A paksi atomerőmű augusztusi, kormányzati kríziskezelése, a napokban kiírt szélerőmű építési tender, a Brüsszelből hazahozható, fejlesztési százmilliárdok drasztikus irányváltást jeleznek az energiapolitikában. Tud-e ez a változtatás jó is lenni a lakossági fogyasztónak, és miben kell az eredményes átalakuláshoz a háztartásoknak és a vállalkozásoknak változniuk? - erről szól a friss Közös költség.
Újra teljes gőzzel, minden turbinával áramot termel Paks, így a magyarországi villamosenergia-rendszer visszatért a nagyobb mennyiségű, napközbeni olcsó exporthoz, de a kora esti drága import csökkenéséhez is. A dunai fenékküszöb még gőzerővel épül, de a romániai atomerőmű vesztét sem ennek hiánya okozta.
Hatmilliárd forintból ad magának haladékot az ország arra, hogy elkezdjen másként gondolkodni Paksról, az áramról és az ellátásbiztonságról. A szerdai, kihelyezett kormányülést követően Magyar Péter bejelentette, hogy fenékküszöböt építenek a Duna medrébe, hogy a mostanihoz hasonlóan alacsony vízállás mellett se legyen gond az atomerőmű üzemeltethetőségével. A krízisre adott gyors válasz azonban nem biztos, hogy elég lesz.
Vontatottan halad a kormány által beígért rendszerváltás az energiaszektorban: az akcióterv gyors és teljes sorcserékre is készült, de eddig alig néhány személyi változtatásra futotta a minisztertől. Utánajártunk, mi lehet ennek az oka.
Az atomerőmű napok óta nem kommunikál, Magyar Péter viszont szerdán este már az egész energiaszektort átfogó fejlesztési tervet is bejelentette. Eközben az egy hete tartó áramkrízisben csak az lett sokkal valószínűbb az előző naphoz képest, hogy talán mégse kell leállítani azt az utolsó, még termelő paksi generátort. Mikor és hogyan lehet majd mindennek vége?
A klímaváltozás a magyar atomerőművet is az időjárásfüggő termelők közé sorolta, ám az Orbán-kormány elmulasztotta felkészíteni erre a létesítményt.
Ha végül mégsem lesz elég áram, akár a lakosság egy részét is le lehet kapcsolni ideiglenesen az áramrendszerről. Lényegében ezt jelentette be a kormányfő azt követően, hogy közölte: a paksi atomerőművet le kell állítani. Kit, milyen alapon lehet az áramszolgáltatástól megfosztani? És miként nehezíti a kormány munkáját az, hogy mára elavult jogszabályokkal kéne harcolnia a mostani krízishelyzetben?
A korábbi évekhez képest 2026-ban bő egy hónappal korábban köszöntött be a Duna vizét túlmelegítő kánikula. A hétvégére várható újabb hőhullám miatt ismét csökkenteni kell a paksi atomerőmű teljesítményét, hogy ne melegítse túl a rekordalacsony vízállású Dunát. Mi van, ha a teljesítménycsökkentés miatt zavar támad az energiaellátásban?
Rezsicsökkentési aknamező és külön paksi univerzum is vár Bertalan Zsoltra, az MVM élére kinevezett új sebészre. Mérlegre tettünk az esélyeit – és ezen keresztül mindent, ami az ország energiajövőjét meghatározhatja.
A hatalomkoncentráció jegyében egy fontos pont is kikerülhet az alkotmányból, amelyet éppen az Európai Unió szorgalmaz.
A globális felmelegedés miatt nyaranta egyre korábban és gyakrabban kell lecsavarni a paksi atomerőművet, amely a Duna vizét melegíti a saját hűtésével. A teljesítménycsökkentések fokozzák a folyamatos üzemre tervezett reaktorblokkok amortizációját, miközben az erőmű élettartamának meghosszabbítása van terítéken.
A június végi tartós kánikulában felmelegedő Duna miatt ismét csökkenteni kellett a paksi atomerőmű termelését. A blokkok hatékonyabb kihasználására azonban megint előkerült, hogy az erőmű távhőszolgáltatóként is megállná a helyét. Elméletben jól hangzik.
A napelemes erőművek dotálásának átalakítása lehet a kulcs az alacsonyabb villanyszámlához, amit Magyar Péter a vállalkozásoknak ígért. A jó megoldáshoz nem biztos, hogy elég lesz, hogy az illetékes tárca új államtitkára több korábbi iparági háttéregyeztetésen is megjelent.
Eleinte sok és sokk is voltam a szervezetnek, de ez kellett a nemzetközivé váláshoz – mondja Mészáros Mariann, egy nagyra nőtt pénzügyi startup, a Dorsum Zrt. vezérigazgatója.
A HVG információi szerint ismét feszült a helyzet a Tokaj-Hegyalja Egyetemen, ahol a szerdai szenátusi ülésen meg sem jelent kuratóriumi elnök újabb manőveréről – amivel az egyetem szeptemberi tanévkezdését veszélyezteti – azzal nyilvánítottak véleményt, hogy megszavazták: Wáberer Györgynek és barátainak mennie kellene. Megírták ezt a miniszternek is.
A május végén felszabadított uniós pénzekből másfél milliárd euró jut a helyreállítási alapból az energetikára. A miniszter első magyarázatai nem igazán egyértelműsítették, voltaképpen mire és kihez is érkezhet majd ez az összeg. Megpróbáltuk megfejteni.
Súlyos örökséget hagyott az Orbán-kormány utódjának Pakson, amelyet az illetékes miniszter egyelőre csak felmér. Hamarosan azonban olyan kérdésekről is döntenie kell, követik-e a Paks I. és Paks II. esetében kijelölt utat, vagy mással és máshogy képzelik el a magyarországi energiatermelés jövőjét.
Kérdés, sikerül-e a moszkvai mesterterv, hogy a jövőben Ázsiában dominálják a piacot. Hogy mondják kínaiul azt, hogy Gazprom?
A Tisza-kormány feladata eldönteni, hogy asszisztál-e az új atomerőmű építéséhez, vagy leállítja a projektet. Miért idegesek az oroszok, és miért lehet a beruházás veszélyes a magyar euróra is?
A műanyagintézeti kutatómérnök szabadalmára több mint 30 éve alapított vállalkozás időközben alaposan kibővült profiljába sem illett sem a NASA, sem a Mesevár óvoda igénye, de a Thermofoamnál nem is ez a lényeg.
