A laminálás ma is közismert, hiszen padló is készülhet préselt falemezekből, de kevesen gondolnak arra, hogy a különböző igazolványokban is több réteget ragasztanak (laminálnak) össze.

Amikor Nagy Sándor a Kr. e. IV. század utolsó harmadában hatalmas területeket hódított meg, elsősorban Perzsia legyőzésével, alighanem ilyen módszerrel, laminálással készült különleges páncél is segíthette csapatait - vélik tengerentúli kutatók. Az Amerikai Régészeti Intézet éves közgyűlésén ismertetett tanulmány szerint ugyanis Nagy Sándor maga is ilyen linothoraxból készült páncélt viselhetett - ezt egyébként egy ókori mozaikkép is megerősíti.

Linothoraxot visel Nagy Sándor a mozaikképen

Gregory Aldrete, a University of Wisconsin-Green Bay professzora szerint a linothoraxszal csak egy probléma van: minthogy anyaga nem időtálló, nem maradt fenn belőle egyetlen példány sem, ezért tűnik rejtélyesnek a védőborítás. A titokzatos linothoraxot leszámítva, az ókori fémpáncélokból sokat tudnak egyébként a szakértők.

Ezer éven át használták

Pedig a linothoraxot körülbelül ezer éven át használták a mediterrán civilizációk. Aldrete és kollégája, Scott Bartell kiderítették, hogy számos történelmi forrásban szerepel ez az eszköz, amelynek mindeddig nem tulajdonítottak nagy fontosságot a régészek és a történészek.

Eddig 27 leírást és 18 különböző szerzőt azonosítottak a wisconsini kutatók. Hétszáz ábrát, vizuális megjelenítést is találtak erről, többek között görög vázákon és etruszk templomi domborművökön. (A Wikipedia angol oldala szerint az első említés erről az Iliászban, Homérosz Trója ostromáról szóló művében szerepel, ahol Aiax - Ajax - visel ilyen vértet.)

A legfőbb, ma is látható bizonyíték erre a Nagy Sándor-mozaik, amelyet Pompeii-ben találtak. A történeti források közül pedig Plutarkhosz is ír arról, hogy a makedón király mellvértje összefont, összehajtott, (kettőzött) lenből készült a híres Gaugamélai csatában, Kr. e. 331-ben. Ez a csata hozta meg a legnagyobb sikert a makedónok számára, és itt mértek döntő vereséget Perzsiára.
 
El lehetett égetni

Amikor Indiát támadta meg Nagy Sándor, alighanem szintén lenből készült mellvért lehetett a katonák rendes felszerelése. Erre bizonyíték, hogy a források szerint 25 ezer új védőfelszerelést osztottak ki a makedón harcosoknak, miközben a régieket elégették. Ennek Aldrete szerint csak akkor van értelme, ha valamilyen szövetből készültek ezek, nem pedig fémből.

A kutatók mindezek után megpróbáltak az ókorban ismert technikákkal lenpáncélt készíteni. Kísérleteikben kimutatták, hogy az ilyen védőborítás sok esetben hatékony védelmet nyújtott még nyilakkal szemben is, mert rugalmas szerkezetük a nyíl mozgási energiáját képes volt levezetni. Bárdokkal, kardokkal és más támadófegyverekkel is tesztelték a laminált páncélt, amelynek tulajdonságai a kevlárra emlékeztették a tudósokat. (A kevlár szintetikus anyag, XX. századi találmány, és ma is sokszor ezt használják páncélokhoz.)