Űrbéli tükrökkel a globális felmelegedés ellen

Nincsenek még megbízható és hatékony módszerek © sxc.hu

A BBC weboldalának értesülései szerint több ehhez hasonló gyors megoldást is vizsgálnak a kutatók, amelyekkel eltéríthetjük a nap sugarait, vagy helyi szinten hűthetjük le a Föld légkörét. Az egyik megoldást egy természeti megfigyelés ihlette, a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörését követően. A tűzhányó ugyanis nagy mennyiségű ként lövellt ki a légkörbe, s a rákövetkező hónapokban úgy találták, hogy az apró részecskék megszűrik a nap sugarait, lehűtve ez által a levegőt.

Emellett az efféle technológiákkal és módszerekkel foglalkozó geo-mérnökök lehetőségként gondolnak a tengervíz permetezésére, amelyből felhők alakulhatnak ki, illetve a légköri, és az óceánok által megkötött szén-dioxid kivonására. De szóba került az űrbe telepített milliónyi tükör használata is, amellyel visszaverhetnénk a nap sugárzásának egy részét.

A törvényhozók eddig a valóságtól elrugaszkodott ötletként tekintettek az efféle javaslatokra, most azonban változni látszik a hozzáállásuk.

„Olyan mértékű problémával állunk szemben, hogy minden lehetséges kutatási eredményt meg kell vizsgálnunk, annak érdekében, hogy hatékony és piacképes megoldásokat találjunk” – nyilatkozta a BBC-nek Sir David King professzor, a brit kormány közelmúltban visszavonult fő tudományos tanácsadója.

Kinggel egyetért Brian Launder professzor, a Manchester University munkatáras is, aki egy, a Királyi Tudományos Társaság számára készülő geo-mérnöki tanulmányban kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha nem végezzük el az effajta kutatásokat, nem tudunk semmit letenni az asztalra 2030-ban, amikor fordulóponthoz érkezik a földi klíma. Ha eddig a kritikus pontig nem állunk elő használható megoldásokkal, komoly problémák elé nézhetünk.”

A lehetséges technológiák némelyike meglepően olcsó, ebből pedig az következik, hogy egyes kormányok, a nemzetközi összefogást mellőzve, saját szakállukra kezdenek bele a globális felmelegedés megfékezésébe. Megfelelő összhang nélkül azonban ennek beláthatatlan következményei lehetnek.

Kína és India növekvő tudományos kapacitásait kihasználva például efféle geo-mérnöki módszereket alkalmazva befolyásolhatja a nemzetközi klímaváltozási szabályozást, ha úgy látja, hogy a rendelkezések túlságosan is a nyugati érdekeket szolgálják. Ennél is riasztóbb azonban, hogy az olcsó módszereket kihasználva, akár magánemberek is beleszólhatnak bolygónk időjárási viszonyaiba.

„Ha valakinek már elege van a nemzetközi tétlenségből, egyetlen repülővel megváltoztathatja egy adott város, vagy terület időjárását” – magyarázta David Victor professzor a Stanford egyetem munkatársa.

„Szükségünk van megfelelő ellenőrzésre és szabályozásra a Föld klímájának befolyásolását illetően” – tette hozzá Sir David King. „Emellett természetesen nem szabad szem elől tévesztenünk a fő célunkat, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk enyhítését.”

„A geo-mérnöki megoldásokba fektetett pénzek feltehetően jó megtérülési arányt mutatnak majd a közeli jövőben” – fejtette ki Julian Morris a klímaváltozással szemben szkeptikus International Policy Network munkatársa, akinek szervezete inkább a szabadpiaci megoldásokat részesíti előnyben. „Valójában a szén-dioxid kibocsátás mérséklésére költött milliók, amelyek a geo-mérnöki megoldások elől veszik el az anyagi forrásokat, erkölcstelen és felelőtlen befektetések.”

Bár a legtöbb kutató és kormány egyelőre azon az állásponton van, hogy a geo-mérnöki megoldások veszélyesek, s csupán részmegoldást jelentenek, azonban, ha a globális felmelegedés súlyosabbra fordul, utolsó mentsvárként bevethetik ezeket a módszereket is.

„A geo-mérnöki megoldásokat nem alkalmaznánk első opcióként” – magyarázta Scott Barrett a baltimore-i John Hopkins University professzora, aki saját bevallása szerint évekig tudomást sem vett az efféle kutatásokról, napjainkban azonban, amikor a kibocsátás mérséklése egyelőre nem mutat jelentős eredményeket, úgy gondolja, nincsen egyszerű megoldás a problémára. „Úgy gondolom, jó esély van arra, hogy alkalmaznunk kell ezeket a megoldásokat, s bár a következményekről nincsen még pontos elképzelésünk, előállhatnak olyan körülmények, amikor kevésbé tűnik kockázatosnak az efféle módszerek bevetése, mintha semmit sem csinálnánk.”