Semmi és túl sok minden egyaránt belelátható azokba a magyarázatokba, melyekkel a neves villányi vörösborok piaci kivonását indokolta az ellenőrző hatóság, és az érintett Sauska borászat. Sorra vettük a lehetséges variációkat.
A kormány bejelentése arról, hogy kőolajat és folyékony gázt vásárolnának Nigériából, éppen olyan, mint a közös, magyar-iráni nukleáris miniatomreaktor-építési projekt: jól hangzik, csak a megvalósíthatóság tele van bökkenőkkel.
Fogyatkoznak, mert sorra cáfolatot nyernek a napenergia – és úgy általában a megújuló energiát hasznosító energiatermelők – terjedésével szemben felhozott korábbi gazdasági, technológiai, vagy akár környezetvédelmi érvek. Az a tézis azonban makacsul tartotta magát, hogy napelemeket csak mezőgazdaságilag értéktelen területekre érdemes telepíteni. Nos, ez is megdőlt.
Annyiféle projekttel futnak egyszerre, hogy ki se látszanak alóla, Hollandiában mégis azzal számolnak, hogy lekésik a határidőket. Hazánk régóta „nem csinál semmit”, mégis megvagyunk. Hogy is van ez?
Ha sikerül elfogadtatni a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új uniós célkitűzési limitet, a magyar kormánynak két lehetősége lesz: vagy radikálisan növeli az ország zöldenergiás vállalását, vagy ezen a területen is szembefordul Brüsszellel.
Hasonló boom vár a napenergia-telepekhez használható akkumulátorokra is, mint a napelemeknél volt az ezredfordulót követően. Nemcsak a német energiafordulatból vezethető ez le, mert Amerika és Kína is ebbe az irányba tart.
Ha helyben több áramot termelünk, egyre inkább villamos energia alapúvá alakítjuk át a háztartásainkat. 2020-tól uniós jogszabály is erre kötelez majd.
Tényleg sérülhet a tető, ha a napelemes rendszer telepítése miatt meg kell bontani? Mennyit kell várni a szolgáltatói engedélyre? Ki és mikor kapcsolhatja rá a kis háztartási naperőművet a hálózatra? Egy példán keresztül bemutatjuk.
Bár egyre több helyen kezelik a lakóházak természetes részeként, a napelemes rendszerekkel kapcsolatban továbbra is érdemes néhány alaptételt tisztázni. Itt a napenergia-rendszeres kisokos.
Aki napelemet akar a háza tetejére, annak nem csak azzal érdemes számolnia, hogy a beruházás 10-12 év alatt megtérül, hanem azzal is, hogy már a projekt elindításához is érdemes egy sor elméleti dologgal tisztában lennie.
Ha sokan nem is értik még a betűszót, már csak egyetlen lépésre van mobilunk a hétköznapi IoT-től. És csupán még egyre attól, hogy a készülékeink biometrikus alapokra támaszkodjanak – véli Wágner Tibor, a Sony közép és dél-európai mobil divíziójának vezetője, aki két évtizede követi testközelből az iparágat. Időutazásra és egy kis Magyarország-értelmezésre is felkértük.
Az állami közműcég feje egy minapi interjúban jelezte ugyan: egészpályás letámadásba kezd a rezsifronton, csakhogy ez még midig nem elég a tavaly beígért rezsicsökkentés 2.0-hoz. Valóban lehetne olcsóbb is az áram, de az nem mellékes, mit szólnak ehhez például Pakson.
A világ legsikeresebb sorozata azt a logikát követte, hogy nem a végeredmény fontos, hanem az úton levés, illetve annak ígérgetése, hogy a végső jutalom (a Vastrón) mindenki számára elérhető. Az, hogy a megtett utaknak volt-e értelme, nem került a mérlegre. Eddig.
Leveti elődje utolsó ismertetőjegyét, a nevét a nemzeti közműszolgáltatási rendszert vezető cég. Ami eddig eddigi ENKSZ volt, az mostantól NKM Nemzeti Közművek Zrt. néven működik tovább. És még kap néhány új puttonyt is a hátára.
Magyarországon már januárban felbukkant az utóbb a fél világot letaroló zsarolóvírus, ám a kísérleti nyúlnak használt kisebb vállalkozások annyira felkészületlenek, hogy fel sem ismerték a bajt.
Úgy néz ki, hogy a csütörtökön indított első tendert máris törölték. Legalábbis ez olvasható a Roszatom orosz honlapján. A turbinabeszerzési pályázattal ezen kívül is van gond.
Jól mutat a házon, és sokat lehet fogni a gázszámlán a hőszigeteléssel, de kísérlet is bizonyítja, hogy húszéves kazánnal mégsem biztos, hogy ez megy.
Fokozódik a nyomás a feltöltőkártyás ügyfelek kötelező adatellenőrzése miatt a mobilszolgáltatókon és a kormányon is. Pedig a terrorveszélyt rég elhárították.
Olyan meredek növekedési pályára állt a kínai napenergiatermelés, hogy már nem csak a magyar "fekete lyukból" nézve elképesztő mindaz, amit csinálnak.
Mindenki mosolyog a céges évzáró bulin, de már a főnök köszönőbeszéde alatt beindulnak a zárt csoportok, hogy kitárgyalják, mit kellene mondania a „még egy kicsit húzzunk bele” helyett. A vállalati pletykákról és a belső kommunikáció buktatóiról Szvetelszky Zsuzsa könyvet írt. Interjú.
