szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Új távolsági világrekordere van a Földnek: a parányi sarki csér évente megteszi a Grönland-Déli-sarkvidék távolságot, méghozzá oda-vissza. Egész életében, harminc év alatt pedig 2,4 millió kilométert tesz meg, ami a Föld és a Hold közötti oda-visszautazásnak körülbelül a háromszorosa.


Az apró sarki csér világrekordot döntött: kétszer olyan messzire repül vándorlása során, mint eddig gondolták, és így ez az állat járja be a legnagyobb távolságot bolygónkon. A mindössze 113 grammos madár kis súlya ellenére - vagy talán éppen azért? - minden évben Grönlandról (az Északi-sark közeléből) az Antarktiszra (a Déli-sarkvidékre) repül át, majd visszatér. A csér 71 ezer kilométert tesz meg cikcakkban évente, ezzel felülmúlva riválisát, a viharmadarak közé sorolt szürke vészmadarat - írja a National Geographic. 

Mindezt parányi adóvevők elhelyezésével állapították meg madártani kutatók. A sarki csér Grönlandról indul ősszel, majd télen a Déli-sarkvidék közelében tartózkodik (ilyenkor ott melegebb az éghajlat), majd tavasszal visszafordul északra. Különösen délen "csalinkázik" sokat a madár, a megfigyelések szerint bizonyos példányok hatalmas kitérőket tesznek kelet-nyugati irányba. Így Afrika és Dél-Amerika partjai között több ezer kilométeres "pluszokat" repülnek. Ennek oka a kutatók szerint az, hogy a csérek a széljárást követik, így elkerülik, hogy széllel szemben kelljen repülniük.

Az új távolsági világrekorder, a sarki csér
© Wikipedia

A Grönlandi Természeti Erőforrások Intézetének kutatói most először voltak képesek a sarki csér nyomon követésére. A kutatást Carsten Egevang vezette. Becsléseik szerint egy sarki csér életében akár 2,4 millió kilométert is megtehet, mivel ezek a madarak akár 30 évig is elélhetnek. Ez azt jelenti, hogy életükben háromszor megjárhatnák akár a Föld-Hold utazást is - oda-vissza természetesen.

Korábban a madárészlelésben nem alkalmazott műszaki megoldással voltak képesek most a grönlandiak a csér megfigyelésére. Az eddigi adóvevők ugyanis csak nagyobb madarakon voltak alkalmazhatók, mert viszonylag nagy volt a súlyuk. A Brit Antarktiszi Kutatószolgálat, a British Antarctic Survey azonban nemrég egy 1,4 gramm súlyú detektort készített, amelyet immár a csér lábára lehetett erősíteni, anélkül, hogy a szerkezet jelentősen zavarná a repülését.

Egevang egyik legérdekesebb megfigyelése az volt, hogy a madarak időnként hosszabb szüneteket tartanak a repülésükben, méghozzá a nyílt óceánon, az észak-atlanti térségben. Ekkor "töltik fel magukat" a feltételezések szerint élelemmel, így elsősorban kisebb halakkal és rákokkal. Csak ezután vágnak neki a trópusokon át vezető út újabb szakaszának, a Déli-sarkvidék felé.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ha szereti az informatikát, jelentkezzen: indul az ország legnagyobb IT versenye

Ha szereti az informatikát, jelentkezzen: indul az ország legnagyobb IT versenye

Már méhek nélkül is lehet mézet csinálni

Már méhek nélkül is lehet mézet csinálni

245 millióért épült új kerékpárút Békés megyében, de az átadása előtt szétrepedt

245 millióért épült új kerékpárút Békés megyében, de az átadása előtt szétrepedt