Nemes Nikolett

Nemes  Nikolett

A Marriott Hotel-sztori: Egykor Liz Taylor bulizott itt, most Tiborcz István kezébe kerülhet
 

A Marriott Hotel-sztori: Egykor Liz Taylor bulizott itt, most Tiborcz István kezébe kerülhet

Eladó az emblematikus, a második világháború után elsőként megépült hazai luxusszálloda, a budapesti Marriott Hotel, amelynek, ahogy arról a hvg.hu is hírt adott, a Tiborcz István-féle BDPST lehet az egyik potenciális vevője. Ennek apropóján idézzük fel az 1969 szilveszterén átadott, a Duna-part látképét meghatározó épület születését, melyet annak idején élénk vita kísért.


Hogyan lehet jó étvágyat csinálni az űrhajósoknak, mit esznek pontosan az űrben és mivel foglalkozik egy magyar űrdietetikus?
 

Hogyan lehet jó étvágyat csinálni az űrhajósoknak, mit esznek pontosan az űrben és mivel foglalkozik egy magyar űrdietetikus?

Az űrkutatóknak és -utazóknak azért is van szükségük speciális dietetikusi segítségre, hogy étrendjükkel minél hatékonyabban megelőzhessék a daganatos betegségeket, a csontritkulást és az izomvesztést, ezek veszélye ugyanis többször akkora az űrben, mint földi körülmények között. Miért esznek liofilizált húst, hogyan lehet salátát termelni a bázisokon, és milyen íze van a mikróbákból, ásványi anyagokból és levegőből előállítható fehérjének? Benyó Zsuzsannát kérdeztük.


„Évről évre, napról napra látom, hogy belefáradnak” – több tízezer gyereknek van gerincferdülése idehaza
 

„Évről évre, napról napra látom, hogy belefáradnak” – több tízezer gyereknek van gerincferdülése idehaza

A szakértők szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni a gerincferdülés korai szűrésének fontosságát, de sok gyereken csak akkor kezdik el a kezelést, amikor már nagy eltéréseket mutat a röntgen, mert egyszerűen nem volt, aki a kisebb görbületet kiszűrje. A betegségnek sok esetben nemcsak a testi, de a lelki terhei is súlyosak, a komolyabb, akár műtétet is igénylő elváltozások az egész családot próbatétel elé állíthatják mentálisan, és érzelmileg is.


Így már sosem fogjuk látni: utoljára jártuk végig a Gellért Szállót, amit az 1920-as évek szellemében alakítanak át
 

Így már sosem fogjuk látni: utoljára jártuk végig a Gellért Szállót, amit az 1920-as évek szellemében alakítanak át

Nagy felújítás és átalakítás elé néz az 1918-ban megnyílt Gellért Szálló: a koncepció az „eredeti pompa visszaállítása”. Mostanra leginkább csak fotókról ismerhető fel, hogyan nézett ki, a második világháborús pusztítás után ugyanis az 1960-as évek stílusában alakították ki a belsőépítészetét. A terek nagy része szép és különleges, megérdemelné, hogy valamilyen formában megőrizzék, és ez több elemre, lámpára, burkolatra is igaz. A munkálatok megkezdése előtt még járhattunk a szállodában, és most fotókon is megmutatjuk, milyennek láttuk – ebben a formájában ugyanis már biztosan nem fogjuk látni többet.


Miért nem lehet úgy úszni a Dunában Budapestnél, ahogy Párizsban a Szajnában – és ahogy régen?
 

Miért nem lehet úgy úszni a Dunában Budapestnél, ahogy Párizsban a Szajnában – és ahogy régen?

Az olimpia idején hatalmas nemzetközi figyelem irányul a Szajnára, főleg a vízminőség körüli mizéria és a triatlonosok megpróbáltatásai miatt. Mennyire lenne reális úszóversenyt rendezni a Dunában? Miért nincsenek Budapesten jó minőségű, megfizethető strandok, miközben a fürdőbe járás egyre inkább luxus? A Valyo Egyesület szakértőivel beszélgettünk.


Tombor Zoltán: A fotó is lehetne országimázskérdés
 

Tombor Zoltán: A fotó is lehetne országimázskérdés

„Klasszikus, így kicsit unalmas, szépkedő és romantikus” fotósként jellemzi magát, akit a politika nem érdekel, sokkal inkább az emberi érzelmek és azok lenyomatai. Többek között arról kérdeztük, nem tartja-e mégis állásfoglalásnak, hogy a Dorothea Hotelben közel ötszáz munkája lóg kint, milyen tapasztalat volt zsűrizni a TV2 modellkeresős műsorában, miért gondolja, hogy a művészeti piacon a fotó műfajának fontosságát itthon még mindig bizonygatni kell, és hogy amerikás magyarként jött-e haza sokévnyi külföldi lét után.





Nem szentségtörés az ázsiai fúziós, misóval készült Eszterházy-torta, hanem játék
 

Nem szentségtörés az ázsiai fúziós, misóval készült Eszterházy-torta, hanem játék

Új könyvében kakaóbabos linzert, kamillás mézes krémest, malátával megbolondított puncskockát és luxuskivitelű téli fagyit is ajánl Ötvös Zsuzsanna. A Laurel étterem cukrászséfjével arról is beszélgettünk, milyen ízemlékeket őriz gyerekkorából, a disznóvágásokról, milyen tapasztalat volt öt hétig stázsolni egy dupla Michelin-csillagos berlini desszertétteremben, vagy hogy miért tanult meg rétest húzni a YouTube-ról.





„Nem ment el orvoshoz, mert azt gondolta, előbb a gyógynövények erejét próbálja ki” –  könyvet írt a lánya Gyuri bácsiról, a bükki füvesemberről
 

„Nem ment el orvoshoz, mert azt gondolta, előbb a gyógynövények erejét próbálja ki” – könyvet írt a lánya Gyuri bácsiról, a bükki füvesemberről

Ő volt az arca, én a motorja – írja Lopes-Szabó Zsuzsa az Apám, a füvesember című könyvben az apjával közös vállalkozásukról, a Györgyteáról. Az életrajzi könyvből kiderül, hogyan lett “Gyuri bácsiból” országosan ismert gyógynövényárus, hogyan próbálta kezelni saját betegségét, de a szöveget elolvasva a legjobb szerzői szándék ellenére is maradt bennünk hiányérzet.


„A bedeszkázás minden képzeletet felülmúl” – az omladozó Déli pályaudvar csak árnyéka önmagának, pedig még mindig lenne miért szeretni
 

„A bedeszkázás minden képzeletet felülmúl” – az omladozó Déli pályaudvar csak árnyéka önmagának, pedig még mindig lenne miért szeretni

Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még nagyon az elején jár. Vécé mindenesetre már van benne 280 millióért, ám a kivitelezésnek értékes csempék estek áldozatul. És akkor még nem beszéltünk a MÁV-reklámos védőhálóval helyettesített impozáns üvegfalról vagy a metrólejáratnál lévő, díszes műkő plasztikájának hiányzó részeiről. Megmutatjuk, milyen volt fénykorában a Déli pályaudvar, és azt is, hogy mi maradt a hajdan meghatározó és nagyon is menő részletekből.


„Nem lesz jobb, ezzel együtt kell élni” – Van-e visszaút az iskolába a tartósan beteg gyerekeknek?
 

„Nem lesz jobb, ezzel együtt kell élni” – Van-e visszaút az iskolába a tartósan beteg gyerekeknek?

Milyen lehetőségei vannak egy izomsorvadással élő gyereknek a magyar iskolarendszerben, és miként lehetne segíteni a tartósan beteg vagy épp gyógyulóban lévő diákokat a visszailleszkedésben? Erről beszélgettünk a gimnazista Julkával és édesanyjával, valamint a KórházSuli alapítványt vezető Tóthné Almássy Monikával. A KórházSuli munkáját nemrég a közép- és kelet-európai régióban létező egyik legrangosabb társadalmi innovációs elismeréssel, a SozialMarie-díjjal jutalmazták.


Szerelem nélkül még meglehet valahogy az ember, de KISZ-tagság nélkül?
 

Szerelem nélkül még meglehet valahogy az ember, de KISZ-tagság nélkül?

Elsősorban őrsvezető, és csak másodsorban lány – szól az ítélet Szabó Magda népszerű regényében az egyik szereplőről. Sok olvasónak már elképzelhetetlenül távoli az a világ, amelyben a máig közkedvelt ifjúsági könyvek születtek, ahogy az is nehezen felmérhető, hogy miért jelenthette a KISZ-ből való kizárás a kaszton kívüliséget. Mennyire közvetítették a szocializmus ideológiáját a korai Janikovszky-regények, és hogyan lehetett úgy kicsúszni az elvárások alól, hogy az olvasók és a kritika is szeresse a könyvet? Többek között ez volt a témája annak a konferenciának, ahol a kultikussá vált pöttyös és csíkos sorozatról volt szó.


„Anélkül jöttem ki az oktatási rendszerből, hogy a csiklóról akár egy rajzot is mutattak volna”
 

„Anélkül jöttem ki az oktatási rendszerből, hogy a csiklóról akár egy rajzot is mutattak volna”

Miközben a jogszabályaink megengedik, hogy egy tizenkét éves szabadon szexeljen egy tizennyolc év alattival, egy tizennégy éves pedig akár egy felnőttel is, addig ugyanezek a fiatalok az iskolában és a családjukban gyakorlatilag semmilyen érdemi szexuális neveléssel nem találkoznak. Jámbor Eszterrel többek között arról beszélgettünk, hogy mi az a szexpozitív gondolkodás, és milyen káros tévhitek alapján szexelnek a magyarok.