Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
A távoli bolygórendszerek kutatóinak a jövőben könnyebb lehet a dolguk: ha ugyanis egy csillag felszínén kevés a lítium (ezt általában színképelemzéssel lehet megállapítani), akkor nagyobb az esély arra, hogy ez a csillag kísérőkkel rendelkezik. A példát igazolja a mi naprendszerünk is, hiszen a Nap szintén szegény lítiumban, legalábbis a többi csillaghoz hasonlítva. Elvileg egyébként a lítium, amely könnyűfém, minden égitesten nagyjából azonos mennyiségben kéne, hogy jelen legyen, hiszen ez az anyag az ősrobbanás után nem sokkal keletkezett, és utólag ritkán jön létre a világegyetemben.
A Kanári-szigeteken működő spanyol Asztrofizikai Intézet munkatársai most arra keresik a választ, hogy miért nincs annyi lítium a bolygókkal rendelkező csillagok felszínén. A Nature folyóiratban Garik Israelian csillagász vezetésével írtak cikket a problémáról, amelynek jelenleg még nincs biztos megoldása, de kulcsot adhat a bolygókutatók kezébe a további vizsgálatokhoz.
A kutatók az eddigi vizsgálatokhoz, a színképelemzéshez az úgynevezett Harps-spektrográfot használták, amely a chilei La Sillában található teleszkópra van rászerelve. La Sillában egy európai csillagvizsgáló működik, amelyik a déli féltekéről vizsgálja az égboltot. Eddig komoly sikereket értek el a kutatók: 32 exobolygót (naprendszernkön kívüli bolygót) találtak.
