Míg Nyugaton hanyatlik a szexuális aktivitás, a magyarok e téren a normalitás talaján állnak – hangzott el egy múlt heti, kormányközeli „szakmai” konferencián. A kép persze jóval árnyaltabb. Generációs szakértővel és szexuálpszichológussal beszéltünk arról, miként viszonyulnak a testiséghez a fiatalok.
Erős nagyítóval is nehezen olvasni, ismerősök arcát pár méterről sem felismerni, irtózni a szembe adott injekcióktól és félni attól, hogy egyszer csak eljön a teljes vakság – sokaknak nagyjából ezt jelenti a mindennapokban, hogy makuladegenerációban szenvednek. De mi is pontosan ez a betegség, ami az időskori gyenge látás egyik leggyakoribb oka, miért alakul ki és hogyan lehet kezelni? Erről beszélgettünk a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatójával, dr. Nagy Zoltán Zsolttal, két érintett pedig arról mesélt, hogy miként tudnak együttélni ezzel az állapottal.
A miniszterelnök az eddigi disznótoros életképek helyett egy edzőtermit villantott fel váratlanul, meghökkentő példaképpé lépve elő. Más kérdés, hogy azt a drasztikus váltást, amit ő felvázolt, csak ésszel szabad végrehajtani. Mi a helyzet, ha valaki túlsúllyal küzd és fogyni akar, és hogyan lehetséges, hogy a sérülés, túlerőltetés másfél éves kiesést okoz? Személyi edzőt kérdeztünk.
Az erőmű fénykorában 900-an voltak állományban, itt alkalmaztak először női transzformátorszerelőt, a három hűtőtornya pedig még csokipapírra is felkerült. Hiába fontos ipari örökség, már évtizedek óta nem nagyon tudnak vele mit kezdeni. Megmutatjuk, milyennek láttuk, amikor augusztus végén ott jártunk.
Eladó az emblematikus, a második világháború után elsőként megépült hazai luxusszálloda, a budapesti Marriott Hotel, amelynek, ahogy arról a hvg.hu is hírt adott, a Tiborcz István-féle BDPST lehet az egyik potenciális vevője. Ennek apropóján idézzük fel az 1969 szilveszterén átadott, a Duna-part látképét meghatározó épület születését, melyet annak idején élénk vita kísért.
Az űrkutatóknak és -utazóknak azért is van szükségük speciális dietetikusi segítségre, hogy étrendjükkel minél hatékonyabban megelőzhessék a daganatos betegségeket, a csontritkulást és az izomvesztést, ezek veszélye ugyanis többször akkora az űrben, mint földi körülmények között. Miért esznek liofilizált húst, hogyan lehet salátát termelni a bázisokon, és milyen íze van a mikróbákból, ásványi anyagokból és levegőből előállítható fehérjének? Benyó Zsuzsannát kérdeztük.
A szakértők szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni a gerincferdülés korai szűrésének fontosságát, de sok gyereken csak akkor kezdik el a kezelést, amikor már nagy eltéréseket mutat a röntgen, mert egyszerűen nem volt, aki a kisebb görbületet kiszűrje. A betegségnek sok esetben nemcsak a testi, de a lelki terhei is súlyosak, a komolyabb, akár műtétet is igénylő elváltozások az egész családot próbatétel elé állíthatják mentálisan, és érzelmileg is.
Nagy felújítás és átalakítás elé néz az 1918-ban megnyílt Gellért Szálló: a koncepció az „eredeti pompa visszaállítása”. Mostanra leginkább csak fotókról ismerhető fel, hogyan nézett ki, a második világháborús pusztítás után ugyanis az 1960-as évek stílusában alakították ki a belsőépítészetét. A terek nagy része szép és különleges, megérdemelné, hogy valamilyen formában megőrizzék, és ez több elemre, lámpára, burkolatra is igaz. A munkálatok megkezdése előtt még járhattunk a szállodában, és most fotókon is megmutatjuk, milyennek láttuk – ebben a formájában ugyanis már biztosan nem fogjuk látni többet.
Az olimpia idején hatalmas nemzetközi figyelem irányul a Szajnára, főleg a vízminőség körüli mizéria és a triatlonosok megpróbáltatásai miatt. Mennyire lenne reális úszóversenyt rendezni a Dunában? Miért nincsenek Budapesten jó minőségű, megfizethető strandok, miközben a fürdőbe járás egyre inkább luxus? A Valyo Egyesület szakértőivel beszélgettünk.
„Klasszikus, így kicsit unalmas, szépkedő és romantikus” fotósként jellemzi magát, akit a politika nem érdekel, sokkal inkább az emberi érzelmek és azok lenyomatai. Többek között arról kérdeztük, nem tartja-e mégis állásfoglalásnak, hogy a Dorothea Hotelben közel ötszáz munkája lóg kint, milyen tapasztalat volt zsűrizni a TV2 modellkeresős műsorában, miért gondolja, hogy a művészeti piacon a fotó műfajának fontosságát itthon még mindig bizonygatni kell, és hogy amerikás magyarként jött-e haza sokévnyi külföldi lét után.
Nyáron nagyjából tizenöt százalékkal csökken a szervezetünk energiaszükséglete, és ezt érdemes lekövetnünk a táplálkozásunkban is. Dietetikussal beszéltünk arról, hogyan aknázhatjuk ki a levesek és főzelékek rejtett tartalékait, mit igyunk, ha már unjuk az üres csapvizet, és hogyan érdemes kávézni vagy éppen alkoholt inni kánikulában.
Hogyan élheti sokadik virágzását a gin, mi köze ehhez a szesztilalomnak, mik azok az újhullámos ginek, és miért nem mindegy, hogy milyen tonikkal keverjük? Ennek jártunk utána, és közben még az is kiderült, hogy mi volt II. Erzsébet királynő kedvenc koktélja.
Másfél hete tart a labdarúgó-Eb, a meccsnézők már tanúi lehettek olyan, az erőviszonyokat megváltoztató eseményeknek, mint Varga Barnabás horrorisztikus fejsérülése vagy Kylian Mbappé orrtörése. Egy sérülés minden esetben egyfajta krízis, amelynek nemcsak fizikai következményei, hanem mentális „szövődményei” is vannak. De hogyan lehet vele jól megküzdeni?
1967 óta ikonikus épülete a fővárosnak, de az igazi fénykora nem tartott sokáig. Az utóbbi időben kollégisták és nagyvállalati dolgozók laktak benne, most pedig egy egyelőre nem részletezett, “magas hozzáadott értékű beruházás” elé néz.
Már hónapok óta rebesgetik, hogy a játékos a PSG-t otthagyva a királyi gárdánál folytatja.
A Ludwig Múzeum kiállításán kiderül, miért volt ez a háztípus a korabeli műépítészet által lenézett mostohagyerek, hogyan javított a hírnevén egy német fotográfus, és hogy tényleg egyforma-e minden kocka.
Ő volt az arca, én a motorja – írja Lopes-Szabó Zsuzsa az Apám, a füvesember című könyvben az apjával közös vállalkozásukról, a Györgyteáról. Az életrajzi könyvből kiderül, hogyan lett “Gyuri bácsiból” országosan ismert gyógynövényárus, hogyan próbálta kezelni saját betegségét, de a szöveget elolvasva a legjobb szerzői szándék ellenére is maradt bennünk hiányérzet.
Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még nagyon az elején jár. Vécé mindenesetre már van benne 280 millióért, ám a kivitelezésnek értékes csempék estek áldozatul. És akkor még nem beszéltünk a MÁV-reklámos védőhálóval helyettesített impozáns üvegfalról vagy a metrólejáratnál lévő, díszes műkő plasztikájának hiányzó részeiről. Megmutatjuk, milyen volt fénykorában a Déli pályaudvar, és azt is, hogy mi maradt a hajdan meghatározó és nagyon is menő részletekből.
Milyen lehetőségei vannak egy izomsorvadással élő gyereknek a magyar iskolarendszerben, és miként lehetne segíteni a tartósan beteg vagy épp gyógyulóban lévő diákokat a visszailleszkedésben? Erről beszélgettünk a gimnazista Julkával és édesanyjával, valamint a KórházSuli alapítványt vezető Tóthné Almássy Monikával. A KórházSuli munkáját nemrég a közép- és kelet-európai régióban létező egyik legrangosabb társadalmi innovációs elismeréssel, a SozialMarie-díjjal jutalmazták.