„Érdeklődéssel olvastuk levelét, és figyelembe vesszük azt megfontolásaink során” – írta Tordai Bence ellenzéki képviselőnek címezve az Európai Bizottság egyik főtisztviselője. A válaszlevél alapján – mely a magyar politikus Paks II. beruházással kapcsolatban megfogalmazott problémáira érkezett – valószínűsíthető egy teljesen új brüsszeli vizsgálat indítása is.
Európa-szerte nem töltötték fel teljesen a gáztárolókat a fűtési szezonra, de emiatt immár senki sem aggódik. Az EU az orosz gáz nélküli hétköznapokra készül, és a magyar kormány is a leválás felé halad.
A parlamenten mint kés a vajon ment át az a határozati javaslat, amellyel – legalábbis elviekben – a kormány megnyitotta az utat a kis méretű, moduláris atomerőművek hazai létesítése előtt. Valójában az sem biztos, hogy ha tényleg épülnek ilyenek, tudják-e majd azt, amit a tervezők és fejlesztők most ígérnek.
Három tényező függvénye, hogy hová érdemes MI-adatközpontokat telepíteni. Ebben a világméretű versenyfutásban még számos leküzdendő akadály van.
Annak egyelőre nyoma sincs, hogy a fogyasztói attitűd változása mentené meg a civilizációt a klímaváltozástól, az viszont már biztosnak látszik, hogy az áramfogyasztás rövid időn belül megduplázódik. Az átmeneti korszak kihívásairól kérdeztük Varró Lászlót, a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnökét.
A pénteki amerikai-magyar csúcson kötött atomenergia-megállapodás nyomán olyan zsákutcába fordult be az Orbán-kormány, amiből nem csak Moszkvában lesz nehéz kitolatni.
A lakossági gázkazánok, cirkórendszerek napjai meg vannak számlálva, ám a „mivel fűtsünk helyette?” kérdésre hiába ismert a tudományos, műszaki és kereskedelmi válasz, a hőszivattyúk gyorsabb terjedéséhez nemcsak edukációra, de a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak rendszerének felülvizsgálatára is szükség volna.
A paksi atomerőmű-bővítés sokéves elhúzódása nem számít ritka jelenségnek. Negyed évszázad után 2025 lehet az újabb év, amikor csupán egy új nukleáris áramtermelő egység építését fejezik be a világban.
A hódmezővásárhelyi határban, 85 hektáron épülő újfajta napelemes erőmű bizonyítja, hogy a támogatásdömping után érdemes hagyni a piaci viszonyokat érvényesülni.
A luxembourgi bíróság megszüntette a Paks II.-beruházás elindítását lehetővé tevő európai uniós jogalapot, s bár e döntés következményei még tisztázásra várnak, az a magyar kormányzati narratíva, mely szerint minden mehet tovább, biztosan nem állja meg a helyét.
Ismét vezérigazgatót cserélt a Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) vagyonelemévé tett egykori állami tulajdonú borászat. Az alig fél év után kinevezett új vezér belülről jött, elkezdte a tisztogatást, de az még nem látszik, hogy miért lenne ez az út a prémium borászat felé.
Augusztus elsejétől más összegű, ám továbbra is csak pszeudomegtakarításról tájékoztatnak a gáz- és áramszámlák narancssárga kiemelései. Lehet-e még sikeres a rezsibokszmágia?
Tíz éve kapcsolták hálózatra az első piaci alapon, uniós támogatás nélkül épített napelemes erőművet. A jászágói beruházás fő ígérete az volt, hogy 2025-re ingyen termeli az áramot. Megnéztük, így lett-e.
Hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságához Tordai Bence Paks II. ügyében. Az ellenzéki politikus szerint a projektre 2017-ben kiadott uniós jóváhagyást vissza kell vonni, és eljárást kell a magyar kormány nyakába akasztani.
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával. A nukleáris ipar üdvöskéje körül azonban még nem tiszta a kép.
Kiürítené a különleges, az oroszoktól szuperdrágán megvett földgázkészletet az Orbán-kormány, az akár több százmilliárd forintos veszteséget pedig megpróbálja a rezsivédelem amúgy is megtépázott paravánja mögé rejteni.
Az ibériai nagy áramkimaradás felszólítás arra, hogy újra kell rendezni az energetikai viszonyokat. Megoldás kell egy trilemmára és arra is, hogy a szakma a hétköznapi nyelvre váltson – figyelmeztet Beck Zsófia, a Boston Consulting Group (BCG) integrált energiaközmű-szegmensének globális vezetője.
Új vezérigazgatót nevezett ki a néhány éve államiból egyetemi alapítványi vagyonelemmé tett Grand Tokaj Zrt. élére a kuratórium. Egyelőre nem látni, hogy mi a meghirdetett újabb paradigmaváltás értelme.
Bengyel Ádám, a FoxPost társalapítója és ügyvezetője decemberben még a csomagautomaták térnyeréséről és régiós tervekről nyilatkozott, ám a napokban távozott a fél éve külföldi kézbe került csomagküldő cégtől. Interjú.
Az áramtermelés és a közlekedés dekarbonizációja mellett elindult egy újabb fontos klímavédelmi rendszer-átalakítási program: a hagyományosan nagy szennyezőnek számító acélipar karbonlábnyomának csökkentése. A hangsúly a zöldacélra kerül át, de nem mindegy, hogy ki mikor vált.
