A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. A világ legnagyobb termálvizes, 20-25 méter magas, kupola alakú, víz alatti termét - amelynek egy része a víz mai szintje fölé emelkedik - a barlangkutatók egy mesterséges vágattal érték el. A 2002-ben felfedezett barlangtermet Kessler Hubertről, a budai Szemlő-hegyi és Ferenc-hegyi barlangok felfedezőjéről nevezték el.
   

Barlangászok vizsgálják a budai Molnár János-barlang egyik termét © MTI

A páratlan barlangtermet kedden Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter is megtekintette, aki elmondta: a barlangrendszer kiemelt védettségű terület, ezért megóvására forrásokat kell biztosítani. A további kutatások mihamarabbi folytatására a tárca ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Parkon keresztül az év végéig egymillió forintot ad. Ez az összeg fedezetet nyújt egy megerősített vasajtó építésére is, a lejárat védelmére - tette hozzá.
   
A miniszter hangsúlyozta: a felfedezés Adamkó Péter, a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület elnöke, valamint Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke sokéves munkájának köszönhető. 
   
Láng Zsolt, II. kerületi polgármester azt szeretné elérni, hogy a barlangrendszert az UNESCO a világörökség részévé nyilvánítsa. Kiemelte, mindent megtesznek azért, hogy a barlangrendszert megvédjék.
   
Leél-Őssy Szabolcs elmondta: a barlang jelenleg 5-6 kilométer hosszúságban ismert. Mint hozzátette, a terem egy "természetes laboratórium", ahol a termál-karsztos barlangok keletkezését lehet megvizsgálni. Ahhoz további kutatások szükségesek, hogy kiderüljön, milyen mértékben lehet hasznosítani. A barlangászok szerint azonban turisztikai célokra nem alkalmas a kiemelten védett barlang.
   
Az érintetlen barlangterem igazi szenzációnak számít. A különleges oldásformákkal díszített kupolacsarnok oldalát barna agyagkiválások és helyenként csillogó fehér gipszkristályok borítják. Az alsó egy méter - a hajdani magasabb vízállásnak köszönhetően - 90 százalékban mangánoxidos-hidroxidos kiválással borított. A 9 méter mély tó vize 27 Celsius-fokos. A teljesen természetes terem azért is egyedülálló, mert a világnak nincs másik olyan fővárosa, melynek szívében egy meleg vizű földalatti tó található - olvasható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményében.
   
A barlangrendszer feltérképezése során bebizonyosodott, hogy a legnagyobb termet csupán 8-10 méteres távolság választja el az 1977-ben, vízkutatási céllal létesített József-hegyi tárótól. A további kutatások elősegítésére ezért 2008-ban a barlangkutatók geofizikai méréssel kimutatták a táró és a terem egymást leginkább megközelítő pontjait, és azt egy vízszintes fúrással is igazolták. Az ennek alapján kialakított átjáró létesítése mintegy két hónapot vett igénybe, és november 3-án lyukadt be a terembe, ahonnan a magas fokú szén-dioxid-koncentráció miatt ki kellett szivattyúzni az akkori levegőt. 
   
Az összeköttetés megteremtése kiemelkedő jelentőségű mind a további feltáró kutatások, mind a barlang tudományos vizsgálata szempontjából. A jövőben innen indítható merülések legalább másfél órával rövidítik le a víz alatti végpontok elérésének és a visszaútnak az időigényét, így nemcsak azok kutatása folytatható, de jelentősen növekedett a búvármerülések biztonsága is. Lehetővé vált a teremből nyíló légteres járatok feltáró kutatása, és a barlang ezen szakaszai immár hozzáférhetővé váltak a búvár-képesítéssel nem rendelkező kutatók, szakemberek számára is.
   
A barlang feletti területen az ismert autóversenyző, Szalay Balázs szállodát szeretne felépíteni, a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület azonban megtámadta a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal határozatát, amely megadta az építési engedélyt a telekre. Az építési engedély bírósági felülvizsgálata jelenleg is tart.