szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A közösségi hálózatok már jópár éve alakítják át az internetfelhasználók keresési, médiafogyasztási és információkezelési szokásait. A vállalatok azonban még csak ismerkednek az új trendekkel és szokásokkal. Az idei év minden bizonnyal a céges közösségi hálózatok kiépítésével és hatékonyságának felmérésével fog telni. Összeállításunkban bemutatjuk, hogyan tudja segíteni a dolgozókat a vállalati szociális szoftverfelhasználás.

Schick: "az új generáció már a munkahelyén is keresi
majd a közösségi szoftverek előnyeit"
© IBM
A HVG Háló című mellékletében korábban megjelent cikkben leírtak szerint a web 2.0-át felhasználói paradigmaként lehet meghatározni, amelynek egyik ismertetőjele a szociális hálózatok intenzív kihasználása s a navigációt megkönnyítő kulcsszavak, az úgynevezett címkék használata. Ez utóbbiak segítségével a felhasználók témája szerint megjelölhetnek egy-egy szócikket vagy fényképet, megkönnyítve a hasonló témák után kutató internetezők életét: nekik már könnyebb lesz megtalálni az információt. Ezt folkszonómiának, népi rendszerezésnek nevezik, mivel a címkék kiosztása és ezzel a rendszerezés nem előzetesen lefektetett szabályokat követ, hanem a felhasználókra van bízva.

Mit is jelent azonban egy vállalat életében a korábban bevett gyakorlatok – dokumentumok e-mailben történő küldözgetése, videokonferenciák, személyes találkozók, hangpostaüzenetek stb. – helyett a közösségi szoftverek bevezetése? Elsőre úgy tűnhet, a szabadelvű, emberközpontú megoldások diffúzzá és áttekinthetetlenné teszik az üzleti folyamatokat. A valóság azonban éppen ennek az ellenkezőjét mutatja.

„Egyikünk birtokában sincs annyi tudás, mint mindannyiunkéban együtt” – fejtette ki az IBM január végén a floridai Orlandóban megrendezett Lotusphere 2008 nevű rendezvényén Carol Jones az együttműködésről, innovációról és a munkaerő változásairól tartott előadása során. „A szociális szoftverek használatával a közösség együttes tudásanyagához férhetünk hozzá, az olyan megoldások, mint az úgynevezett címkefelhők pedig első pillantásra láthatóvá teszik a lényeges információkat.”

Emellett a munkatársak együttműködésének elősegítése is kézzelfogható előnyökkel járhat egy nagyvállalat számára. A globális munkaerő koordinálására – különös tekintettel a különböző országokban, földrészeken együtt dolgozó munkacsoportokra – ideális megoldást jelenthetnek a közösségi szoftverekben rejlő lehetőségek.

A Lotusphere-en bemutatták a népszerű közösségi oldalakra – Facebook, iWiw – emlékeztető vállalati megoldás hozadékait is. A vállalat dolgozói saját profiljukat létrehozva megjelölhetik saját szakterületüket, közvetlen munkatársaikat, kompetenciáikat, illetve azokat a projekteket, amelyeken korábban dolgoztak. Ha a későbbiekben szükségük van egy másik területen tevékenykedő kollégára, saját szociális hálózatukon elindulva megtalálhatják a megfelelő embert – az ismerősök visszajelzéseiből pedig leszűrhetik, hogy milyen személyiségű, illetve milyen képzettségű kollégával lesz dolguk –, illetve ugyanígy őket is megtalálhatják a saját maguk által megadott adatok, fotók és címkék segítségével.

„A közösségi szofterek használata megkönnyíti a decentralizált innovációt” – fejtette ki Mitch Cohen, a Colgate-Palmolive ügyvezetője a Lotusphere meghívott vendégeként tartott előadásában. Az IBM által megkérdezett 765 cégvezető egyetértett a konszern első emberével, mivel mindegyikük a kollaboráció hatékonyságának növelését jelölte meg cége legfontosabb prioritásaként.

„Napjaink munkaerőpiacán az alkalmazottak 60-70 százaléka dolgozik fizikailag más helyen, mint a főnöke” – fejtette ki Jeff Schick, az IBM közösségi szoftver csoportjának alelnöke. „Az ebből fakadó kihívásoknak pedig a közösségi szoftverekkel lehet a legjobban megfelelni.”

Három felhasználói megközelítés (Oldaltörés)

A közösségi szoftverek segítségével
a munkatársak megtalálhatják
egymást az arctalan tömegben
Schick előadásában három csoportra osztotta a munkavállalókat. Az első csoport, akik dokumentum-központúan végzik a munkájukat, ami a papíralapú irodai munkavégzés digitális megfelelője. Az ebbe a csoportba tartozók azok, akik karrierjük nagy részében nem dolgoztak számítógéppel, csak az elmúlt 10-15 évben ültek komputer elé. Ők e-mailben küldözgetik dokumentumaikat, prezentációikat, s ennyiben ki is merítik az internet adta lehetőségeket.

A második csoport az emberközpontú együttműködést részesíti előnyben. Ők napjaink 25-40 éves korcsoportja, akik szinte személyi azonosítóvá változtatták a mobiltelefonjuk számát. Ők már szélesebb spektrumot vesznek igénybe az online szolgáltatásokból. Egyszerre többféle feladattal is foglalkoznak (multi-tasking), s a mobil mellett azonnali üzenetváltást lehetővé tévő, úgynevezett üzenőszoftverek segítségével is tartják egymással a kapcsolatot. Ez a módszer amellett, hogy azonnali kommunikációt tesz lehetővé, megengedőbb a telefonos kapcsolatnál, két üzenetváltás között akár hosszú percek is eltelhetnek, míg a két beszélgető fél a legaktuálisabb, legsürgősebb feladatokra tud koncentrálni.

Míg az első két csoport között egyfajta evolúciós fejlődés figyelhető meg, a harmadik kategória tagjai már más hozzáállással kommunikálnak az interneten. Schick szerint ők azok a fiatalok, akik mostanában lépnek majd be a munkaerőpiacra, s akik már fiatalon találkoztak az internet adta lehetőségekkel. Ezek az emberek már a közösségi oldalakon szocializálódtak, s megszokták, hogy az effajta kommunikáció transzparenssé teszi az egyének szociális hálózatát, s az eszmecserék, viták publikus térben zajlanak.

„Ez a csoport a munkahelyen is olyan eszközket fog keresni, amelyek az ilyen típusú információcserét lehetővé teszik” – tette hozzá Schick. „A mi feladatunk lehetővé tenni ezt számukra, hiszen a vállalat érdekei azt kívánják, hogy a munkatársak a leghatékonyabb módon végezhessék el a feladataikat.”

A szociális háló virtuális leképezése mellett a web 2.0 egyéb vívmányai is hasznára vállhatnak egy nagyvállalatnak. A felhasználók által szerkesztett online enciklopédia, a Wikipedia mintájára létrehozott céges adatbázisok profitálhatnak a dolgozók kollektív tudásából, ugyanis az egyes bejegyzésekhez mindenki hozzáteheti a maga megjegyzéseit, konstruktív javaslatait és kritikáit.

„A közösségi tudás kiaknázása sokszor meglepő dolgokra derít fényt” – magyarázta Carol Jones előadásában. „A közösség tagjainak szinergiája ugyanis rávilágíthat olyan dolgokra, amelyek nem feltétlenül lennének egyértelműek a vállalat vezetése számára, s ebből számtalan hasznos és hatékony változás születhet.”

További kollaborációs eszközök (Oldaltörés)

A virtuális világok az irodai munka részévé válhatnak
© AP
A céges wikiken kívül az internetfelhasználók körében nagy népszerűségnek örvendő gyűjtőoldalak – amelyek a kedvenceket összegyűjtő könyvjelzők online megfelelői – is egy vállalat javára válhatnak. A del.icio.us és hasonló honlapok felhasználói ugyanis napi internethasználatuk során megjelölik az általuk érdekesnek vagy informatívnak talált oldalakat, amelyeket ellátnak a már említett címkékkel. Az így összegyűlő adatbázisban aztán mindenki kedvére keresgethet a címkék által leírt témacsoportokban. Ugyanez egy vállalat működése számára annyit jelent, hogy például egy dolgozó ráakad egy olyan újságcikkre, vagy leírásra, amely plusz értéket jelenthet saját munkacsoportja vagy projektje számára, s a megfelelő címkékkel megtámogatva kollégái, munkatársai figyelmébe ajánlhatja.

Az üzleti partnerek és ügyfelek bevonása is lehetővé válik a közösségi szoftverek használatával. Jó példa erre a General Motors, amely a Chevy Tahoe nevű terepjáró reklámkampánya keretében olyan weboldalt hozott létre, ahol a látogatók saját reklámfilmjeiket állíthatták össze a megfelelő videorészeletek, háttérzene, effektek és üzenetek segítségével. Ennek az lett az eredménye, hogy számos, a globális felmelegedés ellen tiltakozó internetező készített a terepjárók ellen mozgósító reklámfilmeket a GM honlapján. Ez nem helyezte ugyan  pozitív megvilágításba az autót, de hihetetlen nézettséget generált a General Motors oldalainak, amely ráadásul értette a célzást és nem igyekezett eltüntetni a környezettudatos üzeneteket website-jairól.

A közösségi oldalak egyik legfőbb hozadéka azonban talán mégiscsak az, hogy közelebb hozza egymáshoz a sokszor egymástól több száz vagy több ezer kilométerre tevékenykedő munkatársakat. Ezt más eszközökkel nehezen lehetne megtenni.

„Olyan paradigmaváltás előtt állunk, mint amikor annak idején az e-mail elkezdett mindennapos munkaeszközzé válni. Ez a fejlődés egy szóval megfogalmazva: elkerülhetetlen” – summázta véleményét a Lotusphere előadójaként Josh Kimball, a The Bank of New York Mellon első alelnöke. „A cégnél nagy kihívás előtt álltunk, amikor egy másik pénzintézet felvásárlása után el kellett érnünk, hogy a már meglévő 22 300 alkalmazottunk további 17 000 új kollégával ismerkedjen meg, akik ráadásul a világ 40 különböző országában tevékenykednek. A közösségi szoftverek alkalmazásával ez a váltás zökkenőmentes volt.”

A közeljövőben a „kétdimenziós” közösségi szoftverek helyét a háromdimenziós virtuális világok válthatják fel. Az internetezők milliói által közkedvelt online játékra, a Second Life-ra emlékeztető grafikai megjelenítéssel lehetővé válik, hogy a különböző helyszíneken dolgozók a saját magukat ábrázoló – illetve tetszőlegesen testreszabható – figurák, az úgynevezett avatarok segítségével virtuális tárgyalóasztalhoz üljenek, ahol üzenőszoftverek, de akár hang- és képátvitel segítségével megbeszéljék a feladataikat. Az IBM Research kutatói szerint a munkának és a játéknak az effajta ötvözete hatékonyabb és személyesebb kapcsolatot tesz lehetővé, mint egy videokonferencia vagy telefonhívás, a munkatársakat ugyanis a virtuális világban való jelenlét valósággal „odaszögezi” a képernyő elé, s közelebb érzik magukat az éppen tárgyalt probléma megoldásához.

Ám ez még csak a jövő, ha nem is túl távoli.

A virtuális világok vállalati alkalmazásairól bővebben olvashatnak a HVG március 6-án megjelenő számában.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Tech

Kik használják ki a Web 2.0 szolgáltatásait?

A cégeknek (köztük a médiacégeknek) nem elég belépniük a Second Life-ba, vagy saját profilt létrehozni a MySpace-en, vagy a Facebookon (nálunk leginkább az iWiWen) és várni a csodát. Azok se számítsanak gyors változásra, akik figyelik a megmondóembereket és minden új webkettes holmit kipróbálnak.

Bari Máriusz Tech

Mashup: a web 2.0 új színfoltja

Az adatok begyűjtésén és kombinálásán alapul az új, meglehetősen divatosnak tekinthető "webkettes" alkalmazás, a mashup. A legalább két tetszőleges szolgáltatást ötvöző megoldás rengeteg lehetséges verziót kínál fel: az azonnal frissített járványstatisztika és a helyzetfelismerő mobiltérkép között a lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen.

hvg.hu Tech

Az iWiW és az egyéb közösségi oldalak veszélyei a gyerekekre nézve

Az iWiW egy vezető közösségi hálózat webhelye, melynek 2007. augusztusi adatok szerint 2,6 millió tagja van, akik közül sokan kamaszok. A kapcsolatok száma pedig elérte a 220 milliót. A feliratkozáskor a felhasználók nevüket, szeretem-nemszeretem dolgaikat és képüket tartalmazó, személyes profilt hoznak létre. Ez a profil a webhely összes látogatója számára nyitva áll. A felhasználók képeket és videókat is feltölthetnek, az üzenőfalon keresztül pedig a baráti listájukon szereplőkkel gondolataikat is megoszthatják.

MTI Tech

Bíznak a felhasználók a közösségi oldalakban

Az internetezők 90 százaléka rendszeresen látogat közösségi oldalakat, többségük bízva a felületben, személyes adatait is közzéteszi itt, egyharmaduk még a telefonszámát is megadja - derül ki az NRC Piackutató felméréséből.

Bari Máriusz Tech

A web 2.0 tizenöt legcsábítóbb ígérete

Gyorsan röppent fel a "web 2.0", a következő generációs világháló ígérete, és éppolyan hamar vált elcsépeltté a kifejezés. Nincs rá általánosan elfogadott definíció, de a "webkettes" oldalak mindig az együttműködés és a felhasználók által gyártott tartalmak, az adatgyűjtés és -szűrés jegyében születnek. Összeállításunkban a Business 2.0 magazin válogatása alapján mutatjuk be a hazai internetezőket leginkább érintő tizenöt webkettes oldalt.

MTI Tech

A web 2.0 módszereit használják a rendőrök

A hivatalos szervek is rákaptak az új generációs internet-szolgáltatásokra: az amerikai és kanadai rendőrség már a YouTube és a MySpace segítségével üldözi a bűnt.