"A Rocard-bizottság jelentése kritikusnak ítélte meg a műszaki- természettudományos tárgyak iránti érdeklődés szintjét az EU egészén belül" - összegzi Csermely.

"A természettudományok oktatása nem tartja fenn a természet iránti kisgyermekkori kíváncsiságot, az általános iskolai tanárok jelentős része nem érzi elegendően kompetensnek magát a természettudományos tárgyak diszciplínajellegű oktatásában, és így húzódozik e tárgyak esetén bármilyen, a szokásostól eltérő, nem frontális oktatási forma alkalmazásától" - kezd az okok felsorolásába Csermely.

Az iskolákban túlteng a memoriter megközelítés, a társadalom változó és összetett problémáinak megoldására felkészítő problémamegoldó és szemléletadó, például tudáshálózat-építő, tanulni megtanító megközelítés sokszor elő sem kerül. Hiányzik a csapatmunka, sok helyen a kísérletes megközelítés is, amelynek pedig vannak ötletes és olcsó megoldásai.

"Az oktatás megújítására sok kiváló kezdeményezés született és a természettudományos tárgyak oktatásában nagyszerű tanáregyéniségek dolgoznak. Sajnos nagyon sok esetben ezek az elképzelések elszigeteltek maradnak, és a kiváló gyakorlati megvalósítás formái még a tagállamon belül sem terjednek el, EU-szinten történő integrációjuk csaknem teljesen hiányzik" - véli a szakember.

Az oktatás sokszor iskolába zárt, nem vesznek részt a kutatóintézetek, egyetemek, fejlesztő cégek, a tudományos múzeumok és a társadalom más érintett tagjai, csoportjai, szakmai és civil szervezetei. A természettudományos oktatásban nincs speciális női szemléletet és igényeket figyelembe vevő megközelítés, kevés szó esik a tudományban és az innovációban sikeres nőkről.

"Az okokban és megoldási javaslatokban igen nagy volt az egyetértés a bizottság tagjai között. Én a megoldási javaslatok közül a tanárok hálózatképzésének fontosságát és az iskolák, illetve a tudományos, innovatív, céges, valamint ismeretterjesztő környezet fokozott kapcsolatrendszerét hangsúlyoztam" - elemzi Csermely Péter.

Idehaza a bizottság megállapításaitól függetlenül is a romló helyzet és a PISA eredmények miatt nagy figyelem irányult a természettudományos tárgyak oktatására az elmúlt évben. Sok állásfoglalás született a parlament oktatási bizottságától kezdve a Magyar Tudományos Akadémián keresztül a pedagógus szakmai szervezetekig bezárólag különféle testületek részéről. Jelenleg több szakértői bizottság is foglalkozik a kérdés átfogó elemzésével, mind az oktatási és kulturális minisztérium, mind pedig az Oktatási és Köznevelési Tanács felkérésére. Ezek a bizottságok az ősz folyamán bocsátják vitára ajánlásaikat.

"A folyamat részeként csak olyan lépéseket tudok elképzelni, amelyek nem törvényi, nem jogi szabályok erőltetésével, hanem konszenzusteremtéssel, a tanárok alkotó egyéniségének feltételezésével és teljes tiszteletben tartásával próbálnak javítani a helyzeten" - mondja Csermely professzor.