„Összefüggést figyeltünk meg a klímaváltozás, a levegőben szálló pollenek (virágporok) és az allergiás esetek előfordulása között” – mondta Karl-Christian Bergmann allergológus professzor, a német polleninformációs szolgálat (PID) munkatársa Berlinben, az éghajlatváltozás következményeiről a Humboldt Egyetem rendezésében zajló nemzetközi konferencián.
Úgy tűnik, hogy a szén-dioxid-koncentráció növekedése jelentősen megélénkíti a pollentermelést. Üvegházi kísérletek azt mutatták, hogy azok a növények, amelyeket megemelt szén-dioxid-mennyiségnek tettek ki, nemcsak jobban nőttek, hanem számottevően több virágport is termeltek. Jóllehet a felerősített UV-B-sugárzás valamelyest ismét korlátozta a pollenmennyiség növekedését, de összességében a gyarapodását serkentő aspektusok kerültek túlsúlyba - hangsúlyozzák a kutatók.
Ráadásul az összességében melegebb klímának van egy olyan hatása is, hogy a növények egészen új térségekben is megtelepednek, úgy mint az Egyesült Államokból származó és jelenleg egész Közép-Európában rohamosan terjedő parlagfű. Nem utolsósorban pedig az éghajlatváltozás felerősíti a vertikális légáramlatokat is, ezért a pollenek magas légrétegekben a szokásosnál sokkal nagyobb távolságokra is eljutnak. A következmény: az allergiások olyan virágporokra is érzékennyé válhatnak, amelyek lakóhelyükön egyáltalán nem fordulnak elő - figyelmeztetnek a kutatók.
Németországban ez idő szerint a fiatal felnőttek 45 százaléka érzékeny a virágporra, a parlagfűre pedig az országban allergiavizsgálaton átesett összes ember 15 százaléka.
