A műholdvevő egységek új generációja például sokkal érzékenyebb, mint az elődeik, ráadásul arra is képesek, hogy bekapcsolás után szinte azonnal magukra találjanak. Ez elég fontos a felhasználó szempontjából, hiszen amíg több mint fél percet kell várnunk arra, hogy elindulhassunk, mivel a navigációs eszköz még a műholdakat keresi, addig nem beszélhetünk tökéletes kényelemről. A SiRF InstantFix, Globallocate LTO, Skytraq AGPS és hasonló, úgynevezett Assisted-GPS rendszerek úgy működnek, hogy a műholdak aktuális pályaadatait tartalmazó adatokat nem a műholdról töltik le (ami viszonylag jó vételi viszonyokat feltételez, és több mint 30 másodpercig tart), hanem egy nagyobb csomagban az internetről. Ezzel a négy óránál hosszabb szünetet követő bekapcsolás után akár már 10 másodperccel később indulhatunk is. A letöltés történhet otthon, a számítógép segítségével vagy valamilyen mobilinternetes megoldáson (WLAN, GSM/GPRS/3G) keresztül.
A GPS vevők fejlődésénél is fontosabb azonban a navigációs programok javulása. Az iGO8 például már valódi 3D-s megjelenítést tesz lehetővé, szintbeli különbségekkel együtt ábrázolt kereszteződéssel, domborzattal, sőt épületekkel is.

Az iGO8 már valódi térbeli megjelenítést kínál

Ezzel azonban még nincs megállás: a Navigon RealityView-ja és a TomTom Advanced Lane Guidance-e például teljesen életszerűen jeleníti meg az autópálya-kihajtókat, nyilakkal mutatva, hogy éppen merre is kellene mennünk. Sajnos ez a megoldás még elég kezdetleges, hiszen előre rajzolt képeket használ, a kicsit távoli jövőben azonban már olyan megjelenésre számíthatunk, mint a Google Earth Streetview üzemmódja, amely a mindenhol elérhető internetkapcsolattal együtt valóban élethű térkép-megjelenítést tesz majd lehetővé. Többé-kevésbé ehhez kapcsolódik az új Mio Moov szériában és a Garmin készülékeiben is elérhető fotóalapú navigáció: ilyenkor a földrajzi koordinátákkal ellátott fotót kiválasztva, a PNA automatikusan megtervezi az adott látnivalóhoz vezető útvonalat.

A jövőben a navigációs eszközök a Google Earth-höz hasonló nézetet kínálnak

A térképek kinézete mellett a másik fontos fejlesztési irány az adatok aktualizálása. Sok gyártónak már régóta van olyan hibabejelentő oldala, ahol a felhasználók jelezhetik a térképeken talált hibákat, ám a TomTom MapShare ezt már tökéletesítette: a gyártó készülékeibe ugyanis akár menet közben is bejegyezhetjük a pontatlanságokat vagy az új érdekes pontok megjelenését. Otthon a PNA az interneten keresztül feltölti a változásokat a TomTom szerverére, ahonnan pedig a többi TomTom-tulajdonos is letöltheti őket.

A Navigon RealtyView szolgáltatása a kereszteződések valós képét mutatja

Az aktuális adatok másik csoportját a közlekedési információk jelentik. Ezt ma az immáron itthon is elérhető TMC rendszer biztosítja, ám ennek „felbontásán”, azaz a friss adatok megérkezésének a sebességén is lehet még javítani. Ezen a területen a TomTom és az amerikai Dash Express szolgáltatása mutatja a jövőt. Az előbbi cég mobiltelefonok, az utóbbi pedig egyszerűen a Dash Express-féle PNA-k mozgása alapján méri fel egy adott területen a közlekedési információkat, és ez alapján közli a navigációs berendezésekkel, hogy hol kell dugóra vagy lassabb haladásra számítani.

A következő generáció
Az új generáció, a Navigáció 2.0 korában az indulási hely és a célpont közötti úton az internet segítségével nem csupán tájékozódásra használhatjuk majd a műholdak jeleit. Egészen pontosan az aktuális földrajzi helyzetünk alapján tudunk majd igénybe venni különböző helyzetfüggő szolgáltatásokat. Ehhez persze elengedhetetlenül szükséges, hogy a navigációs készülék képes legyen csatlakozni a világhálóhoz. 2009-ben számos olyan PNA megjelenésére számítunk, amelyek képesek lesznek SIM kártyák fogadására, és a mobilhálózatokon keresztül csatlakozni az internetre. Ennek csak az egyik, bár kétségtelenül hasznos velejárója lesz majd az is, hogy a navigációs eszközök menüjében az útvonaltervezés mellett a webböngésző ikonja is megjelenik. A másik hasznos következmény, hogy a navigációs szoftverek is képesek lesznek online elérhető információk fogadására. Azt már ma is minden navigációs alkalmazás tudja, hogy a tervezett útvonal mellett megmutatja a közeli nevezetességeket, éttermeket, benzinkutakat stb. internetkapcsolattal azonban sok egyéb mellett hozzáférhetünk majd a múzeumok aktuális kiállításaihoz, nyitva tartásukhoz, vagy tájékozódhatunk az elérhető benzinkutak árai felől. 

A nem is olyan távoli jövőben pedig néhány gombnyomás lesz majd asztalt foglalni egy közeli étterembe, pont annyi idővel későbbre, ameddig az odavezető út tart. Közben böngészhető lesz az étlap, sőt talán az sem túl utópisztikus gondolat, hogy mire odaérünk, a szakács kész legyen a frissen sült bélszínnel. Ehhez nem lesz majd szükség arra, hogy kilépjünk a térképalkalmazásból, vagy hogy csak egyetlen felesleges métert is tegyünk a keresett múzeum, étterem, benzinkút felé. Online állapotban megismerhetjük partnereink, barátaink aktuális pozícióját (amennyiben ezt ők is lehetővé teszik), így jelentősen leegyszerűsödik majd egy-egy találkozó megszervezése. Az sem elképzelhetetlen, hogy mindkét fél megadja a navigációs készülékének, hogy a másikkal szeretne találkozni egy közeli étteremben, és az eszközök maguk egyeztetik a találkozót és persze az oda vezető utat. De ugyanígy feleslegessé válnak majd a telefonos útbaigazítások, elég lesz csak a célpont koordinátáját elküldeni a partner készülékére, és az automatikusan megtervezi az optimális útvonalat. Ezek a funkciók már ma is adottak lehetnének azokon a tenyérszámítógépeken (PDA-kon), amelyek telefont és GPS-vevőt is tartalmaznak, de mivel ez egy speciális, ezáltal kis szelete a piacnak, a navigációs szoftverek még nem támogatják ezeket az opciókat.

Amint a navigációs készülékek többsége képes lesz kapcsolódni a világhálóra, az elérhető szolgáltatások köre robbanásszerűen fog bővülni, elsősorban az üzleti életben. Elég csak a már említett flottakövetésre és gépjárművédelemre gondolni. A GPS vevő mindkét esetben a felhasználó oldalán található, míg a helyzetinformációt egy központ dolgozza fel és értékeli. A flottakövetésre egyébként már ma is vannak előremutató megoldások (ilyen rendszert használ például Volánbusz Zrt. Volvo buszparkjának követésére), de ezek többségében csupán arról van szó, hogy a központ (a Volánbusznál a forgalomirányítás) valós időben tudja követni a járművek helyzetét és átlagsebességét. Hasonló rendszert tesztel már egy éve a 86-os autóbusz vonalán a BKV Zrt. is, ott a járművek helyzetinformációit az utastájékoztatás pontosításához, később azonban a forgalmi helyzetek befolyásolásához kívánják használni.  Elméletileg egyszer majd lehetővé válik, hogy ha egy autóbusz késében van a menetrendhez képest, akkor képes lesz befolyásolni a gyorsabb haladás érdekében a jelzőlámpákat, így rövidítve a menetidőt csúcsforgalomban.

Útvonaltervező szerverek
Ha egy lépéssel tovább megyünk, és feltételezzük, hogy nemcsak a felhasználók PNA készüléke, hanem a központi szerver is képes lesz útvonaltervezésre, úgy, hogy közben folyamatos adatkapcsolatban vannak, számos további lehetőséget fedezhetünk fel. Jó példa lehet a mentőszolgálat. Ma a címek kiadása leginkább URH-n zajlik, hasonlóan a taxisokhoz. A helymeghatározás és a navigáció legfeljebb annyiban támogatja a sofőrök munkáját, hogy ha van navigációs készülék az autóban, és van idő a programozására, akkor az útvonaltervezés segíthet eltalálni a címekhez. Nem épp kényelmes, és nem is túl biztonságos adott esetben menet közben nyomkodni az érintőkijelzőt. Ugyanez a mentőszolgálat két év múlva működhet már egy sokkal korszerűbb rendszerrel is. Amint beérkezik a hívás, és a címet a diszpécser rögzítette a számítógépen, egy gombnyomással megkeresi a címhez leghamarabb odaérő szabad kocsit, és automatikusan elküldi neki a cím koordinátáit, amely alapján az autó navigációja megtervezi az optimális útvonalat. Szándékosan nem a legközelebbi kocsiról beszéltünk, hiszen a diszpécser számítógépe is megtervezi az útvonalat, és kiszámítja, hogy melyik autó ér a címre a leghamarabb a pillanatnyi forgalmi helyzet szerint (mert netkapcsolattal a rendszer tisztában van a dugókkal is). A fenti példába természetesen szabadon behelyettesíthető egy futárszolgálat, taxitársaság, távfelügyelettel foglalkozó cég stb.
De nézhetünk egy sokkal hétköznapibb lehetőséget is: ha az autókban lévő navigációs készülékek bizonyos időpontonként elküldik egy leendő szolgáltató szerverére a pozíciójukat, vagy akár az általuk bejárt útvonalat, akkor egy vállalkozás esetében a mainál nagyságrendekkel könnyebbé válik majd az útnyilvántartás, az üzemanyag-fogyasztás vagy a magánhasználat elszámolása, esetleg a sebesség-túllépések bizonyítása.

A GPS-ek fejlődéséről, illetve a mai modellekről további érdekes részleteket olvashatnak a Techline szakmai támogatásával készült IT Plusz 2009 kiadványban, amelyet megvásárolhatnak az újságárusoknál, illetve közelebbről is megismerhetnek a www.hvgplusz.hu oldalon.