Tetszett a cikk?

Csaknem 350 évig még a pontos helyét sem ismerték a kutatók, hogy hol állt a költő és hadvezér, Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi vára. A korabeli leírások alapján tudni vélték, hogy valahol a Mura mentén, a mai horvát-magyar határ térségében magasodott egykor a földvár, de csak az utóbbi három évben sikerült meglelni a törökök által lerombolt erődítményt. A zalai Belezna és a somogyi Őrtilos közelében, a magyar-horvát határfolyónak számító Mura magyar oldalán sikerült beazonosítani a vár helyét, ahol nyáron megkezdődhet a régészeti feltárás.

A dédapja szigetvári küzdelmét megörökítő Szigeti veszedelem írója 1661-ben építtette a Zrínyi-Újvárat, amely mindössze három évig állt. A törökök ugyanis - győztes csatájuk után - a földdel tették egyenlővé, és ezzel évszázadokra a feledés homályába merült - idézte fel az MTI-Pressnek Padányi József, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára a Beleznán e témában tartott konferencia apropóján.

Földvár lévén nem maradtak kőfalak, épületek, rablásra kiszemelhető területek, ezért sem volt információ az erőd pontos helyéről. Hosszú ideig a kutatók is azon vitatkoztak, hogy hol állt valójában. Az áttörést három évvel ezelőtt egy műszeres kutatás hozta meg, amelynek során indirekt módon próbáltak bizonyítékot találni a régészek és a történészek.

- Nem a vár helyét kerestük, hanem 1664-es ostromának a nyomait. Sem előtte, sem utána ezen a területen nem volt nagy kiterjedésű csata, így többek között a meglelt puskagolyók révén igazolni tudtuk, hogy hol állt a földvár - részletezte a kutató. Most már bizonyos, hogy a zalai-somogyi megyehatáron épült az erőd, maga a vár a mostani somogyi területen, a védművek egy része pedig Zalában. A Mura túlpartján, horvát oldalon egy ellenerőd is állt.

Zrínyi várkapitány és Szulejmán szigetvári emlékműve
©

Padányi József úgy fogalmazott: Zrínyi Miklós korának katonai zsenije volt. Olyan pontra telepítette a várat, ahonnan a Muraközbe vezető vízi átjárót ellenőrizni tudta. Itt olyan gázló volt - és híd is állt -, amelyet a közeli Kanizsa várát megszálló törökök szintén előszeretettel használtak portyázásaik során. A hadvezér úgy építtette meg az erődöt, hogy a területet egy dombvonulat védte, három oldalról pedig víz fogta közre. Két oldalról a Mura, harmadik oldalán pedig egy felduzzasztott halastó ölelte. Zrínyi a terep kínálta lehetőségeket is kihasználta: például nem vágatta ki a növényzetet, hanem beépíttette azokat a várba. A támadó törökök egy nagyjából 300 méter széles sávba szorultak be, aminek következtében a védők nagy pusztítást tudtak végezni körükben.
   
Szulejmán síremlékének kupolája
   
Zrínyi hadserege nem volt nagy, mindössze néhány száz főből állt, a vár azonban stratégiailag jelentős szerepet töltött be. A Muraközt, saját birtokait, de a hazát is védte vele. A nehezen bevehető erődöt a majdnem egyhónapos véres ostrom után végül mégiscsak el tudták foglalni a törökök.

Hogy végre pontosan meg lehessen határozni az egykori vár helyét és belső szerkezetét, azt a Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert másfél millió forint segítheti. Ennek az összegnek a felhasználásával a Somogy és a Zala megyei múzeumi igazgatóság nyáron megkezdheti az alaposabb régészeti kutatást az egyébként nehéz, erdős terepen. Vándor László, a Zala megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója már az 1970-es évektől igyekezett azonosítani a helyszínt, a pontos leírást pedig az 1990-es évekre sikerült megadnia. Ennek nyomán a Hadtörténeti Intézettel és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel az utóbbi években térképészetileg is felmérték az erődöt, és ekkor végezték el a szondázó ásatást is. Az akkor e területen talált tárgyi emlékekről elmondta, hogy rengeteg kilőtt golyóra leltek, továbbá néhány kerámia és kályhacsempe is előkerült. Most leginkább a vár kútját szeretnék megtalálni, mert az a korabeli leírásokból ismert, hogy ennek különös jelentősége volt.

- Amikor a törökök elfoglalták a várat, az oda beszorult és menekülni nem tudó őrséget lemészárolták, a holttesteket pedig a kútba szórták. Ez bosszú volt, ugyanis a kúton állt az a kupola, amelyet Szulejmán szultán szigetvári síremlékéről hozott el Zrínyi. A törökök ezt vissza is vitték - idézte fel. Ha sikerül feltárni a várat, nem titkolt cél, hogy valamiképpen bemutathatóvá tegyék a történelmet kedvelő turisták számára. Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere felfedte, hogy a tervek megvalósítása érdekében a környékbeli településekkel is összefogtak, hogy együtt pályázzanak. Úgy fogalmazott, hogy ha Horvátország is belép az Európai Unióba, "akár fürdőnadrágban is jöhetnének" szomszédjaink, akik talán még nagyobb becsben tartják a Zrínyieket.

Azt már Padányi József tette hozzá, hogy a közelben húzódó, még az 1950-es években épült erődvonallal, vagyis a magyar Maginot-vonallal kiegészítve egyfajta történelmi tanösvényt is létrehozhatnának a térségben. Ezzel nemcsak a szinte elfeledett történelmi örökség válik megismerhetővé, hanem turisztikai szempontból kitörési lehetőséget is biztosítana a vadregényes határ menti vidéknek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tényleg jobbak a fogyasztóbarát személyi kölcsönök?

Tényleg jobbak a fogyasztóbarát személyi kölcsönök?

Kétszer kapta el a koronavírust egy német férfi, másodszorra belehalt

Kétszer kapta el a koronavírust egy német férfi, másodszorra belehalt

Biblia, bojkott, bálok, törés-zúzás az amerikai elnöki beiktatások történetében

Biblia, bojkott, bálok, törés-zúzás az amerikai elnöki beiktatások történetében