szerző:
hvg.hu

Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.

"Bizonyos történetírói irányzat szívesen hangsúlyozza, hogy nemcsak a vörös-, hanem a 'fehér'-terror is uralkodott. Semmi okom sincs rá, hogy szépítgessem azokat az igazságtalanságokat és kegyetlenkedéseket, amelyek valóban megtörténtek abban az időben, amikor csak acélseprű tisztíthatta meg az országot" - ezt Horthy Miklós, a későbbi kormányzó írja emlékirataiban. Amikor a Tanácsköztársaság 1919-es bukása utáni első választásokat tartották 1920. január 25-26-án, még csak az úgynevezett Nemzeti Hadsereg fővezére volt Horthy. Ez a sereg államként működött az államban, nem a hivatalban lévő Huszár-kormánynak engedelmeskedett, hanem a fővezérnek. Persze azért, ahogy egy másik idézet is bizonyítja ezt, Horthy igenis mentegetőzött amiatt, ami 1920-ban történt Magyarországon: "Egyik legfontosabb feladatomnak tartottam, hogy a vörösterror leküzdésére Magyarországon önként alakult szabadcsapatokat feloszlassam, vagy tagjaikból fegyelmezett egységeket szervezzek az új hadseregben. Egyetlen törvénytelen tett elkövetésére sem adott parancsot a fővezérség."  

Merényletterv Horthy ellen, Kun Béla sikertelen elrablása

Ezt az állítást kétségbe vonja Vas Zoltán (aki kommunistaként ült Horthy börtönében, majd Nagy Imre egyik társaként internálták 1956 után is). Vas egyik könyvében - Horthy, vagy a király? - a fehérterrorista különítményesek egyik vezetőjét idézi: "Ugyancsak Prónay feljegyzéseiből tudjuk, hogyan akarta elraboltatni és itthon kivégeztetni az Ausztriában internált Kun Bélát és népbiztostársait Horthy. Még mint fővezér hagyta jóvá a tervet, de kormányzóként is megadott hozzá minden támogatást." Prónayék egyébként sikertelenül próbálták Kunékat elrabolni. (A Tanácsköztársaság vezetőjének és társainak ausztriai internálásáról, a vörös terrorról, illetve az 1920-as magyar kiadatási kérelmek eredménytelenségéről Mementó-sorozatunk előző részében írtunk.)

 Szocdem jelöltek letartóztatása

1920 januárjában már nem csupán a Tanácsköztársaság idején elkövetett törvénytelenségek megbüntetéséről van szó. Az ellenforradalmi rendszert a törvényesség látszatával próbálták felruházni a választási kampánnyal, de közben egyre másra tartóztatták le a kormányban is résztvevő szociáldemokraták (MSZDP) képviselőjelöltjeit. Az eldugott rövidhírek erről tanúskodnak a cenzúrázott újságokban. Így például a Népszava egyik munkatársát egy olyan kabaré szervezése miatt vették őrizetbe, ami után a nézők elénekelték az Internacionálét és a - hírlapíró által hibásan írt - Marseillaise-t.

A Pesti Hírlap 1920. január 10-én ezt írja: "A rendőrség letartóztatta Horváth Katica könyvkötőnőt, a Népszava hivatalnoknőjét, aki a (...) szociáldemokrata pártnak képviselőjelöltje volt s a háztartási alkalmazottak ügyvivő elnöknője. A Háztartási alkalmazottak a Király utcában (...) kabarékat rendeztek. A kabaré végével Szőke Zsófia elnöknő és Horváth Katica ügyvezető elnöknő beszédeket tartottak és elhatározták, hogy ők a burzsujoknak szolgálni nem fognak. Mindkét alkalommal eloszlás előtt az Internacionálét és a Marseillest énekeltették el a háztartási alkalmazottakkal.” Egy másnapi hír szerint "az ügyészség letartóztatta Keresztényi Józsefnét, a XI. választókerület szociáldemokrata képviselőjelöltnőjét."

A Pesti Hírlap január 15-én ezt írta az MSZDP-t ért atrocitásokról: "Legutóbb Buchinger Manó erzsébetfalvai jelölt programbeszéde után egész sereg párttagot előállítottak, hasonló esetek fordultak elő Kecskemét II. kerületében, Kispesten, Pestújhelyen, Rétságon, Dunavecsén, Apostagon, Solymáron, ahol részint röpirataik terjesztését és gyűléseiket tiltották meg, részint hosszabb-rövidebb ideig fogva tartották az oda érkezett jelöltet vagy agitátort. (...) Ma azt az értesítést kapta a szociáldemokrata párt, hogy Klárik Ferencet, a párt győri képviselőjelöltjét Budapestre utaztában, a hajón detektívek letartóztatták..."

Elhagyják a kormányt a szocdemek (Oldaltörés)

Minthogy a kormányon lévő MSZDP jelöltjeiről volt szó, mindezt maga a baloldali párt sem tűrhette tovább, és a kormányból való kilépésről döntöttek január 15-én és 16-án, sőt, azt is elhatározták: nem vesznek részt a nemzetgyűlési választásokon. A Pesti Hírlap január 16-ai száma szerint Peyer Károly MSZDP-s népjóléti miniszter és Miakits Ferenc kereskedelmi államtitkár a miniszterelnökhöz, Huszár Károlyhoz intézett levelükben e döntést így indokolták: "a polgári jogok biztosítása minden magyar részére, a szabad sajtó, a szabad gyülekezési jog, a politikai véleménynyilvánítás szabadsága, mind hiányoznak. (...) Ezekért az állapotokért a felelősséget továbbra nem vállalhatjuk." Az MSZDP-s Peyer és Miakits szerint "a karhatalmi alakulatok számos tagja a polgári hatóságtól és rendőrségtől függetlenül folytat nyomozást, ma is tisztán polgári ügyekben letartóztatásokat rendel el, sőt számos esetben az internálást foganatosítja."

Koncentrációs táborok és Cservenka meggyilkolása

A lemondott miniszter és államtikár levele így folytatódik: "A sajtószabadság biztosítva nincs, mondja tovább a szocialisták előterjesztése. A cenzúra teljesen egyoldalúan működik. (...) Ma is ezrei az embereknek vannak letartóztatva, nagy része minden kihallgatás nélkül, csak egyszerű feljelentés alapján. A központi hatóságnak az internáltak számáról sincs pontos tudomása. E tisztán politikai okokból letartóztatott és koncentrációs táborokban a legrosszabb egészségügyi viszonyok mellett összezsúfolt emberek szenvedéseit leírni sem lehet. Hozzátartozóik, gyermekeik, most tél közepén otthon nyomorognak, éheznek." Mindehhez hozzátehetjük, hogy az Ostenburg-különítmény január 16-án elhurcolta Cservenka Miklóst, az MSZDP panaszirodájának vezetőjét. Cservenkát a lakásáról vitték el, majd meggyilkolták.

A keresztény-nemzeti kurzus pártjának reagálása

A Pesti Hírlap az úgynevezett koncentrációs - különböző erőket tömörítő - kormány vezető erejének, az úgynevezett keresztény-nemzeti kurzust képviselő KNEP-nek a véleményét közli január 16-án: "A keresztény nemzeti egyesülés pártjában különösebb meglepetést nem keltett az a hír, hogy a szocialisták kilépnek kabinetből. A pártkörben az volt a felfogás, hogy a szociáldemokrata pártnak számolnia kellett a helyzettel már akkor, amikor a koncentrációba belépett, mert a hangulat különösen a vidéken annyira kiélezett a szocialistákkal szemen, hogy népgyűléseiket minduntalan megzavarják. Bármennyire is a közszabadságok alapján áll a párt - mondották a klubban - a népnek nem tilthatja meg, hogy ellenszenvvel ne viseltessék azzal a párttal szemben, amely erkölcsi hitelét oly könnyelmű módon dobta oda a bolsevista uralom támogatására.” 

A szocdemek tehát félreálltak a januári választáskor, ám a KNEP még így sem nyerte meg a szavazást. A Kisgazdapárt - több forduló és pótválasztás, illetve a tiszántúli júniusi szavazás után - többségbe került. Ezután 1920-ban még több kormány - Simonyi-Semadam Sándor kormánya, illetve gróf Teleki Pál első és második kabinetje - jut hatalomra, de ezek egyike sem hosszú életű, a Horthy-rendszer valódi konszolidációja csak 1921-ben történik meg.  

Zsidózás az 1920-as választási kampányban


A zsidók felelőssé tétele az első világháború utáni helyzetért, a forradalmakért és Magyarország széteséséért azért különös, mert az 1920-as választási kampányban sokszor olyanok léptek fel hasonló gondolatokkal, akiknek korábban jelentős szerepük volt a történelmi Magyarország hibás politikájában, későbbi felbomlásában. Így Apponyi gróf kultuszminiszterként 1907-ben a nemzetiségek elmagyarosítására hozott intézkedéseket (erről Mementó-sorozatunk korábbi részében írtunk). Apponyi egyébként nem a kampányban fejtette ki nézeteit, hanem a párizsi békekonferenciára utazva. Részt vett viszont a választási küzdelemben ifjabb Andrássy Gyula, aki Monarchia idején akkor volt belügyminiszter, amikor 1907-ben Csernován sortűz dördült. Érdekes, hogy már az 1920-as januári kampányban felvetődött a későbbi „numerus clausus”-törvény lehetősége, vagyis olyan  jogszabály megalkotása, amely korlátozza a zsidó származásúak továbbtanulását.

Hegyeshalmy Lajos,
Győr város első kerületének képviselőjelöltje, volt (és leendő) miniszter: „Meg kell oldani a zsidókérdést, de nagyon elhibázott dolog lenne, ha azt egyetlen dühös gesztussal akarnók elintézni. Törvényhozási úton intézményesen kell a magyarságot vezető szerepéhez visszajuttatni. (...) Azokat a zsidókat, akik a keresztény erkölcsi alapra helyezkednek és a nemzeti eszmét magukévá teszik, szívesen látjuk a munkatársul az ország újjáépítésének munkájában, akik azonban erre nem hajlandók, azok keressenek maguknak más hazát.” (Forrás: Pesti Hírlap, 1920. január 10. szombat, 2. oldal)

Huszár Károly miniszterelnök beszéde Szobon: „Nem szabad felekezeti harcra izgatni és egyenlő polgári jogok illetik meg a zsidókat is, ha becsületes és hasznos polgárai a hazának. De taszítsák ki maguk közül a zsidók azokat, kik ebben az országban olyan sokat vétkeztek a közelmúltban a haza és a kereszténység ellen.” (Forrás: Pesti Hírlap, 1920. január 10. szombat, 3. oldal)

Gróf Andrássy Gyula, volt bel- és külügyminiszter miskolci programbeszéde: „Egy természetes, jogos és kívánatos törekvés feszíti a nemzetet abban az irányban, hogy a keresztény elem legyen uralkodó a bankban, a sajtóban, a kultúrában. Ezt a józan zsidóság sem kifogásolhatja. Ámde ez az akció álljon meg a törvényesség mesgyéjénél, ne csapjon gyűlöletbe, ne küzdjön felekezet ellen, vannak a zsidóságnak a nemzettel szenvedő, vele egyetértő, jóban-rosszban szolidáris elemei is. A zsidóság viszont küzdjön önmagában az opportunizmus szelleme ellen, küzdjön az internacionálénak az ő fajtájukban nagyobb réseket vágó hatásai ellen, helyezkedjék nemzeti alapra, mert kutyakötelessége szeretni ezt a nemzetet, amely védte akkor is, mikor mindenki üldözte.” (Forrás: Pesti Hírlap, 1920. január 20., kedd, 4. oldal)

Gróf Apponyi Albert, a párizsi magyar békedelegáció vezetője, korábbi kultuszminiszter: „Magyarországon a zsidókat nem azért üldözik, mert zsidók, hanem mert hallatlanul sok zsidó vett részt vezető állásban a bolsevikok hazaáruló, véres uralmában. (…) Én is jól tudom, hogy a bolsevikiek a zsidókat is üldözték, minthogy azonban tényleg olyan sok zsidó vett részt abban, hogy a magyar hazát letiporták, be kell látniok a zsidóknak, hogy egy ideig a mostani keresztény, hazafias Magyarország vezető helyein nem állhatnak." (Forrás: Pesti Hírlap, 1920. január 10. szombat, 3. oldal)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Varga Mihály: A gazdasági lassulás mélyebb lehet annál, mint amire korábban bárki számított

Varga Mihály: A gazdasági lassulás mélyebb lehet annál, mint amire korábban bárki számított

Száraz, napos idő várható a jövő héten

Száraz, napos idő várható a jövő héten

Egy iskolában kartondobozt húztak a diákok fejére, hogy ne tudjanak lesni egymásról

Egy iskolában kartondobozt húztak a diákok fejére, hogy ne tudjanak lesni egymásról

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

Összeházasodott Napóleon és az utolsó magyar király leszármazottja

Összeházasodott Napóleon és az utolsó magyar király leszármazottja

Borkai Zsolt lemondását követelték tüntetők Győrben

Borkai Zsolt lemondását követelték tüntetők Győrben