50 évre elegendő energiát nyerhetnénk ki egy-egy tájfunból a szélerőművekkel
Generációs ugrás jön a szélerőműveknél, a 2030-as évekre vizionált álmok válhatnak már most.
Szabó M. István
Önnek milyen hangerő van beállítva a telefonján? Jobb, ha most ránéz erre
Átláthatatlanul sokszínű, virágzó üzletággá lett a fej-, és fülhallgatóké, de miközben a régi aranyszabályokat sikerült átírni, minden korábbinál valószínűbb, hogy meg fogunk süketülni. Érdemes odafigyelni néhány fontos dologra.
A bankokat komoly felelősség terheli; de hol marad a forradalom? – interjú Dobó Mátyással
A banki szolgáltatások digitalizációja egyelőre kevés valódi sikert termelt ki, de a fintech meg fogja változtatni nemcsak az ügyfelek, hanem a pénzügyi szektor egészének gondolkodását is. A bankok szempontjából már „holnap” – véli Dobó Mátyás, aki jelenleg az Invitech új generációs termékfejlesztését irányítja.
Orbán rezsiharca: itt az energetikai „elmúlt nyolc év”
Mérlegre tettük, mit adott a magyar energetikának Orbán Viktor, és mit kapott (vitt el) attól két kormányzati ciklus alatt.
Máris mi vagyunk a kormány naperőmű-forradalmának vesztesei
A beruházók és az államtól bérelt földek kormányzati kegyeltjei fontosabbak a lakossági igényeknél. A napenergia-termelés hirtelen dömpingszerűre váltó támogatási politikájából legalábbis ez következik. Cserébe viszont sok baj forrása lesz.
Visszakapta a bíró a csabai potencianövelős ügyét, pedig miatta bukott a jogerős ítélet
Kedden, első fokon újra kell kezdeni a békéscsabai folklórban a kék bogyó nevével emlegetett, az illegális potencianövelő szerek piacának végét jelentő pert.
Kinézhette-e magának a Telenort Mészáros Lőrinc?
Összeköthetők a norvég tulajdonú mobilszolgáltatóval az utóbbi időben megtörtént esetek, de ettől még nem biztos, hogy egy négy évig elfelejtett ügy felélesztése és Lázár János kinyilatkozása összefügg. Megpróbáltunk rendet rakni a Telenor-kérdésben.
Zöld villanypásztort telepít az EU a tagországai köré
A megújuló energiák felhasználása ügyében Brüsszel kész kényszerpályára állítani az uniós államokat. Két lépésben véget vethet a magyar kuruckodásoknak is.
Atom mellé a Napot - napelemprojekttel házal Lázár
Ha még nem tudta volna: a kormány „a lehető legtöbb naperőmű létrehozását támogatja Magyarországon”. Mindezt 8 hónap alatt, részletekben jelentette be Lázár János, és a szeme se rebbent. Körbejártuk, mit hozhat jövőre a magyar nemzeti napelemforradalom.
Botlott vagy bukik a Sauska borászat?
Semmi és túl sok minden egyaránt belelátható azokba a magyarázatokba, melyekkel a neves villányi vörösborok piaci kivonását indokolta az ellenőrző hatóság, és az érintett Sauska borászat. Sorra vettük a lehetséges variációkat.
Miért kellene Orbánnak Nigéria véres olaja?
A kormány bejelentése arról, hogy kőolajat és folyékony gázt vásárolnának Nigériából, éppen olyan, mint a közös, magyar-iráni nukleáris miniatomreaktor-építési projekt: jól hangzik, csak a megvalósíthatóság tele van bökkenőkkel.
Először arattak búzát, kaszáltak lóherét a németek a kísérleti napelemmezőn
Fogyatkoznak, mert sorra cáfolatot nyernek a napenergia – és úgy általában a megújuló energiát hasznosító energiatermelők – terjedésével szemben felhozott korábbi gazdasági, technológiai, vagy akár környezetvédelmi érvek. Az a tézis azonban makacsul tartotta magát, hogy napelemeket csak mezőgazdaságilag értéktelen területekre érdemes telepíteni. Nos, ez is megdőlt.
Miközben Orbánék toporognak, Hollandia rákapcsol a zöldenergiában
Annyiféle projekttel futnak egyszerre, hogy ki se látszanak alóla, Hollandiában mégis azzal számolnak, hogy lekésik a határidőket. Hazánk régóta „nem csinál semmit”, mégis megvagyunk. Hogy is van ez?
Brüsszelből fejre állíthatják Orbán energiapolitikáját
Ha sikerül elfogadtatni a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új uniós célkitűzési limitet, a magyar kormánynak két lehetősége lesz: vagy radikálisan növeli az ország zöldenergiás vállalását, vagy ezen a területen is szembefordul Brüsszellel.
A napenergiatermelés jóval több a gazdag Nyugat úri huncutkodásánál
Hasonló boom vár a napenergia-telepekhez használható akkumulátorokra is, mint a napelemeknél volt az ezredfordulót követően. Nemcsak a német energiafordulatból vezethető ez le, mert Amerika és Kína is ebbe az irányba tart.
A napelem nemcsak áramot termel, de tudatmódosító hatása is van, de hogyan?
Ha helyben több áramot termelünk, egyre inkább villamos energia alapúvá alakítjuk át a háztartásainkat. 2020-tól uniós jogszabály is erre kötelez majd.
Patszegiéknél jártunk, ahol egy nap alatt feldobták a tetőre a napelemeket
Tényleg sérülhet a tető, ha a napelemes rendszer telepítése miatt meg kell bontani? Mennyit kell várni a szolgáltatói engedélyre? Ki és mikor kapcsolhatja rá a kis háztartási naperőművet a hálózatra? Egy példán keresztül bemutatjuk.
Napelem a tetőn: az ingyenáram is lehet veszélyes üzem
Bár egyre több helyen kezelik a lakóházak természetes részeként, a napelemes rendszerekkel kapcsolatban továbbra is érdemes néhány alaptételt tisztázni. Itt a napenergia-rendszeres kisokos.
Napelemet szeretne a tetőre? 10 dolog, amit tudnia kell, mielőtt belevág
Aki napelemet akar a háza tetejére, annak nem csak azzal érdemes számolnia, hogy a beruházás 10-12 év alatt megtérül, hanem azzal is, hogy már a projekt elindításához is érdemes egy sor elméleti dologgal tisztában lennie.
“A telefonunk egyes részeit a bőrünk alá ültetik majd be”
Ha sokan nem is értik még a betűszót, már csak egyetlen lépésre van mobilunk a hétköznapi IoT-től. És csupán még egyre attól, hogy a készülékeink biometrikus alapokra támaszkodjanak – véli Wágner Tibor, a Sony közép és dél-európai mobil divíziójának vezetője, aki két évtizede követi testközelből az iparágat. Időutazásra és egy kis Magyarország-értelmezésre is felkértük.