A prognózisok szerint a telek jóval enyhébbek lesznek, a nyár viszont tovább tart, s lényegesen kevésbé csapadékos, mint napjainkban. A változások elsősorban az ország nyugati részét érintik.
 
A tudósok víziója szerint a ma még kopár hegyeket dús vegetáció borítja, a svéd fővárosban pedig 2080-ra az éghajlat leginkább a párizsi időjárásra hasonlít majd.
 
A svéd tudósok szerint mindent egybevetve, hazájuk a többi országgal összehasonlítva kevésbé szenvedi meg a globális felmelegedést.
 
Bengt Holgersson svéd klímakutató szerint a globális felmelegedés negatív és pozitív hatásai kiegyenlítik egymást. Egyrészt gyakoribbá válnak az árvizek és a földcsuszamlások, fokozódik a talajerózió, különösen a parti szakaszon, s romlik a víz minősége. A magasabb hőmérséklet kedvez a fertőző betegségeknek, amelyek lényegesen gyorsabban terjednek majd a jövőben.
 
Növekszik a Balti-tenger vizének hőmérséklete, ami a svédek által olyannyira kedvelt tőkehal eltűnéséhez vezet majd.
 
Másrészt a prognosztizált klímaváltozások kedvezőbb feltételeket teremtenek a földművelés és az erdőgazdálkodás számára. Megnyúlik a mezőgazdasági kultúrák vegetációs periódusa, ezáltal növekszenek a hozamok.
 
A hó olvadása következtében több villanyenergiát termelnek a vízierőművek, párhuzamosan csökkennek a fűtési költségek.
 
Bengt Holgersson meggyőződése szerint a svédeknek már ma el kellene gondolkodniuk azon, hogy hogyan kellene majd alkalmazkodniuk az új időjárási viszonyokhoz, hogy időben felkészülhessenek az elkerülhetetlen változásokra.