Nemes Nikolett

A büntető populizmus tankönyvi példája – milyen politikai érdeke fűződik a Fidesznek a szórakozóhelyek üldözéséhez?

Egyes klubokban már paranoid a légkör, máshol Horváth Laci kormánybiztosnál is radikálisabbak lettek az üzemeltetők. A razziáknak nem sok hatása van a drog visszaszorítására, viszont tönkreteszik a szórakozóhelyeket, veszélybe sodorják a kiszolgáltatott fogyasztókat. Volna megoldás a drogproblémára, de azt nem a rendőrségtől, hanem az addikciós és prevenciós hálózattól lehetne várni, csakhogy azt leépítette a kormány.


Az „elég jó” étrend: nem a tökéletesség visz közelebb a hosszú élethez a szakember szerint

Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.


Ömlenek ránk a fehérjeturmixok és a proteinpudingok, de tényleg ez kell az egészséges és izmos testhez?

Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.



„Ugyanannyira sérülékenyek, mint bárki más” – minden ötödik magyar sebész alkoholproblémákról vallott egy friss felmérésben

Az orvosok fokozottan kitettek a depressziónak, a szorongásnak, és ők sem immunisak a mentális, pszichés kihívásokra, ezzel is összefügghet problémás alkoholfogyasztásuk. Utóbbiról eddig kevés adat volt ismerhető itthon, pedig volna miről beszélni, már csak azért is, mert a magyaroknál kimutatott alkoholproblémák gyakorisága duplája az európai átlagnak. Miért a sebészek veszélyeztetettsége a legnagyobb, és mit okoznak a munka során szerzett morális sérülések? Csabai Orsolya kutatóval beszélgettünk.


Bipoláris? Autista? „Bordi”? „Nárci”? – csak óvatosan az öndiagnózissal

Már laikusként is többet tudunk a pszichés problémákról, mint elődeink bármikor, így a címkézés is szabadon terjed: kis túlzással manapság bipoláris, akinek hangulatingadozásai vannak, autista, aki visszahúzódó, ADHD-s, akinek szórt a figyelme, és így tovább. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a címkézés és az öndiagnosztizálás túlkapásairól.



„Nem feltétlenül a cigányok azok, akik az igazi értékét látják a zenénknek” – Parno Graszt-interjú

Magyarországon nem volt még példa arra, hogy népzenével arénát töltött volna meg egy hazai együttes, ám a Parno Graszt most épp erre készül. A Paszabról indult, autentikus cigányzenét játszó, több évtizede működő családi együttes vezetőjét, Oláh Józsefet kérdeztük arról, hogyan találták meg a helyüket a nagyszínpadon, miért volt frissítő a Bohemian Betyarsszal vagy a Pogány Indulóval együtt zenélni, és zavarja-e őket, hogy főleg nem a cigányok járnak a koncertjeikre.


A sötétségből a fénybe: dokumentumfilmen a leégett Notre-Dame újjáépítése

Öt évbe telt a katedrális restaurálása, ami Európa egyik legösszetettebb ilyen projektje volt. Most látványos drónfelvételeken követhetjük végig, milyen út vezetett a kezdetben siralmas állapotoktól a hajdani pompa visszanyeréséig, bepillanthatunk a restaurátorműhelyekbe, és az is kiderül, hogy mit találtak régészek a templom alatt, vagy, hogy az építkezéshez használt tölgyfákat miért csak télen, újhold idején vághatták ki.



„Fájóan sokan azt tanulták meg, hogy nem szabad a másik szemébe nézni, mert az agresszió”

Ha azt a narratívát választjuk, hogy a javítóintézetben élő gyerekek úgyis bűnelkövetők, akkor ilyen alapon a Taigetoszt is vissza lehetne hozni – mondja Schermann Márta rendező, aki több mint tíz éve járja a speciális gyermekotthonokat, javítókat, utógondozói házakat különböző művészeti projektekkel. Mit tapasztalt a Szőlő utcában, ahol Juhász Péter Pállal is találkozott? Hogyan dolgozik a súlyos traumákat hordozó fiatalokkal, és miért fagyasztották be a támogatásukat egy szókimondó Brecht-darab bemutatása után?






Mindennél jobban akarunk gyereket, nagyon szeretnénk jó szülők lenni, mégis kiégünk benne

Nem a rossz szülő ég ki, éppenhogy az, aki nagyon szeretné jól csinálni – mondja Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a szülői kiégés kutatója. Milyen nevelési stílus jár gyakrabban kiégéssel, a megengedő vagy az autoriter? Miért tűnik úgy, hogy kevésbé érintettek ebben az apák? Miért nagyobb a kiégés veszélye Nyugaton, mint a keleti társadalmakban? Hogyan függ össze a jelenség a szülés utáni depresszióval? Mit okoz a gyereknek, ha kiégett szülő mellett nő fel?


Zacher Gábor: A drogokkal kapcsolatos kormányzati intézkedések a klikkvadászatról és az áprilisi x-vadászatról szólnak

A kormány a drog elleni küzdelem sikerét a tiltásban látja, pedig hatékonyabb lenne elmagyarázni bizonyos dolgokat – véli Zacher Gábor. Szerinte az alkoholbetegség messze a legsúlyosabb gond, egymillió lakosra vetítve a legrosszabb eredményt produkáljuk Európa-szerte, beleértve az oroszokat és egyes szovjet utódállamokat is. A most megjelent Zacher 3.0 című könyv fókuszában a mentősök munkája áll, az ennek apropóján készült interjúnkra az ország toxikológusa magával hozta két bajtársát, Bozó Gyulát és Kőrösi Gábort is. Miért nem vállalna államtitkári pozíciót? Hogyan küzdenek meg a mentális terheléssel, és milyen az, amikor a mentős hamarabb sír fel, mint az újszülött? Milyen lenne egy tényleg működő drogprevenciós program? És mennyit kellene fogynia Orbán Viktornak, hogy megváltozzon az alakja?