szerző:
BBC
Tetszett a cikk?

Sejtátültetéssel kapták vissza látásukat vak kísérleti egerek, melynek nyomán kutatók remélik, idővel embereken is segíthetnek az új megoldás alkalmazásával.

A lélek tükre
© Dripnet
Brit tudósok az emberi szemsérülésekhez hasonlóan megvakult állatok szemét gyógyították sikerrel – írja a BBC. Látásukat kezdetleges retinasejtek beültetésével sikerült visszaadni. A Nature magazinban megjelent cikk szerint „elképesztő” eredményekre jutott a kísérlet.

Amennyiben az új megoldást sikerül az emberi látás visszaszerzésében is felhasználni, azzal sokmillió vak és gyengénlátó szeme világát adhatnák vissza, legyen szó időskori vakságról vagy a cukorbetegségből adódó látásromlásról.

A retinában a fény-, és mozgásérzékelő pálcikák és csapok romlása nem visszafordítható. Az elsődleges cél tehát, ezeknek a sejteknek a megóvása, illetve öregedésük késleltetése, de a kutatók arra is igyekeznek megoldást találni hogyan helyettesíthetőek ezek az apró "készülékek" a távoli jövőben.

A tudósok szerint a retina az egyik legjobb hely a testben a sejtátültetéses terápiák kipróbálására, mert a fényfelvevő idegvégződések elvesztése érintetlenül hagyja az idegi összeköttetést az aggyal.

A sejtátültetésekre irányuló korábbi próbálkozások - melyek alap sejttörzseket igyekeztek beültetni, hogy azok aztán specifikus sejtekké váljanak a szervezetben - sorra kudarcba fulladtak, mert nem voltak elég fejlettek hogy fotóreceptorokká alakuljanak.

A mostani kutatás, melyet a Gyógyászati Kutató Tanács kezdeményezett és a londoni University College Szemészeti és Gyermekgyógyászati Intézete, valamint a Moorfields Szem Kórház végez, olyan fejlett sejtek beültetésével kísérletezik, melyek a testbe jutva fotórepectorokká alakulnak.

Retinasejt-átültetés
A fejlődés korai szakaszában lévő retinasejteket vesznek ki újszülött egerek szeméből.
 
Ezeket aztán a látásukat vesztett egerek retinájába ültették be.

A sejtek beépülnek az egerek szemébe, összekapcsolódva az ott lévő retinasejtekkel, s visszaadva a vak egerek látásának egy részét.
A kutatócsapat három-öt napos egerek retinasejtjeit vette ki, az állatok egyedfejlődésének azon szakaszában, amikor a retinájuk éppen a kialakulóban volt. Ezt követően olyan állatokba ültették be a retinasejteket, melyeknél előzőleg genetikai módosítással az emberi látászavarokhoz hasonlatos látási problémákat okoztak. Így többek között szemideghártya-gyulladást és időskori pigment elváltozást hoztak létre a kísérleti egereknél.

A transzplantációk sikeresnek bizonyultak és a fotóreceptorok beágyazódását követően kapcsolatot alakítottak ki az állatok meglévő retinaideg-sejtjeivel, mely a látás visszaszerzésének kulcsa. A tesztek bizonyították, hogy az egerek pupillája reagált a fényre, valamint mérhetővé vált a látóidegeken zajló aktivitás, jelezve, hogy a felfogott jelek eljutnak az agyba.

A kutatás egyik vezetője, Dr. Jane Sowden szerint: „figyelemre méltó, hogy a kifejlett retina - melyről eddig azt hittük nem képes önmaga javítására – képes segíteni a beültetett új fotóreceptorok kialakítását”.

Az emberi látás regenerálásához azonban a kutatások mai állása szerint, a méhben lévő magzatból kellene sejteket kinyerni a terhesség hatodik hónapjából.

Dr. Robert MacLaren a Moorfields specialistája azonban úgy véli, nem helyes ennyire a gyökerekhez visszamenni. Szerinte a cél az, hogy felnőttek sejtjeit sikerüljön úgy módosítani genetikailag, hogy azok az egerek retinasejtjeihez hasonlóan viselkedjenek a beültetést követően.

Van ugyanis néhány sejt a felnőtt retinahártya szélén, melyek alapvető sejttörzs tulajdonságokkal bírnak, és a tudósok szerint jelentős szerephez juthatnak a kísérletek következő fázisában.

Dr. MacLaren azonban hangsúlyozza, hogy még jó időbe telhet, míg mindebből a betegek is profitálhatnak, de legalább már a lehetőség adott. "Sosem hitegetném a pácienseimet, de a fiatal betegeknek most már azt mondhatom, hogy még életükben van remény szemük világának visszaszerzésére."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Miért lát a tengeri sün szem nélkül?

A tengeri sün a genetikai információk valóságos kincsesháza a tudósok számára, mert a jelek szerint sokkal több a közös vonása az emberrel, mint azt korábban sejtették - erről tudósít a Science című lap, amely szerint az orvosi kutatómunka számára a tüskés tengeri lény még nagyon sok meglepetést tartogat.

Monitor

Ivástól vakulásig

Több mint száz ember életét oltották ki Oroszországban töményitalnak mondott folyadékok az utóbbi hetekben. A mérgezések nem véletlenül kerültek a lapok címoldalára.