A rendezvényt, amelynek november 5-7. között immár negyedik alkalommal ad otthont Budapest, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével, az UNESCO-val, valamint a Nemzetközi  Tudományos Tanáccsal (International Council for Science, ICSU) szervezi közösen.

Mint Pálinkás József, az MTA, s egyben a világfórum elnöke rámutatott, a WSF előzményei 1999-re nyúlnak vissza, amikor Budapest adott otthont az UNESCO és az ICSU által rendezett első, s mindeddig egyetlen Tudomány Világkonferenciájának, ebből nőtt ki a WSF, amelyet 2003 óta kétévente rendeznek meg a magyar fővárosban. Az idei WSF-et Tudás és jövő mottóval szervezik.

Werner Arber, a génsebészet alapjait megteremtő Nobel-díjas svájci mikrobiológus beszél. Középen Pálinkás József, az MTA és a Tudomány Világfóruma elnöke, balra Lovász László Wolf-díjas matematikus. © Kovács Attila

"A WSF fórumot biztosít a tudomány és a politika képviselőinek, de a gazdaság reprezentánsainak is a dialógusra. A fórum fő célja, hogy párbeszéd jöjjön létre a különböző érdekelt felek között. A rendezvény lehetőséget ad arra, hogy kihangsúlyozzuk: az előttünk álló időszakban a korábbiaknál is nagyobb szükség van, hogy a tudomány részt vegyen a döntéshozatalban, hiszen minden döntésnek, amelyet ma meghozunk, globális következményei lesznek a jövőben" - emelte ki az MTA elnöke. Hozzátette: ennek jegyében a WSF egyik központi rendezvénye a tudománykommunikációnak szentelt plenáris ülés, amelyen két vezető tudományos folyóirat, a Science és a Nature főszerkesztője tart előadást. Az MTA elnökének ismertetése szerint 70 ország hétszáznál több képviselője vesz részt a fórumon, köztük 3 Nobel-díjas.

© Kovács Attila

Pálinkás József kitért arra is, hogy a világfórumhoz kapcsolódóan jelentette meg az Akadémia az UNESCO és az ICSU támogatásával magyar és angol nyelven a 12 tudós a 21. századról című interjúkötetet, amelynek témája a tudomány és a társadalom viszonya. Az MTA elnöke által felkért tudósok között Nobel-díjasok, befolyásos nemzetközi tudománypolitikusok mellett a világ élvonalába tartozó magyar kutatók is szerepelnek.

"Az emberiség előtt álló nagy kérdésekkel foglalkoznak, s kifejtik, hogy hogyan látják a tudomány szerepét" - jegyezte meg Pálinkás József, kinek szándékai szerint további hasonló kötetek is napvilágot látnak. Lovász László Wolf-díjas matematikus, az interjúkötet egyik szereplője szerint a könyv lehetőséget ad arra, hogy a tudósok kifejtsék, "mi mozgatja a kutatókat, miben kötelessége részt venni egy tudósnak". Werner Arber orvosi Nobel-díjas, a WSF díszvendége szerint az interjú során arról faggatták, miként lehet tudatosítani a társadalomban a tudomány szerepét a XXI. században.

"Reményeim szerint egyre több tudományos ismeret juttatható el bolygónk népességének többségéhez, így az emberek tájékozottak lesznek. Olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek a döntéseiket is befolyásolják demokratikus környezetben, amikor a döntéshozatal folyamatában kikérik a lakosság véleményét. Így részesei lehetnek a jövő alakításának" - emelte ki Werner Arber.