nagyjából így foglalhatjuk össze a házi dubajicsoki-kísérletünket, amelynek az eredményét a boltban kapható verzióval is összekóstoltuk. Az élmények vegyesek, és sajnos a mindent elsöprő imádatot sem sikerült jobban megértenünk.
Zavarba ejtő fixírozás, szexista viccek, nemkívánatos fizikai közelség – így nyilvánul meg leggyakrabban a magyar munkahelyeken a szexuális zaklatás egy nemrég publikált felmérés alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is leginkább a nők az elszenvedői a határsértéseknek, viszont a többségük nem a felettesét, hanem a kollégáját jelölte meg elkövetőként. A jelenség rendszerszintű, iparágakon átívelő, és még mindig magas a látencia.
Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.
