A Geert Wilders vezette szélsőjobboldali Szabadságpárt kilépett a holland kormánykoalícióból a bevándorlás- és Izrael-politikával kapcsolatos viták miatt. Előrehozott választás vár októberben Hollandiára.
Izrael folytatja az Irán elleni, péntek hajnalban kezdett légioffenzívát, Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint az iráni rezsim soha nem volt olyan gyenge, mint most. A jelenlegi izraeli-iráni összecsapás sokkal súlyosabb, mint a két ország közötti tavalyi összetűzés, amikor az ellenfelek korlátozott drón- és rakétacsapásokat hajtottak végre egymás ellen. Irán ugyan válaszolt, ám az mindenképpen igaz, hogy a perzsa állam területét az 1980-1988-as Irak-Irán háború óta nem érték olyan súlyos csapások, mint az utóbbi órákban. Izrael célja egy iráni rendszerváltozás kikényszerítése lehet.
Izrael az iráni nukleáris és rakétafejlesztési program „szíve” ellen hajtott végre péntek hajnalban átfogó támadást, az első válasz – több mint száz drón formájában – már meg is érkezett. Az akció mindenképpen a közel-keleti válság újabb súlyosbodását hozza, már csak azért is, mert az egyik csapásban életét vesztette Hoszein Szalami, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka.
Szakértők szerint pilótahiba vagy műszaki ok áll az Air India légitársaság Boeing 787-es gépének csütörtöki katasztrófája mögött, amelyben egy utas kivételével a repülőn tartózkodó 242 személy mindegyike életét vesztette. Miközben az biztosnak tűnik, hogy az időjárásnak nem volt köze a balesethez, a gyártó számára sorsdöntő lehet, mit állapítanak meg a katasztrófát kivizsgáló illetékesek. Az egyetlen túlélő a vészkijáraton ugrott ki.
Az idegenforgalom jövőjében két út van, a mennyiségi és a minőségi, az olyan helyeken, mint Hévíz, a minőségre kell törekedni – mondta a HVG-nek Alfred Hackl, a hévízi Le Primore Hotel & Spa igazgatója. A május közepén megnyílt hotelt vezető osztrák szakember arról is beszélt, miért fenntartható a hotel, s miben marad el a magyar idegenforgalom a nemzetközitől.
Az orosz elnök nem idióta, tudja, hogy nem képes helyreállítani az Orosz Birodalmat vagy a Szovjetuniót. Ő az állam nagyságát akarja visszahozni, de az oroszok emiatt nagyon sokat veszítenek – mondta a HVG-nek Benjamin Nathans történész, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, aki a szovjet másként gondolkodókról írt könyvéért Pulitzer-díjat kapott.
A várakozásoknak megfelelően az orosz–ukrán béketárgyalások újabb isztambuli fordulója sem hozott áttörést. Kijev és Moszkva is kitart álláspontja mellett, az oroszok pedig nem egyeznek bele a legalább egy hónapos tűzszünetbe. Viszont talán jöhet az újabb fogolycsere.
Oroszország komoly erőfeszítéssel igyekszik befolyásolni az európai közvéleményt, ám mivel a moszkvai pénz általában kerülő úton jut el a címzettekhez, a bizonyítás legtöbbször szinte lehetetlen. Most viszont lebukott a Pravfond alapítvány, amely tucatnyi EU-tagállamban szervezte az orosz propagandát.
Egyre több jel utal arra, hogy Donald Trump amerikai elnök ki akar vonulni az ukrajnai válságban önként vállalt közvetítői szerepéből. Moszkva viszont kitart: Vlagyimir Putyin időt húz, a főhéja, Dmitrij Medvegyev továbbra is atomháborúval fenyeget, miközben az orosz hadsereg egy nyári offenzívára készül.
Június közepén folytatódhatnak a közvetlen tárgyalások Oroszország és Ukrajna között a háború lezárásáról, az új fordulót Donald Trump bejelentése alapján a Vatikánban tarthatják majd. Vagy valami más történik: nem ez lenne az első alkalom, hogy az amerikai elnök lehetőséget ad Vlagyimir Putyinnak az időhúzásra. Érik az újabb vita az USA és az európai vezetők között, utóbbiak azonnali szankciókkal büntetnék Moszkvát. Közben sok orosz katona úgy érzi, itt az alkalom megszerezni a teljes győzelmet.
Nem hozta közelebb az ukrajnai tűzszünetet és békét Donald Trump amerikai elnök maratoni telefonbeszélgetése Vlagyimir Putyin orosz, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Viszont az kiderült, hogy a Fehér Ház ura azt fontolgatja, ha már egy, illetve száz nap alatt nem sikerült lezárnia a 2022 februárja óta tartó konfliktust, akkor kivonul a közvetítésből.
Szaporodnak a fenntartható turisztikai célpontok, a felmérések szerint az útrakelők közül egyre többen keresik a környezetet óvó és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe vevő utazási formákat. Cikkünkben bemutatjuk, mit tesznek a nagy szennyezők és mit tehetünk mi turistaként a fenntarthatóságért.
A három év utáni első közvetlen orosz–ukrán tárgyalások legnagyobb eredménye az volt, hogy egyik fél sem állt fel, ám az egyértelmű, hogy az álláspontok ugyanolyan távol vannak egymástól, mint a 2022 februárjában kezdődött háború első napjaiban. A kompromisszumok nélküli isztambuli alkudozás Moszkvának kedvez, mert úgy folytathatja az agressziót, hogy közben úgy néz ki, mintha a Kreml valóban békét akarna. Egyelőre nem tudni, mikor folytatódik a párbeszéd.
Pénteken – hároméves szünet után – újra közvetlenül találkoznak a háborúban álló Ukrajna és Oroszország képviselői. Az isztambuli tárgyalások szintje ugyanakkor sokkal alacsonyabb, mint azt a megtámadott Ukrajna vagy a párbeszédet kezdeményező USA szorgalmazta: nem az államfők találkoztak, hanem miniszterek és miniszterhelyettesek. Félő, hogy a tárgyalásokat Moszkva időhúzásra akarja felhasználni, hogy közben újabb szankciók nélkül folytathassa agresszióját. Trump amerikai elnök szerint semmi sem történik, amíg ő nem találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.
Ukrán források szerint várhatóan csütörtök helyett csak pénteken újítják fel Isztambulban a több mint három éve megszakadt ukrán–orosz tárgyalásokat a lehetséges tűzszünetről, illetve a 2022 februárja tartó konfliktus végleges lezárásáról. A késés oka, hogy az ukrán várakozásokkal ellentétben nem jelent meg a török metropoliszban Vlagyimir Putyin orosz államfő, és emiatt a Törökországban tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak délután jelölte ki a Kijevet képviselő politikusokat.
A putyini Oroszország évekkel Magyarország előtt jár a kormánynak nem tetsző civilszervezetek, médiumok és pártok megregulázását lehetővé tévő „külföldi ügynök” törvény elfogadásában, folyamatos szigorításában és alkalmazásában. A trend egyértelműnek tűnik, aki egy ilyen törvényt bevezet, az nem áll meg félmegoldásoknál. Moszkváról egyebek mellett Grúzia, Kirgizisztán és az egyelőre részben visszatáncoló Szlovákia vesz még példát.
Egymásra licitáló ultimátumok után megnőtt az esélye, hogy egy időre megszakadjanak a harcok Ukrajnában. Miközben a világ a lehetséges tűzszüneti tárgyalásokat várja, Orbán Viktor és kormánya kabátlopási ügybe keveredett.
Bár megszületett Kijev és Washington alkuja az Ukrajnában található ásványkincsek közös kitermeléséről, még sok a bizonytalanság benne, és évek telnek el, mielőtt megnyílnak az első bányák.
Marta Kosztjuk ukrán teniszezőnő, aki nyíltan kiállt az országa elleni orosz invázió ellen és nem volt hajlandó kezet fogni orosz vagy fehérorosz ellenfeleivel, kezet fogott Darja Kaszatkinával, miután pénteken 6-4 6-2-re legyőzte őt az olasz nyílt teniszbajnokság második fordulójában.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azt kérte az erdélyi magyaroktól, hogy a romániai elnökválasztás második fordulójában Nicusor Danra, Bukarest polgármesterre szavazzanak. Szerinte az első kör győztese, George Simion sohasem lesz a magyarok barátja, ezért a döntő forduló az erdélyi magyarság jövőjéről is szól. Egy Maros megyei RMDSZ-tanácsnok pedig név szerint is bírálta a magyar miniszterelnököt.