Cesare Rossi, a nápolyi II. Frigyes Egyetem (Università degli Studi di Napoli Federico II) kutatója szerint semmi alapja nincs azoknak a középkori legendáknak, amelyek szerint a római feltaláló és tudós, a fizikát és a matematikát is jelentős eredményekkel gazdagító Arkhimédész különleges tükörrendszerrel, a nap sugarait összpontosítva gyújtotta volna fel a római hajókat, amelyek városát ostromolták. Arkhimédész valóban a városban volt, amikor a hódító rómaiak Kr.e. 214-212 között ostromolták a szicíliai görög gyarmatot, de Rossi szerint nem a tükreivel, hanem egy gőzágyúval gyújtotta fel a támadó hajókat.

Rossi elmélete szerint agyaggal és valamilyen gyúlékony anyaggal, alighanem a görögtűz alapanyagához hasonló készítménnyel töltött meg üreges ágyúgolyókat Arkhimédész. Ezeket a golyókat egy olyan, felmelegített ágyúcsőből lőtte ki, amelynek a működéséhez egy pohár víz tizedének (30 grammnyi víznek) a gőze is elég volt. A gőzzel kilőtt, hatkilós ágyúgolyók akár 200 kilométeres sebességgel is repülhettek, és 150 méterre lévő célpontokat is eltalálhattak. A golyók becsapódásakor a görögtűz, tehát a vízben is égő gyúlékony anyag hatására égtek meg, nem a nap fókuszált sugaraitól.

A szerkezetet állítólag Leonardo da Vinci, a szintén híres feltaláló – merthogy nemcsak festő volt a reneszánsz e világhírű mestere – a középkor végén újra lerajzolta. Közvetett bizonyítékot minderre még Plutarkhosz munkáiból is talált Rossi, aki gépészmérnök a nápolyi egyetemen.

Rossi másik elmélete: motorok hajtották Caesar ostromtornyait

Rossi már korábban is publikált néhány rendkívül érdekes tanulmányt. Így például az ókorban használt motorokról, amelyek a hatalmas ostromtornyokat mozgathatták a görögök és a rómaiak idején. Ebből a korból egy utalás mindenképpen fennmaradt, hiszen tudunk arról, hogy az alexandriai Héron is feltalált egy gőzgépet, több mint másfél ezer évvel James Watt előtt. A Rossi által felvázolt teóriák szerint ellensúlyokon alapult az ostromtornyok mozgatásához használt motorok működési elve.

Állítólag Iulius Caesar is azzal rémítette meg a gallokat a mai Franciaországban, hogy ostromtornyai „maguktól mozogtak”.

Akármi is volt azonban Arkhimédész találmánya Szürakuszaiban, végül is a rómaiak elfoglalták a várost, és ott lelte a halálát a később világhírűvé vált ókori tudós is.