Szabó M. István

Ki veszi meg a magyar magánegészségügyet?

A legfrissebb adatok szerint az egészségügyben a közvetlen lakossági magánköltések 2025-ben már meghaladták az 550 milliárd forintot. Mit kapunk a pénzünkért? Mire kellene többet - és van-e, amire kevesebbet kellene költenünk? Egyáltalán: látszik már, hogy az új kormány elképzelései szerint hol van a magánegészségügy helye? A Közös Költség podcastben Szentirmai Gábort, a magán-egészségügyi és vállalati tranzakciós szektor elemzőjét, a Heal Partners szakértőjét kérdeztük.



Atomerőművi problémák: továbbra is rezeg a léc Pakson

A nyári termelési krízishetek után már nem „csak a szokásos” a helyzet a paksi atomerőműben: ismét előállt helyzet, hogy a védelmi rendszer hibajelzése egy turbina nem tervezett leállítását eredményezte. Bár a javítás csak fél napig tartott, éppen a hiba helyétől és jellegétől lett a helyzet rizikósabb.



Az ötforintos áramot érdemesebb lenne az elektromos autókba tölteni

A kínai elektromos és hibrid autók már beszakították Európa kapuját: a fejlett technológia, a látványos dizájn és a szolgáltatási minőség mellé a kínai autókra jellemzően olyan árcédula kerül, amivel a lassan változni képes, hagyományos német, fracia és olasz gyártók alig tudnak lépést tartani. Valóban elkerülhetetlen, hogy kínai autód legyen? Mit tehet és mit tesz Brüsszel? Mi legyen Magyarország státusza, ha egyszerre próbál a kínai autóipari beruházások európai hídfőállása és a hagyományos autógyártás bástyája lenni? Erről szól a mai Közös Költség podcast.


Lemondott az államtitkár, de közben újabb pozíciók találnak gazdára az energetikában: meglepően alakul a kormány kirakója

Egyelőre mindenki csak találgatja, hogy a dolgok összefüggenek-e, de miközben kedd este lemondott Tótth András energetikai államtitkár, éppen új vezetője lett az nemcsak az energiahivatalnak, hanem néhány napja a Mavirnak is. A két kulcspozíció betöltésének körülményei nem azt az irányt jelzik, hogy a politika – ahogyan ígérte – korlátozni szeretné magát az energetikában.



„Soha nem állítottam, hogy simulékony lennék” – az államtitkár, aki a Civilization játékból tanulta a nagy rendszerek működését

Tótth András energetikai államtitkár szakmai elismertsége egyik csúcsának tartja, amikor lebeszélte az MVM-et a Mátrai Erőmű megvásárlásáról, amelyet távozása után a politika mégis megvetetett. Azt mondja, kizárólag szakmai alapon választott csapattal ment Kapitány István minisztériumába, és felülről sem kapott ejtőernyősöket. HVG-portré.



Kitől veszi el az AI a munkáját ma - és holnap?

A magyar munkaerőpiac évekig a több tízezer programozó hiányától volt hangos, manapság viszont az informatikusok egyre gyakrabban harcolni kénytelenek a meglévő székeikért. Előre menekülnek: új tudással, komplexebb gyakorlati tapasztalattal, és egyre fokozódó AI-használattal. A programozóknál is drámaibb átalakulás indult több fehérgalléros, szellemi munkakörben; a marketing, a pénzügyi elemzői, a HR és a mindennapi adminisztrációra épült pozíciók elképesztő sebességgel forgácsolódnak szét. Mi történik a színfalak mögött? És kik, milyen szakmák eshetnek hamarosan áldozatul az AI-nak? - Erről szól a Közös költség legújabb adása.




Példátlan változások előtt állhat az MVM a vezetőcserék alapján

Hetekkel a kinevezése után lecserélte az igazgatósági elnököt az MVM-ben az állam mint tulajdonos. A csúcsvezetői feladatmegosztás friss verziója formálisan ugyan nem ismeretlen a cégcsoport történetében, ám a döntésnek csak akkor lehet valódi értelme, ha általa eddig nem látott átalakulást készítenek elő.


Mindenért a közös képviselő a hibás?

Bár definiálva - és pláne: jogszabályban regulázva - jelenleg nincs, hogy mi is pontosan a társasház, a magyarországi lakosság mintegy 35 százaléka ilyen együttélési formában, illetve lakószövetkezeti ingatlanokban él. A társasházban élők jelentik a városlakók többségét, és ők azok is, akik a lakógyűléseken képesek késhegyre menő vitába keveredni a szemétdíj, a közös költség, a fejlesztési alap, a karbantartási költségek, de még a takarító fizetségén is, a közös képviselőt pedig mindenki utálja. Vagy mindezek csak cáfolható sztereotípiák? Mik a valódi problémáink a társasházakkal? - erről szól a Közös költség legújabb adása.



Holoda Attila: A rezsicsökkentés káros, át kell alakítani

A paksi atomerőmű augusztusi, kormányzati kríziskezelése, a napokban kiírt szélerőmű építési tender, a Brüsszelből hazahozható, fejlesztési százmilliárdok drasztikus irányváltást jeleznek az energiapolitikában. Tud-e ez a változtatás jó is lenni a lakossági fogyasztónak, és miben kell az eredményes átalakuláshoz a háztartásoknak és a vállalkozásoknak változniuk? - erről szól a friss Közös költség.



Mire lehet elég a Magyar Péter által bejelentett hatmilliárdos beruházás Pakson?

Hatmilliárd forintból ad magának haladékot az ország arra, hogy elkezdjen másként gondolkodni Paksról, az áramról és az ellátásbiztonságról. A szerdai, kihelyezett kormányülést követően Magyar Péter bejelentette, hogy fenékküszöböt építenek a Duna medrébe, hogy a mostanihoz hasonlóan alacsony vízállás mellett se legyen gond az atomerőmű üzemeltethetőségével. A krízisre adott gyors válasz azonban nem biztos, hogy elég lesz.



Pakson már tudják, hogy meddig nem lesz újraindulás

Az atomerőmű napok óta nem kommunikál, Magyar Péter viszont szerdán este már az egész energiaszektort átfogó fejlesztési tervet is bejelentette. Eközben az egy hete tartó áramkrízisben csak az lett sokkal valószínűbb az előző naphoz képest, hogy talán mégse kell leállítani azt az utolsó, még termelő paksi generátort. Mikor és hogyan lehet majd mindennek vége?