© AP

Akárhogyan nézzük, az iPhone apró, de akkor is kikerülhetetlen változásokat hozott mind a konvergens készülékek, felhasználói felületek és a mobilinternetezési szokások területén egyaránt. Tim Wu, a Columbia Law School professzora nem átallotta az új telefont az internet jövőjéért folytatott harc egyik központi oszlopának nevezni. A hangzatos megállapítás igazából nem is tőle származik igazán: a felütés Jonathan Zittrain The Future of the Internet című könyvéből ered. A könyv szerint az úgynevezett generatív technológiák, mint amilyen az internet is, marginális szerepet kap majd az olyan zárt és kontrollált jelenségekkel szemben, mint amilyen az iPhone, a játékkonzolok vagy éppen a jelszavakkal védett wifi-hálózatok.

A zárt rendszerekben nincsen innováció, cserébe a környezet jobban kontrollált, nagyobb a biztonság, kevesebbszer omlik össze a rendszer, ettől függetlenül Zittrain úgy véli, jobb az a társadalomnak, ha központi szerepben maradnak a generatív, fejleszthető készülékek. Ettől függetlenül a jelenlegi helyzet ennek ellentétére mutat: a nyitott készülékek hiába fontosak, ha nincsenek hálózatok, amelyekre fel tudnának csatlakozni, a cégek sok esetben a Skype-on keresztüli kommunikációra is fújnak (bár ennek más biztonságtechnikai magyarázata is létezik.)

Az iPhone rendszere Zittrain definíciója szerint példaértékűen zárt: a készülékek hűségszerződésekkel és drágított szolgáltatási csomagokkal terheltek, akik pedig fejleszteni akarnak, azok vagy az Apple hivatalos oldalára gyártanak programokat vagy olyan változatokat gyártanak, amelyeket csak "feltört" (jailbroken), szürkén beszerzett készülékeken lehet futtatni. (Míg Jobs korábban azt nyilatkozta, hogy az alkalmazásokból sosem akartak pénzt szerezni, csak a bolt fenntartási költségeit kívánták állni, a Piper Jaffray elemzője, Gene Munster szerint az iPhone- és az iPod Touch-alkalmazások piaca jövőre akár 1 milliárd dollárra is rúghat (amennyiben 2009 év végére 85 millió felhasználóról beszélhetünk), az Apple visszafogott esetben is 100 millió dollár feletti profitot mondhatna magáénak.)

Ez várható a Windows legújabb verziójától.


A készülékről a WWDC-s bejelentés során elterjedt, hogy 199 dolláros áron lehet majd beszerezni, ezen középkategóriás árral jelentősen nagyobb tömegnek téve elérhetővé az érintőképernyős megoldásokat és a zsebből-internetezést is, a kezdeti lelkesedés után érkező sajtóanyagok pedig egyre több érdeklődőt fanyarítottak el: ami csak Amerikát illeti, a 199 dolláros csodaárat csak az érheti el, aki már rendelkezik AT&T előfizetéssel és hozzá egy régi iPhone-nal, más esetben egy 8 gigabájtos hátterű készüléket csak 399 dolláros áron lehet csak vásárolni, kétéves hűségszerződéssel, a szolgáltatási csomagok pedig havi 10 dollárral kerülnek többe a mostani, lassú internetezést lehetővé tevő EDGE adatkapcsolati csomagnál.

Az iPhone 2.0 újításai tetszetősek, jelentősnek azonban nem igazán mondhatóak, a legnagyobb fejlesztésnek a GPS lehetőség ígérkezik, amellyel a jövőben akár majd interaktív városnézésre vagy -tudakozódásra nyílik lehetőségünk, illetve adott a geotagging, azaz az általunk készített képhez hozzáköthető a készítés pontos helye, amelyet aztán online térképprogramokba tudunk majd felölteni. A többi már csak a külcsín alakítása: fekete műanyag hátlapot, fémgombokat, bármilyen boltból beszerezhető fejhallgatót, jobb hangszórókat és mikrofonokat ígér a cég, a híradásokban halkan jegyzik meg, hogy az Intel egyik fejlesztésének köszönhetően lehet majd rajta Second Life-ot és World of Warcraft-ot is játszani.

A hiányosságok azonban számottevőek és jelentősek ahhoz, hogy a továbbfejlesztett iPhone-ból ne legyen a világ uniformizált kommunikációs készüléke. A webböngészés egyik alapjául szolgáló Flash-t például még mindig nem támogatja a telefon, így az alkalmi netezők számos kedvenc oldalát nem lehet megnézni, beleértve az alkalmi netezés alapvető forrásait, a videónéző és audio-streaming oldalakat sem, hiába dolgozik az Adobe azon, hogy iPhone-baráttá tegye a technológiát. A Rubicon Consulting felmérése szerint az iPhone-felhasználók 40 százaléka nem képes megnézni azon oldalakat készülékén, amit szeretne, ez a szám pedig elég szomorú annak tudatában, hogy a telefontulajok háromnegyede pont ezen készülék hatására kezdtek el érdeklődni a mobilinternetezés iránt.

A készülék akkumulátora huzamosabb netezés hatására gyorsan lemerül, nem szerezhető be hozzá gyorsan kicserélhető tartalék akkumulátor, ami pedig elérhető, arról azt írják, egyszeri felhasználó technikai felkészültség nélkül ne frusztrálja magát vele. Videót rögzíteni még mindig nem lehet vele, a szövegszerkesztés és huzamosabb dolgozáshoz szükséges cut-and-paste technológia még mindig nincs benne (bár ez elméletileg megoldható egy extrán telepíthető programmal), valamint sokan hiányolják az MMS-küldést és a hangtárcsázást is. Számos forrás tartja az iPhone-on való gépelést egy olyan folyamatnak, amit sokáig kell tanulni, a The Register értesülései szerint már készít az Apple egy kicsúsztható billentyűzettel érkező verziót, amit viszont csak céges ügyfelek kaphatnak majd meg.

Így néz ki az Android tesztverziója - érintőképernyőn.


Nem vált így igazi mobilszputnyik az iPhone-ból, kereskedelmi hatása azonban így is erős: hat hónappal piacrakerülése után, 2007 utolsó negyedévében az Apple az okostelefon-piac 26.7 százalékát fedte le, 2008 első negyedévében ez az érték 19 százalékra esett, ekkor került sor gyakorlatilag az új változat bejelentésére: mindeközben a Palm 13, a Blackberry-ket gyártó RIM pedig 44 százalékos piaci részesedéssel bírt. A legutolsó eladási információk szerint az Apple globális 4 millió készüléket adott el, évvégére pedig összesen 10 miliós eladást projektál. Egyes elemzők szerint a 3G hálózatokat kihasználva az Apple kifejezetten kívánatos globális szereplővé válik és akár 40 milliónál is több iPhone kerülhet a világ mobilosai közé 2009 végére: ha ez megtörténik, a RIM Blackberry-k eladásait is túl lehet szárnyalni. Ha a szürkedealerek eladásai nem is hoznak bevételt az Apple konyhájára, a brandépítés határozottan erősen működik azon országokban is, ahol a készülék hivatalosan nem kapható: az Apple oldaláról megszólaló Tim Cook becslései szerint csak Kínában félmillió iPhone-t árusítottak pult alól.

© AP

Az iPhone megjelenése természetszerűleg vonta maga után a versenytársak által gyártott különféle epigonokat. A gyorsan beindult verseny azonban a legtöbb esetben nem több kozmetikai hadviselésnél: hiába csillannak fel szemek a Samsung Instinct vagy az LG Vu láttán, az érintőképernyős telefonok igazi potenciálját csak a szoftver és az azáltal adott felhasználói élmény, valamint extra szolgáltatáscsomag tudja megmutatni, a jelek pedig abba az irányba mutatnak, hogy ezt a kódháborút csak a Google tudja megnyerni.

A keresőóriás már így is sokat bizonyított pont az iPhone kapcsán a böngészőből futtatható programokkal (a Documents, Calendar és már a Google Talk is használható), valamint a telefon menüjéből közvetlenül elérhető Maps-szel. Igazi lándzsatörésre azonban csak akkor kerülhet igazán sor, ha az Android mobilplatformos fejlesztések érintőképernyős készüléken jelennek majd meg. Számos ok szól az Android mellett: nemcsak a legtöbb modern okostelefonon, hanem a régi készülékeken is elfut, bárki kódolhat rá programokat, a Google pedig folyamatosan fejleszti és frissíti a platformszolgáltatásokat, emellett nem szolgáltatófüggő megoldásról van szó.

A Google tesztbázisának tekintett japán mobilosok is szkeptikusak az iPhone-t illetően. A Japan Railways közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek fele érdeklődik a modell iránt, de még az egyötödük sem tudta pontosan, hogy a brandnév mit takar. Ami a japán készülékeket illeti, hiába van bennük mobilbankkártyás fizetési lehetőség, mobiltévé és pontos GPS, menürendszerük túlságosan bonyolult, az ország határain kívül már nem működnek (az NTT DoCoMo mobilszolgáltató ugyanis országspecifikus 3G hálózatot épített ki), a felmérések szerint a japán mobilosok pedig egyöntetűen olyan készüléket szeretnének, ami trendi, új, de egyúttal könnyedén használható, a Zittrain szerinti generatív technológia követelményeinek pedig nem éppen az Apple megoldása felel meg.