A gyepek fotoszintézissel tisztítják a levegőt, segítik kivonni és szerves szénként eltárolni a földben a szén-dioxidot. Viszont a gyepek dúsítására alkalmazott különféle trágyák, a fűnyírás, a lehullott levelek porszívózása és más gyepkarbantartó technikák káros hatása négyszerese a parkok füves területei által tárolt szén nagyságának - mutatta a Kaliforniai Egyetem szakemberei által közzétett tanulmány.
Ezen gázok között van a nitrogén-oxid, amely például a gyeptrágyázás nyomán szabadul fel, és a globális felmelegedés egyik legfontosabb előidézőjének tartott szén-dioxidnál háromszázszor erősebb üvegházhatású gáz - olvasható a ScinceDaily tudományos hírportálon.
"A gyepek csodálatosak - tetszetősek, zöldek, egészségesek - és rengeteg szerves szént fotoszintetizálnak. Ám széntároló képességüket felülmúlja a (karbantartásukhoz szükséges) üzemanyag-felhasználás" - hangoztatta Amy Townsend-Small környezetkutató, a tanulmány egyik szerzője. "Szükségünk van az ilyen típusú gázkibocsátás mérésére is, hogy segítsük a globális felmelegedés csökkentését. A jelenlegi trend ugyanis az, hogy mérjük a szénelnyelést, és feledkezzünk meg a kibocsátásról" - magyarázta.
A gyepesítés egyre növekvő mértékben terjed városi környezetben, az Egyesült Államokban a földterület 1,9 százalékát teszi ki, és a legtöbbet locsolt területek közé tartozik. Townsend-Small és kollégája, Claudia Czimczik a kaliforniai Irvine közelében fekvő négy parkot vizsgálta, ahol természetes füves térségek és sportoláshoz - futballhoz, baseballhoz - kialakított gyepek vannak. A kutatók a gyepekből vett földminták széntároló kapacitását és az ottani levegő nitrogén-oxid kibocsátását mérték, továbbá megbecsülték a parképítők- és gondozók által a gyep kialakításához és karbantartásához, a locsoláshoz felhasznált üzemanyag, trágya szén-dioxid-kibocsátását. Kimutatták, hogy a gyepek nitrogén-oxid-kibocsátása hasonló a mezőgazdasági területekéhez, amelyek globálisan a legnagyobb nitrogén-oxid-kibocsátók.
