szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Dél-Alföldön unikálisnak, Magyarországon és a Kárpát-medencében pedig rendkívül ritkának számító leleteket találtak a Szeged melletti lovas sírokban - tájékoztatta a hvg.hu-t Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum ásatásvezető régésze.

Az archeológust az ásatás helyszínén, az Öthalmi dombon értük utol. Arról tájékoztatott a szakember, hogy arany száj- és szemfedőkre bukkantak egy előkelő lovas sírjában. Ritkaság, hogy a Dél-Alföldön lovas sírokat találjanak, az pedig még ritkább, hogy a nyolc feltárt temetkezési hely közül hat férfié volt. (Egy női és egy gyermeksírt is találtak a helyszínen.)

"A lovas temetkezés ilyen nagy számban csak a Felső-Tisza vidékén fordul elő, ahol a Kárpát-medencébe érkező magyarok első letelepedési helye volt" - magyarázta Paluch. A mostani lelethez hasonlót, amikor nem pénzt, hanem aranylemezt raktak a halott szemére és szájára, csak Egerben találtak, de ott csupán egy sír került elő, Szeged mellett viszont most nyolc - ezért számít unikálisnak a leletegyüttes az archeológus szerint.

Honfoglalás a Feszty-körképen
© hung-art.hu

Paluch elmondta, hogy általában pénzt szoktak tenni a halottak szemére, szájára, lemezekből pedig ezüstöt, így a mostani leletek azért különlegesek, mert aranyból készült lemezeket használtak. (Mindezek a pénzek, lemezek a halott lelkének "letakarására" szolgáltak. Az aranylemezes sírban lévő ló szemére ezüstpénzt tettek, amely Itáliából származott.)

Az aranylemezzel elképzelhető, hogy egy halotti maszkot akartak szimbolizálni - vélte Paluch a hvg.hu-nak nyilatkozva -, legalábbis a korábbi, egri lelet erre utalt. A szegedi régészek csak hétfőn jelentették be felfedezésüket, így nyilvánvalóan a dél-alföldi ásatások eredményeit még ki kell értékelni.

Annyi már most bizonyossá vált, hogy előkelő harcosok sírját találták meg az egykori szovjet katonai gyakorlótéren, hiszen az íjak, nyilak, tegezek maradványaira is rábukkantak, azok vasból készült alkotórészeivel együtt.

Régóta ismert lelőhely

Zombori István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján az MTI szerint elmondta, hogy az Öthalmi domb ismert régészeti lelőhely, már a Szegedet romba döntő nagy 1879-es árvíz után találtak itt honfoglalás kori sírokat. Ekkor a területről 1,5-2 méternyi homokot termeltek ki, az így nyert nyersanyaggal töltötték föl a város területét. Az irodalmi adatok alapján számos honfoglalás kori sírra bukkantak ekkor, feltételezhető tehát, hogy a környezetéből kiemelkedő terület fontos temetkezési hely lehetett. Egészen a XIX. századi folyószabályozásig a térség a Tisza vízjárta területe volt, így az itt élők a magaslatokra telepedtek le. Ezért nem véletlen, hogy a Móra-múzeum régészei a leendő homokbánya területén indított megelőző feltárás során összesen négy korszak nyomaira bukkantak: a honfoglalás kori sírokon kívül előkerültek leletek a felső-paleotikumból, a vaskorból és az Árpád-kor utáni időszakból is - közölte a szakember.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!