A kutatás rávilágított arra, hogy azok a csőröscetek, amelyeket holtan találtak a haditengerészet szonárbevetéseit követően, feltehetőleg keszonbetegségben (dekompressziós betegség, v. légembólia)pusztultak el - mondta Robin Baird tengerbiológus, a Respiratory Physiology and Neurobiology című amerikai szaklapban megjelent cikk egyik szerzője. A csőröscetek családjából három fajt vizsgáltak meg, kettőt hawaii vizekben, egyet pedig a kanadai Új-Skócia partjai előtt.

A kutatók vizsgálataikból azt a következtetést vonták le, hogy ezek az állatok - vérük szélsőségesen magas nitrogéntartalma miatt - különösen hajlamosak a keszonbetegségre - olvasható a Der Spiegel című német lap online kiadásában. A csőröscetek rendszeresen merülnek le hosszú időre akár 1500 méteres mélységekbe is. A vérben uralkodó magas nyomás miatt a nitrogén kioldódik a belélegzett levegőből és a szövetekben is feldúsul.

Amennyiben túl gyorsan úszik fel a felszínre egy állat, a vérben és a szövetekben található nitrogén a túl gyors nyomáscsökkenés miatt apró buborékokat képez - ez vezet végül a dekompressziós betegséghez. Következményeként a szövetek sérülése miatt fájdalom lép fel, súlyos esetben bénulás és embólia is kialakulhat. A búvárok is kaphatnak keszonbetegséget, ha túl gyorsan emelkednek fel.

1960 óta egy 2006-os tanulmány szerint a Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris) világszerte összesen 41 tömeges partravetődését jegyezték fel. Ezek közül pár - például az 1996-os görögországi, a 2000-es bahamai és a 2002-es kanári-szigeteki szerencsétlenség - egybeesett a tengerészet szonárgyakorlataival.

Az amerikai haditengerészet a szonárokat tengeralattjárók felderítésére veti be. Késznek mutatkozott egyes intézkedések megtételére a bálnák védelmének érdekében, a környezetvédők szerint azonban ezek nem elégségesek. A haditengerészet további kutatásokat sürget e téren, amelyekre 26 millió dollárt (18,4 millió eurót) is rendelkezésre bocsátott a következő öt évre. A mostani kutatás is részben ebből a forrásból készült.