Jelenleg kétmilliárd ember szenved mentális problémákban, ezek kutatásában pedig felbecsülhetetlen segítséget jelentene a szintetikus emberi agy. Nem lehetetlen a roppantul komplexnek hangzó rendszert elkészíteni, akár már tíz éven belül is a kezünkben lehet, állítja Markram. Mindezen bizakodás mögött a 2005-ben született Blue Brain projekt áll, amely az emlősök agyát szoftveres modellekkel és laboratóriumi adatok segítségével fejtik vissza - ő és csapata például már tizenöt éve az agykéreg felépítésével és működésével foglalkozik, ami többek között a tudatos gondolkodásért, a mozgatóparancsok kiadásáért, emberekben a nyelvért felelős.

© blog.ted.com

Markram elmondása szerint az agykérget kutatni hasonlít az esőerdők kutatásához: azt nézik, hány fa van, milyen alakjuk van, hogyan helyezkednek el - ugyanakkor az ezeket összefonó kommunikációs és kapcsolódási szabályokat is ugyanúgy fel kell térképezniük. A projekt egyik eredménye egy közel tízezer idegsejtet számláló szimulátor - mindezt úgy készítették el, hogy az elkészített modelleket és pár működési algoritmust beadagoltak egy szuperszámítógépbe.

Egy idegsejt működéséhez egy laptop szükséges, a tízezer neuront ábrázoló modellhez így tízezer laptop kellett volna, mondta el Markram, aki a gépek beszerzése helyett egy IBM Blue Gene szuperszámítógépet használt a projekthez. A kísérletek során megmutattak egy virágról készített képet a mesterséges agynak és követték a gépben az ennek nyomán meginduló aktivitást, a cél pedig az, hogy magát az észlelési, megértési, feldolgozási folyamatot kell kiemelni a hálózatból és azt kell kivetíteni - így megláthatjuk azt, hogy az agy miként is fogja fel a világot. Ha az összes adatot agykutatással kapcsolatos adatot és eredményt összegyűjtjük az állatokról, felépíthetjük Noé újabb bárkáját is, ugyanis nem végezhetünk állandóan állatkísérleteket, vélekedett a professzor. Egyúttal rámutatott: az agyak hiába épülnek fel ugyanazon matériából és találhatóak bennük ugyanolyan mintázatok, az agyak fajspecifikusok, ami megmagyarázhatja, hogy a különböző fajok miért nem képesek egymással közvetlen kommunikációba lépni.