szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Sheffieldi Egyetem és a brit Környezeti, Halászati és Akvakultúra Tudományok Központjának (CEFAS) kutatói olyan mikrobák nyomára bukkantak, amelyek elbontják a mérgező műanyagdarabkákat.

Ez az első DNS-alapú kutatás, amely azzal foglalkozik, hogyan viselkednek a mikrobák a műanyagdarabkákkal. A Mark Osborn vezette kutatócsoport többek közt azt vizsgálta, hogyan rögzülnek a mikrobák polietilén-töredékekhez. Felfedezték, hogy bizonyos tengeri baktériumfajok igen hamar megtelepednek a műanyagon és egyfajta biofilmet alkotnak rajta - tudósít a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.

Osborn most azt készül megvizsgálni, hogyan változik a mikrobák viselkedése a műanyaggal szemben különböző partközeli élőhelyeken. Ez alapján meg lehetne állapítani, mely élőlények előnyösek a környezetre nézve, és melyek nem. A mikrobák, a tengeri élet kulcsszereplői lehetnek még leginkább képesek arra, hogy elbontsák a mérgező anyagokat, vagy akár magát a műanyagot - magyarázta Jeffe Harrison, a kutatásban résztvevő PhD-hallgató.

Tavaly a csibai (Japán) Nihon Egyetem egyik kutatása kimutatta, hogy a műanyaghulladékok az óceánokban a környezeti hatások, így a napfény és az eső hatására igen gyorsan parányi darabkákra esnek szét stabil látszatuk ellenére. Azonban épp a fél centiméter alatti töredékekre való szétesés veszélyes, mivel mérgező anyagokat szabadít fel.

A tengerben úszó műanyaghulladékok immáron hatalmas problémát jelenteknek mind a környezetvédelem, mind a hajózás számára. Az Oceana tengervédelmi szervezet becslése szerint világszerte óránként mintegy 675 tonna szemét ömlik a tengerekbe, ennek fele műanyag.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Bemutatták a világ első bionikus szemét

A bionikus szemet a gyengülő látás helyreállítására terveztek Ausztráliában. Támogatói szerint a legnagyobb áttörés a Braille-írás megalkotása óta.