A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban megjelent kutatás eredménye szerint egy agyi ingerületátvivő anyag, a dopamin kulcsszerepet játszik a kórosan erőszakos viselkedés és a drogfüggés bizonyos eseteinél. Korábbi vizsgálatok arra összpontosítottak, hogy mi hiányzik a pszichopataként jellemzett embereknél: a félelem, az empátia, valamint annak képessége, hogy normális kapcsolatokat tartsanak fenn másokkal.

Miből van túl sok?

A nashville-i (Tennessee állam) Vanderbilt Egyetem kutatói Joshua Buckholtz vezetésével viszont azt tanulmányozták, miből van túl sok ezeknél az embereknél. Ezek az impulzivitás, valamint a különleges vonzódás a kockázatvállaláshoz és a jutalom megszerzéséhez.

"A büntetésre való érzéketlenség és a félelem hiánya nem a legjobb előjelei az erőszaknak vagy a kriminális viselkedésnek" - mondta David Zald, a tanulmány társszerzője. Az új adatok szerint ezeknél az embereknél olyan erős hajtóerő jelentkezik a jutalomra, amely elborítja a kockázat vagy az aggodalom érzetét. A folyamat kulcsa a dopamin lehet, amely a motivációval, büntetéssel és jutalommal kapcsolatban lévő agyi ingerületátvivő anyag. A kokain, az alkohol és a nikotin is hatással van az agy dopaminegyensúlyára, de az utóbbival kapcsolatba hozható több diszfunkció is, például az autizmus, a szkizofrénia és a figyelemzavaros rendellenesség (ADHD).

A dopamin áll a háttérben

A tanulmány szerzői úgy találták, hogy egy túlreagáló, dopamin alapú jutalmazó rendszer állhat olyan viselkedések hátterében, mint az erőszakos bűntett, a visszaesés és a kábítószerekkel való visszaélés. Kutatásukban agyi képalkotó készülékkel, PET-tel (pozitron emissziós tomográfia) követték nyomon az önkéntesek agyának dopamin-kibocsátását, miután egy adag amfetamint kaptak. A drog mintegy négyszeres mennyiségű dopamin felszabadulását okozta azoknak az emberek agyában, akiket előzőleg a viselkedési skála leginkább pszichotikus végére soroltak be.

A második tesztben pénzt ígértek egy egyszerű feladat teljesítéséért az önkénteseknek. Miközben ezt végezték, agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel követték nyomon. Ebben az esetben is azt tapasztalták, hogy a skála végén lévő emberek agyának dopaminválasza sokkal erőteljesebb volt, mint a többieké.