Segít a megküzdésben, átsegíthet a holtpontokon a trágár beszéd, a társadalmi érdek mégis az, hogy a hétköznapokban minél finomabban fejezzük ki érzelmeinket. Hogyan változott a káromkodás elfogadottsága? Miért ítélik meg ebben a nőket még mindig másként, mint a férfiakat? Milyen üzenete van, hogy a politikusok körében terjed a trágár beszéd? Pszichológust és nyelvészt kérdeztünk.
A gyermekvédelmi rendszer összeomlott, nincs hova kiemelni a gyerekeket a bántalmazó családjukból, nem lehet rajtuk segíteni – erről számolt be több szakember Tapasztó Orsinak, aki örökbefogadó szülőként személyesen is érintett a témában. Mi volna a feladata az államnak azokkal az áldozatokkal, akik az ellátásban abúzust szenvedtek el? Milyen a mentális állapotunk, miként lehetnénk jobban? Erről is beszélgettünk az influenszerrel, aki azt is elmondta, miért lépett be a gyermekvédelmi digitális polgári körbe, és mit tapasztal ott.
A kívülről bevitt tesztoszteron fogamzásgátló hatású, tehát ha valaki pótlásra szorul, számolnia kell azzal, hogy a nemzőképessége akár meg is szűnik a kezelés során. Eközben az edzőtermi macsókultúrában még mindig sokan élnek anabolikus szteroidokkal, aminek számos káros hatása van, többek között teljesen kikapcsolja a hereműködést. Mikor beszélünk valóban alacsony tesztoszteronszintről, mik a tünetei, hogyan függ ez össze a férfiklimaxnak nevezett jelenséggel? Van-e érdemi hatásuk a természetes tesztoszteronfokozóként reklámozott termékeknek? Kopa Zsoltot, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján működő Andrológiai Centrum vezetőjét kérdeztük.
Alig húszévesen tűnt fel a magyar könnyűzenei palettán, hirtelen vált népszerű, nemzetközi szinten is díjazott előadóvá népdalfeldolgozásaival, amelyeket különleges, elektronikus hangzásvilággal ötvöz. Fiatal kora és sikerei ellenére volt már, hogy egy időre visszavonult az alkotástól és a koncertezéstől is, mert mindent kiadott magából, és arról is őszintén beszél, hogy a gyorsan jött ismertség miatt alapjaiban kérdőjelezte meg nemcsak az emberi kapcsolatait, hanem saját magát is. Mi az érvényesülés útja a hazai zeneiparban női előadóként, és miért zavarja, hogy elfelejtettük, mennyi mindent lehet tanulni az élővilágtól? Többek között erről kérdeztük Takács Dorinát, azaz Devát, aki azt is elmondta: miért gondol gyakran azokra az emberekre, akik már nincsenek köztünk, és legfeljebb a történelemkönyvek boszorkányégetős részeinél van róluk szó.
A személyiségvonásokat előszeretettel kötjük össze mindennel, és ez alól a mozgás sem jelent kivételt. Kutatók nemrég arra jutottak, hogy másfajta edzést kedvelnek az extrovertáltak és az introvertáltak, és rámutattak az érzelmi stabilitás-labilitás, illetve a szorongás meghatározó erejére. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb. Miért számít, hogy külső vagy belső motiváció vezérel a sportolásban? Miért lenne fontos, hogy tudatosan eddzenek, akik mentális problémával küzdenek? Kovács Krisztina sportszakpszichológussal beszélgettünk.
A pszichiátriai szakmában az öngyilkosság az egyik legnehezebb, legfájdalmasabb kérdés, amivel foglalkozni kell, de össztársadalmi feladat is – erről beszéltek szakemberek az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából. Habár a számok alapján valóban történtek pozitív fejlemények az elmúlt évtizedekben, a hazai tendenciából két törés is kiolvasható, és az ellátórendszer súlyos problémákkal küzd. A legerősebb rizikófaktorok mellett arról is fontos tudnunk, hogyan beszéljünk erről a témáról kegyelettel, mégis edukatívan a nyilvánosságban, a máig jellemző stigmatizációnak ugyanis pusztító ereje van.
Rengetegen követnek speciális étrendet, többségük egészségügyi okok, például laktóz-, glutén- vagy másfajta érzékenység miatt. De miért okozhatnak szorongást a különféle diéták? Hogyan válhat az életmódváltás egyfajta „kapcsolati mérőeszközzé”, és miért tévút, ha fogyókúraként tekintünk a mentes étkezésre? Milyen hatással van a gyerekekre, ha kiskoruktól fogva figyelniük kell arra, hogy nem ehetnek meg bármit, amit a társaik igen? Ezekről is kérdeztük Czecz Fruzsina gasztropszichológust nemrég megjelent könyve kapcsán.
Traumák, veszteségélmények, soha be nem töltött hiány: a szeretetteljes kapcsolatok mellett zömmel ez köszön vissza a mai apageneráció gyerekkori tapasztalataiból, emlékeiből, amelyekből most könyv is született. Van, aki nem tud megszabadulni a démonjaitól, a látott mintázatoktól, a többség pedig egyáltalán nem akar olyan lenni, mint amilyen az apja volt. Hogyan lehet apaként jól jelen lenni a gyerek életében? Miként lehet jó szülőnek maradni, ha válásra kerül a sor, és elkerülni, hogy a gyerek váljon a manipuláció, a dominanciaharcok eszközévé? Hogyan válhat az érzésekről való beszéd is példamutatássá? Erről is beszélgettünk az Apák című kötet szerkesztőivel, Tóth Adorjánnal és Street Gábor Hubával.
Az ismerkedésnek felszabadultnak, örömtelinek kellene lennie, de azért ez nem mindig van így, főleg nem az online társkeresők világában. Vannak, akik már a potenciális jelöltekkel folytatott üzenetváltásokban kiégnek, másokat a kudarcos randik sorozata tesz padlóra, megint mások valójában nem is párt keresnek, hanem az önértékelésüket próbálják helyreállítani. A dating burnout, vagyis a randifásultság különösen azokra veszélyes, akik nincsenek kibékülve magukkal. Mit tehetünk ellene és annak érdekében, hogy ne csak hajszoljuk, hanem meg is találjuk a szerelmet?
Az utcán járva is észrevehető: nincs mosoly az emberek arcán, kiül rá a boldogtalanság. A magyar társadalom mutatói eddig sem voltak jók, de a választás előtti fékevesztett politikai kommunikáció végképp beteszi a kaput. Milyen menekülőutat keressen, aki nyomasztva érzi magát manapság, mert tehetetlen, bizonytalan, fél? Belső Nóra pszichiátert kérdeztük.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
Családi veszekedés a Pride ügyében, kínos csend a vasárnapi ebédnél – a politikai nézetkülönbségek egyre gyakrabban jelentkeznek a szülővel, házastárssal, gyerekkel, közeli hozzátartozóval való kapcsolati konfliktusként, és akár a család széteséséig vezethetnek. Különösen igaz ez Magyarországon, hiszen az autoriter, populista rendszerek az identitás részévé teszik a politizálást. Mit tanácsolnak a szakértők, tényleg működik, ha a megosztó témákról egyszerűen nem beszélünk? Meddig lehet alkalmazkodni az önazonosságunk megtartása mellett? Kell az azonos értékrend egy működő kapcsolathoz?
Itt a nyár, talán több időnk van olvasni a vakáció alatt. Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk akár a strandra, akár utazáshoz vagy csak otthoni bekuckózáshoz.
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez, vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A női szerhasználat magányos műfaj, sok függőnek a háziorvos a „dealere”, amikor krónikus fájdalmait pszichoszomatikus tünetként azonosítja. Miért említendő külön az anyák függősége, és miért különösen veszélyeztetettek az idősödő nők? Miért kerülnek gondozásba a nők sokkal rosszabb állapotban, mint a férfiak? Mi áll a nők szerhasználatának hátterében Magyarországon? Dr. Kaló Zsuzsát, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docensét kérdeztük.
A legnagyobb jóindulattal se mondható, hogy a magyarok igazán kedvelnék a belsőségekből készült ételeket, pedig több érv is szól mellettük: remek fehérje- és kollagénforrások, változatosan elkészíthetők, nem túl drágák, és egészen izgalmas ízvariációkat lehet belőlük kihozni. A konyhamészárosként is tevékenykedő Szkladányi András arra tett kísérletet, hogy szakácskönyvével felülírja a pacallal, vesével, velővel és társaikkal kapcsolatos ellenérzéseket, és minden eszközt a kezünkbe ad ahhoz, hogy inspirációs forrásként, és ne zsigeri utálattal tekintsünk rájuk.
Már gyerekkorban megtanuljuk, hogy az evésnek rengeteg funkciója van, aminek semmi köze az éhséghez – például az érzelmek kezelése, így nem csoda, hogy sokan már a fogyókúra közben jelentkező első feszültségre is túlevéssel reagálnak. Miért fontos, hogy (újra) megtanuljunk kapcsolódni a testünkhöz, hogyan lehet felülírni a rossz berögződéseket, és miért baj, ha evés közben a kedvenc sorozatunkat nézzük? Kohlné Dr. Papp Ildikó pszichológussal, dietetikussal beszélgettünk.
A nyári szezon előtt az edzőtermek ezerrel hirdetik a kedvezményekkel megtámogatott, néhány hetes „bikiniprogramokat”, amelyek jól hangzanak ugyan, de csodát azért nem érdemes várni tőlük: könnyű belebukni, és még többet visszahízni, mint ahány kilóval eleve belevágtunk. Min múlik, hogy ki adja fel idejekorán az életmódváltást, és viszi sikerre? Mi kell ahhoz, hogy tudjuk tartani a heti egykilós fogyást, és közben izmosodjunk is? Miért jóval kisebb a napi húszezer lépés hatékonysága, mint amekkorát tulajdonítunk neki? Személyi edzőt kérdeztünk.
Számos vezető még mindig abban hisz, hogy inkább a félelem ereje motivál, holott a pszichológiai biztonság az, amivel fokozható a teljesítmény a munkahelyeken, sőt ez a tartós üzleti siker alapja – állítja Amy C. Edmondson, a Harvard Üzleti Iskolájának professzora. Mi az a pszichológiai biztonság, hogyan teremthető meg, és mennyire van jelen a magyar munkahelyeken?
