Megment minket az elmúlt napok nagy esője a brutális aszálytól?
Csak átmenetileg lélegezhetnek fel a kukoricával és napraforgóval foglalkozó termelők, a napokban érkező esők csak 1-2 heti túlélést biztosítanak az őszi betakarítású növényeknek.
A tenerifei La Laguna Egyetem kutatói felfedezték, hogy elszabadult vadászgörények egyre inkább megtelepednek a vadonban, sőt, szaporodnak is.
A Marokkótól nyugatra elterülő, Spanyolországhoz tartozó szigetcsoporton eredetileg nem honos a vadászgörény, azonban hagyományosan alkalmazzák nyúlvadászatnál. A kis ragadozók behatolnak a nyúlüregekbe, és kiűzik a szabadba a tapsifüleseket. A szigetlakók mintegy húszezer vadászgörényt tartanak, a kiadott vadászengedélyek száma 9500.
Gyakorta megesik azonban, hogy a görények elszöknek gazdájuktól, sőt, vannak gazdák, akik tudatosan is elengednek néhányat. A természetben aztán szaporodásnak indulnak - számoltak be a kutatók az Oryx című folyóiratban a Der Standard című osztrák lap ismertetése szerint.
La Palma szigetén, ahol csapdával is fogtak vadászgörényeket, összegezték az 1998 óta történt észleléseket. Kiderült, hogy az állatok a tűlevelű erdőkben és a mezőgazdasági területeken érzik legjobban magukat, azaz a sziget északi és középső részén - pontosan ott található a legtöbb nyúl is.
A kutatók abból indulnak ki, hogy ha a természetben élő vadászgörények tovább szaporodnak, az óhatatlanul megváltoztatja az ökoszisztémát. Lehetséges, hogy veszélyeztetni fogják a talajon fészkelő madarakat, például a csak ott előforduló, szürkefarkú babérgalambot, amelynek állományát 1000-2000 körülire becsülik. Egy másik endemikus faj, a kanári gyík állományának is árthatnak a betolakodó ragadozók. A kutatók szerint a hatóságoknak fel kellene ismerniük a problémát, szigorúbb szabályozást bevezetve a vadászgörények tartására vonatkozóan.
