Egy május 18-án megjelent kormányhatározat szerint a gazdasági miniszternek a Paks I. és a Paks II. atomerőművel is képbe kell kerülnie. A miniszterelnök ehhez nem szabott meg konkrét határidőt Kapitány Istvánnak, és a feladatmeghatározás is meglehetősen tágan értelmezhető, ám a téma központi jelentőségű – már csak azért is, mert az Orbán-rendszer mindent az atomenergiára tett fel.
A Magyar Közlönybe május közepén bekerült jogszabályba, illetve a két átvilágítás értelmezésébe sok minden belefér. Az egyik a megfogalmazása szerint azért szükséges, hogy „a paksi atomerőmű négy blokkjának üzemideje pontosan megállapítható legyen”, a másikra pedig azért, hogy a Paks II. Zrt „tevékenysége megismerhető legyen”.
Ezek elvileg jelenthetnék akár csupán a teljesen általános ismerkedést is a témával, elvégre se a gazdasági és energetikai miniszternek, se az eddig maga köré gyűjtött csapatnak nincs mélyebb tudása a magyar atomenergiát illetően (Kapitány István már megnevezett államtitkárai között az egyetlen energiás, Tótth András is inkább gázipari és általános energiastratégiai tapasztalatokkal rendelkezik, illetve az utóbbi években a napelemes iparról szerzett benyomásokat). Az általános ismerkedést azonban nem írják jogszabályba, a dekódolást sem könnyíti meg, ha a feladatokba azt a kérdést látjuk bele, hogy a kormány arról döntene, a jövőt akarja-e atomerőműre / atomerőművekre támaszkodva elképzelni.
A Magyar Közlönyben pusztán néhány soros feladatok két különálló, célzott vizsgálatot vetítenek előre, s közülük nehéz volna a könnyebbet megnevezni. Mindkét atomerőművel kapcsolatosan elindult az a hivatalos folyamat (a Paks I. esetében az üzemidő-hosszabbítás, a Paks II. esetében az első blokk építése), amivel kapcsolatban mindenekelőtt tisztán kellene látni.
https://hvg.hu/360/20260506_kapitany-istvan-energetika-tisza-kormany-vezetok
