Nemes Nikolett

Boldogkői Zsolt: A gonosz tudós prototípusává váltam

Sokan ellenségesek a tudományos gondolkodással szemben, ami ellen nem könnyű a küzdelem – mondja Boldogkői Zsolt, aki arról is beszélt, hogy gyűlöletcunami és fenyegetések zúdultak rá, amikor orvoskari professzorként belenyúlt az alternatív orvoslás darázsfészkébe. Szerinte újabb kihívást jelent, hogy az irracionális gondolkodás megjelent a politika elitben és rohamosan terjed a fejlett világban; többek között arról kérdeztük, mi az oka a tudomány iránti bizalmatlanságnak, hogyan befolyásolta ezt a koronavírus-járvány, mit gondol a Trump-kormány köztudottan oltásellenes egészségügyi miniszteréről és az MTA-t kormányoldalról érő támadásokról.


Pető Botond sztárgyógyszerész: Az orvosok és a patikusok is tehetnek a gyógyszerfüggőségekről

Az egészségügyi rendszer úgy működik, hogy nem a problémák kiváltó okát próbáljuk megoldani, hanem a tüneteket kiiktatni; ezért írnak fel vérnyomáscsökkentőt annak, akinek a szíve nem egy 120 kilós testre lett tervezve – mondja Pető Botond gyógyszerész, akit közel 300 ezren követnek a közösségi médiában. Mit szól ahhoz a véleményhez, hogy a gyógyszeripar élősködik az embereken és megbetegíti őket? Miért életveszélyes tévhit, hogy az allergiás reakcióra jó a kalcium? Milyen ígéretes kutatási eredmények írhatják át a cukorbetegség gyógyszerelését?


„A szorgalmat nagyon alulértékelt képességnek tartom a tehetséggel szemben”

Az egész embert kell képezni, érezzék jól magukat itt a gyerekek, és legyenek jók minél több területen – tartja a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium igazgatója, Rakovszky Andorás. Arról is beszélt, hogy miért nem tetszik neki a „reálos beállítottságú iskola” címke, mi az előnye, hogy nincsenek náluk tagozatok, és hogy mit mondott Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a diákjaikról, amikor náluk járt.




„Ha már reccsen egy csont, nem lehet mellébeszélni” – amikor a férfi lesz a kapcsolati erőszak áldozata

„A macsókultúra hatalmas bilincs” – mondja Léder László pszichológus, aki szerint a bántalmazott férfiak olykor még a bizalmasuknak is szégyellik elmondani, mit szenvednek el. Fabricius Gábor rendező új regényének főhőse egy bántalmazott férfi, a történet valóságos élményekből, személyes tapasztalatokból táplálkozik, és részben azzal a céllal született, hogy segítsen a bántalmazottaknak a megoldás irányába mozdulni, ami gyakran elképesztően nehéz. Már csak azért is, mert a bántalmazást még mindig súlyos tabuk, stigmák övezik Magyarországon.


„Kisemmizett, sérült lelkű gyerekek, akiket nagyon könnyű manipulálni” – így marad láthatatlan az erőszak a gyermekotthonokban

A zárt gyermekvédelmi intézetek falain belül a bántalmazás és a szexuális visszaélések nagyon is jelen vannak, mindenki tud róluk, mégis kivételesen nagy arányban rejtve maradnak. Hogyan hálózzák be áldozataikat az erőszaktevők, hogyan tesznek prostituálttá fiatal lányokat? És milyen állapotban van az a védelmi rendszer, amely ezt mégis hagyja? Erről beszélt Solt Ágnes kriminológus a HVG-nek.


Tényleg jót tesz, ha káromkodunk?

Segít a megküzdésben, átsegíthet a holtpontokon a trágár beszéd, a társadalmi érdek mégis az, hogy a hétköznapokban minél finomabban fejezzük ki érzelmeinket. Hogyan változott a káromkodás elfogadottsága? Miért ítélik meg ebben a nőket még mindig másként, mint a férfiakat? Milyen üzenete van, hogy a politikusok körében terjed a trágár beszéd? Pszichológust és nyelvészt kérdeztünk.


Tapasztó Orsi: A rendszer, ami a gyerekemre vigyázott, őt is erősen bántalmazta, amit egész életében viselni fog a lelkében

A gyermekvédelmi rendszer összeomlott, nincs hova kiemelni a gyerekeket a bántalmazó családjukból, nem lehet rajtuk segíteni – erről számolt be több szakember Tapasztó Orsinak, aki örökbefogadó szülőként személyesen is érintett a témában. Mi volna a feladata az államnak azokkal az áldozatokkal, akik az ellátásban abúzust szenvedtek el? Milyen a mentális állapotunk, miként lehetnénk jobban? Erről is beszélgettünk az influenszerrel, aki azt is elmondta, miért lépett be a gyermekvédelmi digitális polgári körbe, és mit tapasztal ott.


„Aki izomépítéshez használ tesztoszteront, az öncsonkítás egy módját gyakorolja”

A kívülről bevitt tesztoszteron fogamzásgátló hatású, tehát ha valaki pótlásra szorul, számolnia kell azzal, hogy a nemzőképessége akár meg is szűnik a kezelés során. Eközben az edzőtermi macsókultúrában még mindig sokan élnek anabolikus szteroidokkal, aminek számos káros hatása van, többek között teljesen kikapcsolja a hereműködést. Mikor beszélünk valóban alacsony tesztoszteronszintről, mik a tünetei, hogyan függ ez össze a férfiklimaxnak nevezett jelenséggel? Van-e érdemi hatásuk a természetes tesztoszteronfokozóként reklámozott termékeknek? Kopa Zsoltot, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján működő Andrológiai Centrum vezetőjét kérdeztük.


Deva: Amikor üvöltök, eszembe jutnak a régi, bölcs nők, akik mindig is jelen voltak, csak elnémították őket

Alig húszévesen tűnt fel a magyar könnyűzenei palettán, hirtelen vált népszerű, nemzetközi szinten is díjazott előadóvá népdalfeldolgozásaival, amelyeket különleges, elektronikus hangzásvilággal ötvöz. Fiatal kora és sikerei ellenére volt már, hogy egy időre visszavonult az alkotástól és a koncertezéstől is, mert mindent kiadott magából, és arról is őszintén beszél, hogy a gyorsan jött ismertség miatt alapjaiban kérdőjelezte meg nemcsak az emberi kapcsolatait, hanem saját magát is. Mi az érvényesülés útja a hazai zeneiparban női előadóként, és miért zavarja, hogy elfelejtettük, mennyi mindent lehet tanulni az élővilágtól? Többek között erről kérdeztük Takács Dorinát, azaz Devát, aki azt is elmondta: miért gondol gyakran azokra az emberekre, akik már nincsenek köztünk, és legfeljebb a történelemkönyvek boszorkányégetős részeinél van róluk szó.


Milyen sportot válasszon, aki introvertált vagy épp extrovertált? És tényleg ezen múlik, hogy jók leszünk-e benne?

A személyiségvonásokat előszeretettel kötjük össze mindennel, és ez alól a mozgás sem jelent kivételt. Kutatók nemrég arra jutottak, hogy másfajta edzést kedvelnek az extrovertáltak és az introvertáltak, és rámutattak az érzelmi stabilitás-labilitás, illetve a szorongás meghatározó erejére. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb. Miért számít, hogy külső vagy belső motiváció vezérel a sportolásban? Miért lenne fontos, hogy tudatosan eddzenek, akik mentális problémával küzdenek? Kovács Krisztina sportszakpszichológussal beszélgettünk.


„Az embert nézzük, ne az eseményt” – az öngyilkosságok megelőzésével társadalmilag is adósak vagyunk

A pszichiátriai szakmában az öngyilkosság az egyik legnehezebb, legfájdalmasabb kérdés, amivel foglalkozni kell, de össztársadalmi feladat is – erről beszéltek szakemberek az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából. Habár a számok alapján valóban történtek pozitív fejlemények az elmúlt évtizedekben, a hazai tendenciából két törés is kiolvasható, és az ellátórendszer súlyos problémákkal küzd. A legerősebb rizikófaktorok mellett arról is fontos tudnunk, hogyan beszéljünk erről a témáról kegyelettel, mégis edukatívan a nyilvánosságban, a máig jellemző stigmatizációnak ugyanis pusztító ereje van.


„Még akkor is felszabadító lehet a diagnózis, ha rossz hír” – a mentes diétázók érzelmi hullámvasútja

Rengetegen követnek speciális étrendet, többségük egészségügyi okok, például laktóz-, glutén- vagy másfajta érzékenység miatt. De miért okozhatnak szorongást a különféle diéták? Hogyan válhat az életmódváltás egyfajta „kapcsolati mérőeszközzé”, és miért tévút, ha fogyókúraként tekintünk a mentes étkezésre? Milyen hatással van a gyerekekre, ha kiskoruktól fogva figyelniük kell arra, hogy nem ehetnek meg bármit, amit a társaik igen? Ezekről is kérdeztük Czecz Fruzsina gasztropszichológust nemrég megjelent könyve kapcsán.


„A többség nem akar olyan lenni, mint az apja volt” – hogyan érdemes apaként jól jelen lenni a gyerek életében?

Traumák, veszteségélmények, soha be nem töltött hiány: a szeretetteljes kapcsolatok mellett zömmel ez köszön vissza a mai apageneráció gyerekkori tapasztalataiból, emlékeiből, amelyekből most könyv is született. Van, aki nem tud megszabadulni a démonjaitól, a látott mintázatoktól, a többség pedig egyáltalán nem akar olyan lenni, mint amilyen az apja volt. Hogyan lehet apaként jól jelen lenni a gyerek életében? Miként lehet jó szülőnek maradni, ha válásra kerül a sor, és elkerülni, hogy a gyerek váljon a manipuláció, a dominanciaharcok eszközévé? Hogyan válhat az érzésekről való beszéd is példamutatássá? Erről is beszélgettünk az Apák című kötet szerkesztőivel, Tóth Adorjánnal és Street Gábor Hubával.


„Halálosan unottan indultam neki, de mindig megerőltettem magam” – randifásultságba süppednek az online ismerkedő tömegek

Az ismerkedésnek felszabadultnak, örömtelinek kellene lennie, de azért ez nem mindig van így, főleg nem az online társkeresők világában. Vannak, akik már a potenciális jelöltekkel folytatott üzenetváltásokban kiégnek, másokat a kudarcos randik sorozata tesz padlóra, megint mások valójában nem is párt keresnek, hanem az önértékelésüket próbálják helyreállítani. A dating burnout, vagyis a randifásultság különösen azokra veszélyes, akik nincsenek kibékülve magukkal. Mit tehetünk ellene és annak érdekében, hogy ne csak hajszoljuk, hanem meg is találjuk a szerelmet?



Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?


Mi az időszakos böjtölés gyenge pontja, és mi a funkcionális élelmiszer? Dietetikus értékelte a legdivatosabb diétákat

Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.


A politikai megosztottság szétbombázza emberi kapcsolatainkat is, de mit tehetünk ellene?

Családi veszekedés a Pride ügyében, kínos csend a vasárnapi ebédnél – a politikai nézetkülönbségek egyre gyakrabban jelentkeznek a szülővel, házastárssal, gyerekkel, közeli hozzátartozóval való kapcsolati konfliktusként, és akár a család széteséséig vezethetnek. Különösen igaz ez Magyarországon, hiszen az autoriter, populista rendszerek az identitás részévé teszik a politizálást. Mit tanácsolnak a szakértők, tényleg működik, ha a megosztó témákról egyszerűen nem beszélünk? Meddig lehet alkalmazkodni az önazonosságunk megtartása mellett? Kell az azonos értékrend egy működő kapcsolathoz?